Szakdolgozatom témájául a magyar történelem egy sajátos korszakának jellegzetes laptípusát választottam. A nemzetközi úttörőmozgalmat hazánkban ez a lap képviselte. A kommunizmusban a gyermek- és ifjúsági lapokat a gyermek- és ifjúsági mozgalom különböző formáihoz alakítva, igazítva hozták létre, a sajtó alkalmazkodott a mozgalmi-szervezeti tagoltsághoz, s így bizonyos külső igényeknek megfelelően szolgálta részben az oktatás, részben a mozgalom céljait. Ebben az időszakban a jellemformálás főszerepét a család helyére lépett korosztálycsoportok vették át. A korcsoportstruktúra formálisan igazodott az iskolarendszer, valamint a mozgalom különböző formációihoz. A fiatalabbakhoz szóló lapokhoz hasonlóan a Pajtásban is nagy szerepet kapott a nemzeti érzés ápolása, de azokkal ellentétben nem szimbólumokhoz kötve, hanem cselekvő részvételt jelentő szervezeti formákkal: természetjárással, honismerettel, hagyományőrzéssel egybekötve. A Pajtás újság sokunk számára ismerős lehet, hiszen a II. világháborút követően, 1946-tól játszott jelentős szerepet, elsősorban a gyermekek ideológiai nevelésében. Kutatómunkám során a lap történetéről nem találtam tanulmányt, cikket vagy egyéb dokumentumot, ezért az 1946. december 20-tól 1989. december 7-ig működő lap minden megjelent és megőrzött számát megpróbáltam átnézni a lap történetéhez kapcsolódó cikk után kutatva. A lap indulásától – 1946. december 20. – az 1947. június 1-én megjelent számig terjedően nem találtam megőrzött példányt. 1947. júniusától az 1967-es 22. évfolyammal bezárólag az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptári olvasótermében vizsgáltam át a hetilap meglevő számait. Az 1953-1954-es 8-9. évfolyamok szintén hiányoztak. 1968-tól a lap megszűnéséig terjedően már a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár gyermekkönyvtári részlegében végeztem munkámat. A körülbelül 1800-1900 lapszám átnézése során a lap történetével kapcsolatos írásokat csak az évfordulós évfolyamokban találtam, ekkor is minden egyes ilyen évfolyamnak csupán egy-két számában.