1974-ben a Chicago-i Egyetem atomenergetikai tudósainak hivatalos folyóirata felállította a Doomsday Clock-ot, vagyis magyarul a Végítélet Óráját. Az óra egy jelkép mely az emberiség önpusztító folyamataira hivatott felhívni a figyelmet azzal, hogy egyre közelebb kerül a mutató az éjfélhez. Felavatásakor az óra 7 percre volt az éjjel 12 órától, legutóbbi átállítása óta pedig, mely 2012. január 10-én történt 23:55 percet mutat.(I1) Jogosan teszi fel az ember a kérdést, hogy mi köze van az órának akár egy kicsit is a szállodaiparhoz, hiszen az a készülék kezdetben az akkor oly közelinek tűnő atomháború eljövetelének veszélyére hívta fel a figyelmet. Mára ez némileg megváltozott és minden olyan ember által gerjesztett folyamat előremozdíthatja az óra mutatóját, ami a vég felé sodorja fajunkat, így például a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátása is, vagy az energiapocséklás, illetve a természeti értékeink kihasználása, amelyek - lássuk be - már egyáltalán nem állnak távol a turizmustól és a szállodaipartól. 2011-ben közel 1 milliárd ember utazott valamilyen céllal a világ különböző pontjaira és szállt meg valamilyen formában (UNWTO, 2011). Ezen turisták mindegyike súlyos terhet jelent a vendéglátó területre mind természeti mind társadalmi értelemben. Azonban ezen terhek pontos hatásaira vonatkozóan a mai napig csekély számú tudományos munka készült. Egészen az elmúlt évtizedekig az eddigi kutatások nem mutattak különösebb érdeklődést a turizmus hatásainak feltérképezésére, pedig a turizmus és annak fizikai környezete igen összetett és rendkívül sokrétű kapcsolatban állnak egymással. Kutatások szempontjából kiemelkedő helyen szerepel a szállodaipar mint a turizmus hatásait megtestesítő szektor. A sok kutatás mellett számos olyan gyakorlati kezdeményezés is indult, mely a szállodák környezetre káros hatásait hivatott csökkenteni. Annak ellenére, hogy ezek a kezdeményezések dicséretre méltóak és példaértékűek, sajnos csak kevés vendéglátóhely hajlandó lépéseket tenni, azzal érvelve, hogy túl költséges számukra zöld szállodává válni. Saját tapasztalataim sajnos azt mutatják, hogy még azok a szállodák sem képesek „zöld”-ként viselkedni, amelyek amúgy elnyerték ezt a címet. Dolgozatom témájául és címéül is éppen ezért választottam a kérdést: Miért építsünk zöld szállodát? A következő oldalakon igyekszem bemutatni majd azokat a lépéseket, kezdeményezéseket, melyek a világon számos helyen beváltak és amelyek megcáfolják azokat az állításokat miszerint egy szállodának nem éri meg zöldnek lenni.