Dolgozatomban több szempontból igyekeztem megvizsgálni a bevezetésben felvetett kérdésemet, tehát hogy India és Kína esetében az 1991-ben, illetve az 1979-ben megkezdett reformsorozat hogyan, miképp hatott a gazdaság fejlődésére és a növekedésre, és hogy a reformok irányelvei, módjai, és az eredményeik között vajon vonható-e párhuzam, vagy teljesen eltérő fejlődési utat járt be a két gazdaság. A növekedéselméletek egyik legfontosabb kiindulópontjával, az 1956-os Solow-modell bemutatásával kezdtem az elméleti részt. A legfontosabb konklúziói és problémái vázolását követően az egyik fontos következtetésével, a konvergencia folyamatával foglalkoztam. Az elméleti részt követően először Indiával foglalkoztam. A reformok előtti időszak bemutatását követően az 1990-es évek reformjait és hatásait vizsgáltam meg. Majd a harmadik fejezetben Kína gazdaságával és az 1979-ben megkezdett reformsorozattal foglalkoztam. Végül az utolsó fejezetben igyekeztem több oldalról elemezni, összehasonlítani a két országban lezajlott reformokat és azok eredményeit.