Korábbi klinikai megfigyelések azt mutatják, hogy szepszisben az agy az elsőként érintett szerv, megelőzve ezzel egyéb szervek klinikai tüneteinek megjelenését. A szepszishez társuló enkefalopátia (sepsis associated encephalopathy - SAE) kórélettana nem teljesen ismert, de az egyik feltételezhető mechanizmus az agyi kapilláris erek megváltozott funkciója lehet. Jelen tanulmányunk azt kutatja, hogy: Hogyan változik az agyi vazorektivitás a szepszis különböző súlyossági formáiban? Az első vizsgálatsorozat kapcsán vizsgált betegek teljes mértékben megfeleltek a szepszis kritériumainak és valamilyen súlyosságú tudatzavar jeleit mutatták. A második vizsgálatsorozat kapcsán bevonásra került betegek is teljes mértékben megfeleltek a szepszis kritériumainak, de legalább két egyéb szerv érintettségük is volt. Kontroll csoportként az agyi vazoreaktivitást befolyásoló korábbi betegségtől mentes, nem szeptikus, önkéntes felnőttek adatai szolgáltak. Transzkraniális Dopplerrel a vér áramlási sebességét mértük nyugalomban, illetve 5, 10, 15 és 20 perccel a 15mg/ttkg-os dózisú acetazolamid beadása után. Az agyi véráramlási sebességének acetazolamidra adott változásának időbeli lefolyását (cerebrovaszkuláris reaktivitás CVR), illetve a reakció maximális mértékét (cerebrovaszkuláris rezerv kapacitás CRC) hasonlítottuk össze a két csoport között mindkét esetben. A kontroll egyének vazodilatátor alkalmazása utáni véráramlási sebesség abszolút értékei magasabbak voltak, mint a SAE betegeké. A második vizsgálatsorozat kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a kontroll csoport és a súlyos szeptikus csoport betegeiben a vazodilatátor alkalmazása után, a véráramlási sebesség abszolút értékei nem különböztek. A vazomotor teszt során - acetazolamid hatására ¬- az agyi arteriolák maximális vazodilatációs képességét vizsgálva az első vizsgálatsorozat kapcsán azt találtuk, hogy a SAE betegek kisebb mértékben reagáltak a stimulusra, mint a kontroll csoport egyénei (CRC kontroll: 46.2±15.9%, CRC SAE: 31.5±15.8%, p<0.01), míg a második vizsgálatsorozat kapcsán azt tapasztaltuk, hogy nincs különbség a súlyos szeptikus betegek és az egészséges egyének vazodilatációs képessége között (CRC kontroll csoport: 54.8±11.1%, CRC súlyos szeptikus: 61.1±34.4% p=0.49). Arra a következtetésre jutottunk, hogy SAE-ban az agyi erek reaktivitása károsodott, míg a súlyos szepszisben nem. Eredményeink azt jelzik, hogy az agyi vazoreaktivitás a szeptikus folyamat különböző súlyossági fokozataiban különböző mértékben lehet érintett.Previous clinical observations have shown that the brain is often the first organ affected by sepsis, preceeding the clinical symptoms of other organ manifestations. The pathophysiology of sepsis-associated encephalopathy (SAE) is not entirely clear, but one of the possible underlying mechanisms is the alteration of the cerebral microvascular function. The aim of the present work was to test whether: 1) cerebral vasomotor reactivity is impaired in patients with SAE; 2) cerebral vasomotor reactivity is impaired in patients suffering from severe sepsis.

In the first scenario patients (n=14) fulfilling the criteria of clinical sepsis and showing disturbance of conciousness of any severity were included. In the second scenario patients (n=16) also fulfilling the criteria of clinical sepsis, but showing at least two organ manifestations were included. Non-septic persons without previous diseases affecting cerebral vasoreactivity served as controls in both scenario (n=20; n=16). Transcranial Doppler blood flow velocities were measured at rest and 5, 10, 15 and 20 minutes after intravenous administration of 15mg/kgBW acetazolamide. The time course of the drug effect on cerebral blood flow velocity (cerebrovascular reactivity, CVR) and the maximal vasodilatory effect of acetazolamide (cerebrovascular reserve capacity, CRC) were compared among the groups both cases.

Absolute blood flow velocities after administration of the vasodilator drug were higher among control subjects than in SAE, however in case of second scenario the absolute blood flow velocities did not differ between control and severe septic patients. When assessing the maximal vasodilatory ability of the cerebral arterioles to acetazolamide during vasomotor testing, in the first scenario we found that patients with SAE reacted lesser extent to the drug than control subjects, but in second scenario the severe septic patients reacted to a similar extent than the controls (1. CRC controls:46.2±15.9%, CRC SAE: 31.5±15.8%, p<0.01; 2. CRC controls: 54.8±11.1%, CRC severe septic: 61.1±34.4%, p=0.49).

We conclude that cerebrovascular reactivity is impaired in SAE, but is not impaired in patients with severe sepsis. Our results indicate that cerebral vasoreactivity may be differently involved at different severity stages of the septic process.