Szakdolgozatomban arra igyekszem összpontosítani, hogy a legutóbbi jogszabályi változások mennyiben jelentenek eltérést a korábbi szabályozáshoz képest, s melyek azok a főbb területek, ahol a legjelentősebb átalakítások történtek. Figyelemmel leszek arra is, hogy miben állt a rendszerváltozást követő törvények lényege, milyen volt az az egységes rendszer, amit az 1992-es jogszabályok kialakítottak. Külön szólok az új Munka Törvénykönyvéről és a 2011-es, közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényről is oly módon, hogy helyenként visszautalok a hatályukat vesztett törvényekre. Ezt követően részletesen ismertetem majd azt a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programot, amelyben először fektették le az új típusú közszolgálat alapelveit. Végül az új munkajogi és közszolgálati jogi törvénykezés egységes értelmezéséről szólok, utalva arra, hogy mely rendelkezések kerültek át teljes egészében, vagy kisebb-nagyobb módosításokkal a Munka Törvénykönyvéből a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe, s mely elemei tekinthetőek eredetinek. Ezek az eltérések adják ugyanis azoknak az egyedi rendelkezéseknek az összességét, amelyek a közszolgák különleges jogállását meghatározzák. Vizsgálatom során képet lehet alkotni a korábbi és az új szabályozás különbözőségéről, és következtetéseket lehet levonni a változtatások mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról is.