A fizikai aktivitás és a sport a pszichológiai egészség megőrzéséhez is alapvetően fontos. Így, mivel a mai emberek többsége egyre kevesebbet mozog, az inaktivitás pszichológiai probléma is. A depresszió és a stressz fenomén a mentális egészségnek két olyan befolyásoló tényezője, melyek a rendszeres testmozgással és sporttal is kapcsolatban állnak. Értekezésemben a rendszeres testedzés mentális egészségre gyakorolt hatását a depresszió és stressz tényezők jellemzőinek változásán keresztül vizsgálom, egészséges fiatal felnőttek egy speciális szegmensén, főiskolai hallgatókon. Célkitűzésem egyrészt: a mentális egészség állapotának és alakulásának vizsgálata rendszeres testedzéssel összefüggésben, a depresszió, a stressz és a stresszkezelési módok (megküzdés, coping) vizsgálatán keresztül. Másrészt: a depresszivitás trendjének felvázolása az 1998 és –2009 közötti időszakban, és egyes depressziót befolyásoló háttértényezők trendvizsgálata, testedzéssel összefüggésben. Értekezésemet három önálló vizsgálat eredményeire építem, az eredményeket komplex egésszé fűzve mutatom be. A kutatásban főiskolások három különböző csoportját vizsgáltam, a testedzéshez való viszonyuk jellege alapján. Így a) nemsportoló, b) professzionális sportoló és c) elit sportoló hallgatókat vontam be a kutatásba. Keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálatokat és trendvizsgálatokat folytattam, kérdőíves módszerrel. A vizsgálatokban a Zung Depresszió Kérdőív mellett két saját fejlesztésű kérdőívet is használtam. Az I. és II. vizsgálatban a Testmozgás és Depresszió Kapcsolata Kérdőív (Petrika, 2003), a III. vizsgálatban a „Campus Study 2010” kutatási projekt keretében készült Sport, Stressz és Egészség kérdőív (Petrika, 2010) került alkalmazásra, angol nyelvű változatban is. Értekezésemben elsőként vizsgáltam rendszeres testedzés és depresszió, valamint pszichológiai stressz kapcsolatát egészséges fiatal felnőtteknél, egy sajátos szubkultúrát képviselő szegmensben, főiskolai hallgatókon. A feltételezéssel egyezően azt találtam, hogy a nemsportoló főiskolások kétharmada súlyosan inaktív, az egészségmegőrzéshez szükséges mozgásminimumot sem teljesíti. Sportolás mellett alacsonyabb a Zung depresszió összpontszám (sds index), kisebb az észlelt stresszterhelés (percieved stressz), nagyobb a stressz tolerancia, és a stresszforrások is szignifikánsan különböznek. Sportoló fiatalok stresszforrásai nagyobb arányban intrapszichés jellegűek. A testmozgást mint adaptív coping választást részesítik előnyben a maladaptív megküzdési módokkal szemben. Teszik ezt amellett, hogy egészség állapotuk és stresszérzékenységük a nemsportolókéhoz hasonló, csakúgy, mint életkörülményeik (campus lét és sajátságai). A trendvizsgálatban rendszeres testedzés mellett tartósan szignifikánsan alacsonyabb depresszió szintet találtam. A háttértényezők moduláló hatása úgy érvényesül, hogy a testedzéssel együttjáró jó erőnlét és jó hangulat, valamint az alacsonyabb stressz-szint alacsonyabb depresszió szintet eredményez. A női nem, a gyenge egészségi állapot és az aktuálisan átélt depressziós epizód a depresszió összpontszámot növelte. Értekezésemben elsőként sikerült kimutatni a rendszeres testedzés és sport mentális egészség védő szerepét egészséges fiatal felnőtteknél. A kapott adatok szerint, rendszeres testedzés, sportolás mellett enyhébb a depresszivitás még korábbi depressziós epizódok után is. Nagyobb a stressztűrő képesség, kisebb az észlelt stressz és maladaptív coping helyett a testmozgás-coping választás túlsúly mutatkozik, összességében egy fejlettebb pszichológiai immunrendszert sejttetve a fiatal felnőtt személyiségben, - előrevetítve további aktív életéveire.

Physical activity and sports are also essential to maintain psychological health. So, today, most people move less and less, the inactivity can be a psychological problem, too. The phenomenon of stress and depression are two affective factors of mental health that can relate to regular physical activity and sport. In my dissertation I investigate the regular physical activity on mental health impact of depression and stress factors through changes in the characteristics of healthy young adults with a special segment, college students. On the one hand my goal was: examine the state of mental health and physical education in the context of regular exercises through the investigation of depression, stress and stress treatments (coping). Secondly, outline the trend of depressivity in the period between 1998 and -2009, certain background factors influencing each depression trend analysis, in the connection with physical education. My thesis builds upon the results of three separate studies; the results are presented as a whole complex. In the research I analyzed three different groups of college students, in the nature of their relationship with physical training. So, a) non athlete, b) a professional athlete and c) elite athlete students were enrolled in the research. Cross-sectional epidemiological studies and trend tests were carried out by questionnaires. Besides the Zung Depression Inventory, two self-developed questionnaires were used in the dissertation. In the study I and II. in Relation to Physical Activity and Depression Questionnaire (Petrika, 2003), in the study III. "2010 Campus Study" research project as a Sport, Stress and Health Questionnaire (Petrika, 2010) was used as well as in the English-language version. In my thesis I analyzed firstly the relationship between depression, psychological stress and regular physical activity among healthy young adults, representing a particular sub-culture segment, the college students. Coincide with the assumption, it was found, that two-thirds of the non-athlete college students are seriously inactive; doing exercise which are necessary for the preservation of the health does not meet the minimum. Besides sports activities the total Zung depression score is lower (SDS index), perceived stress load is less (percieved stress), stress tolerance is increased, and the sources of stress are significantly different. Higher proportions of young athletes’ sources of stress are intrapsychic in nature. They prefer the physical activities as an adaptive coping choice than maladaptive coping modes. They do this addition to their health condition and stress sensitivity are similar to non-athletes, as well as their living conditions (existence and characteristics of campus). In the trend study, I have found that besides regular physical activity, the level of depression is permanently and significantly lower. The modulatory effect of background factors that apply to physical education associated with good stamina and good mood, and lower stress levels result lower depression levels. The female gender, poor health condition and the currently experiencing depressive episodes increased the total scores of depression. In my thesis I managed to demonstrate the role of the regular physical activity and sport in mental health protection in healthy young adults. According to the obtained data that regular physical training besides sports activities shows milder depressivity even after previous depressive episodes. Instead of greater tolerance of stress, lower perceived stress and maladaptive coping, there is a dominance of choice for exercise coping, all in all, suggesting an improved psychological immune system in the young adult personality, - predicting more active ages.