A kutatás központjában a társadalmi helyzet és a matematikatanulás kapcsolata állt. Fő hipotéziseim: A tehetség társadalmi háttértől és etnikai hovatartozástól független, egyenletes eloszlásából kiindulva azt feltételezzük, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknál a tehetséggondozás elérhetőségének egyenlőt-lenségéből fakadó tudásbeli elmaradásról és nem képességhiányról van szó. A hátrányos társadalmi helyzetű tanulók többsége kommunikációs zavarral küzd, ez a közvetlen akadálya az eredményes iskolai szereplésüknek. A tantárgypedagógiai elméleti és gyakorlati eredmények alkalmazásával lehetőség van olyan tananyag-elrendezésre és feldolgozásra, amely lehetővé teszi a differenciált fejlesztést. Megfelelő továbbképzési, támogatási formák segítségével a pedagógusok elsajátíthatják a kis tudású és a tanulás élményét még nem ismerő, de tehetséges tanulók tanítására alkalmas fogásokat. A két társadalmi közeg közötti különbségből – vagyis a tanítók középosztálybeli és az összevont tanulócsoportos iskolák hátrányos társadalmi helyzetű tanulói közötti különbségből - fakadó kommunikációs zavar felismerésére és kezelésére a tanítók felkészítendők és felkészíthetők. Ezen hipotézisek vizsgálatát az elméleti kutatás során kezdtem meg, majd empirikusan vizsgálható részhipotézisekre bontottam. A témára vonatkozó kutatási eredményeket sok különböző forrásból gyűjtöttem össze. Statisztikai adatokat, új, a matematikatanulást is érintő tanuláselméletet, feltáró kutatásokat és a gyakorlatban alkalmazott, a hátrányos helyzetű tanulók esélyeit javító programokat elemeztem. Az empirikus kutatás során az ország különböző helyein elhelyezkedő 16 összevont tanulócsoportos iskolában közel 250 tanulóval és 25 pedagógussal működtem együtt 3 évig.
In the focus of the research is the relation between the social situation and the learning of mathematics. The main hypothesis: We assume, that the talent is independent of social background and ethnicity, and the lesser achievement of disadvantaged students is due to the disparities in access to knowledge and not to lesser abilities. The majority of socially disadvantaged students struggle with communication disturbance, this is the direct impediment to effective school achievement. Applying the theoretical and practical results of Didactics of Mathematics it is possible to organize a curriculum and construct methods, which allow a differentiated development. By proper training teachers can learn the forms of assistance to possibly gifted students without experience in learning. The teachers should and can be prepared to recognize and treat the communication disturbance due to the difference between the teachers from middle-class and the multi-grade school students with disadvantaged social background. I began the examination of the main hypotheses with theoretical research, then derived some sub-hypotheses, which could be tested empirically. The research results has been collected from many different sources: I analyzed statistical data, studied new learning theories (especially regarding mathematics), exploratory researches and the remedial programs for disadvantaged students, increasing their chances. The empirical research took place in 16 multi-grade schools located in different places in the country. The author co-operated with nearly 250 students and 25 teacher for 3 years.