A diabetes mellitusban szenvedő betegek száma 2011-ben elérte a 346 milló főt, mely jelentősen meghaladta az eddigi előrejelzéseket. Az IDF (International Diabetes Federation) prognosztizációja szerint 2030-ra a betegek szám elérheti az 550 millió főt. A vércukorszint szabályozása a glükóz és a glikogén metabolizmus kölcsönhatásával történik, mely folyamatok szabályozásáért enzimek és hormonok rendszere felelős. Az új típusú terápiás célpontok közül kiemelkedő lehetőséget jelent a máj glükóz termelésének a szabályozása, mely folyamat egyik sebesség meghatározó enzimének, a glikogén foszforiláznak (GP) a szelektív gátlásával lehetséges. Furukawa és munkatársai 2005-ben számoltak be az No. 13835 jelű gombatörzs által termelt FR258900 nevű vegyületről, amely mint a vizsgálatokból kiderült a glikogén foszforiláz enzim aktív inhibitora. A kutatócsoportunkban e vegyület szerkezet-hatás összefüggéseinek felderítése végett számos analogon származékát állították elő, mely vegyületekben a 2,3-dihidroxipentándisav dikarbonsav egységet könnyen hozzáférhető borkősavra, almasavra és 3-hidroxipentándisavra cserélték, továbbá változtatták a molekula fahéjsav egységét is. Ezen munka kiterjesztéseként célul tűztük ki olyan származékok előállítását, melyekben észter funkció helyett a nagyobb hidrolitikus stabilitású (és konformációs szempontból merevebb) amid kötés található, így a molekula dikarbonsav egységét glutaminsavra cseréltük, hogy megviszgáljuk hogyan változik a vegyület biológiai aktivitása.