Az ember alapvetően társadalmi lény, és e társadalmiságnak nagyszámú összetevője van. Megmaradt azonban, a társadalmiságnak alárendelten, természeti lénynek is. Ezért az erkölcs gyökerei között ott találjuk a szükségleteket és a vágyakat is. Ahhoz, hogy ezeket elérjük, gyakran érzelmi motívumok indítanak bennünket. Bármi, ami életünkbe beletartozik, érzelmet válthat ki belőlünk. Az örömök, szorongások, bánatok, neheztelések, rokonszenvek, ellenszenvek, stb. éppúgy hozzánk tartoznak, mint az érzetek, képzetek, gondolatok és akarati aktusok. Ezek részesei lesznek életvilágunknak.

Minden ember életében vannak olyan helyzetek, melyek tragikusan érinthetik, lelkileg mélyen megrázhatják, maradandó vagy múló sérelmeket okozhatnak. Nagyon sokszor ki vagyunk téve olyan eseményeknek is, ahol áldozatokká válhatunk. A negatív szokásaink sokszor következményekkel járhatnak. Többször szembesülünk azzal, hogy társainkból hiányzik az önkontroll, az igazságérzet és a tisztesség. A versengés és a küzdelem hozzátartozik az emberi lét alapszerkezetéhez. Sokszor az ember a győzelem, a jólét érdekében olyan cselekedeteket tesz, olyan eszközöket alkalmaz, amellyel csak a saját érdekeit veszi figyelembe, tudván azt, hogy ez a másik félre nézve sérelmekkel, akár hátrányos következményekkel is járhat. Ezért fontos, hogy minden ember tisztában legyen azzal, hogy melyek azok a jogok, amelyek megilletik és egy adott sérelem esetén ezzel élni tudjon.

A személyiségi jogok védelme egyre hangsúlyosabb szerepet játszik Magyarországon. A személyhez fűződő jogok léte és védelme úgynevezett divatos témává vált. Mindehhez hozzájárul a politikai viták eldurvulása, a kampányok időbeli előrehozatala, a közvélemény felhasználása, a társadalom bevonása a politikai erők „magánharcába”. A sajtó és a média lapszámuk, illetve nézettségük növelése érdekében egyre messzebbre merészkednek el, gondolok itt egy-egy valóságshowban történtekre vagy arra, hogy a legnagyobb példányszámban fogyó napilapok is címlapukon közlik azon képeket, melyeken nyíltan megjelenik az erőszak, némely esetben maga a halál.

Az ember személyiségét, belső világát nagyban meghatározza hogy hogyan ítéli meg őt más ember, hogyan ítéli meg a társadalom. De miért is fontos számunkra hogy pozitívan ítéljen meg minket a környezetünk, becsületünkön, jó hírnevünkön ne essen csorba? Véleményem szerint az ember megítélése együtt jár azzal, hogy hogyan tud elhelyezkedni, beilleszkedni a társadalomba, ez meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt pozícióját, ami nagy hatással van az ember életesélyeire. A társadalmi helyzet nagyban befolyásolja az egyén életmódját is, hiszen ettől függ például, hogy milyen iskolai végzettséget szerzünk, miket olvasunk, mit sportolunk, kikkel barátkozunk, kivel házasodunk össze, stb. Ha becsületünkben, jó hírnevünkben sérelmet szenvedünk, akkor nehezen, nehezebben tudjunk elérni azokat a célokat, melyeket kitűztünk magunk elé, illetve az önbecsülésünk, önbizalmunk szempontjából is nagyon fontos. A jó hírnév pedig tönkretehető rossz dolgok által, pl. becsmérlő szavak által, rossz kapcsolatok által, pletykák által és semmivé válhat, mindaz amit az ember egy életen át felépített. Szakdolgozatomban a személyiségi jogok védelme közül a becsület és a jó hírnév védelmére helyeződik a hangsúly, hiszen bátran állíthatom, hogy mindenki számára nagyon fontosak ezek a jogok. Úgy gondolom, hogy ha ezek nem lennének, mindenki megtehetne bármit.

Ez egy örökké aktuális téma, hiszen mindig vannak olyan emberek, akik úgy érzik, hogy a becsületüket megsértették. Ezek között persze van aki túlreagálja - véleményem szerint ezért fordulnak elő nagy számban becsületsértési perek-, viszont van aki nagyobb sérelem esetén sem fordul a bírósághoz.

Véleményem szerint a személyiségi jogsérelem egyik legnagyobb és legveszélyesebb tere az internet, amely a mindennapi életünkbe teljesen beférkőzött, rohanó világunk szükséges tartozéka, azonban anonimitása miatt veszélyessé is válhat, pl.: bárki névtelenül vagy becenév mögé bújva bármilyen véleményt megfogalmazhat, akármilyen tényt közölhet. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ezek az általuk kitett hozzászólások, képek milyen sérelmeket okozhatnak, hiszen megnehezíthetik a gazdaságban, társadalomban való részvételt és érvényesülést, sőt anyagi károkat is okozhatnak. Viszont vannak olyanok, akik pedig tudatosan azt célozzák meg, hogy ezzel más rossz hírnevét keltsék vagy mások becsületét megsértsék. Ezért merült fel a kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak, akinek a jóhíre, becsülete kerül veszélybe a világhálóra felkerülő bejegyzések vagy egyéb felvételek által?

Az internetes közösségi portálok, valamint a különböző blogok egyre szélesebb fórumot biztosítanak az állampolgárok számára, hogy véleményüket kifejezhessék. Természetesen a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog, azonban nem mentes minden korláttól.

Azonban a becsület, a jó hírnév az életünk minden színterében jelen van, hiszen minden szónak, tettnek jelentősége van. De vajon meddig lehet elmenni, hol húzódik a határ? Vajon hol vagyunk kitéve a becsületsértésnek, a jó hírnév megsértésének leginkább? A munkahelyen, magánéletben, politikában vagy az üzleti világban, stb.? Kik között a leggyakoribb? Mi váltja ezt ki leginkább? Ne törődjünk a sérelmekkel vagy védjük meg magunkat? Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Igazán mélyen ekkor merültem el ebben témában, ekkor kerültek előtérbe azok a kérdések is, mint pl. A becsület és jó hírnév megsértése esetén mit tehetünk, kihez forduljunk? A személyhez fűződő jogok védelme milyen eszközökkel lehetséges, ezek mennyire hatékonyak? Hogyan védik meg az embert a társadalom vagy a média, sajtó ellen? Lehet-e kompenzálni a fájdalmat, amit az emberi személyiség megsértése okoz? Meghatározható-e az a pénzösszeg, ami az elveszett életörömöket pótolhatja? Dolgozatomban a fent megjelölt kérdésekre kerestem a választ.