11A kutatómunkánk során vizsgáltuk különböző műtrágyadózisok mellett az eltérő genotípusú őszi búza fajták tápanyagfelvételét és trágyareakcióját. A vizsgált tenyészévekben arra kerestük a választ, hogy az eltérő időjárási, évjárati hatások milyen befolyásoló szerepet játszanak a búza mennyiségének és minőségének kialakításában. Az agrotechnikai tényezők közül kiemelt szerepet kapott a tápanyagellátás, valamint egyes növény fiziológiai paraméterek (SPAD, LAI, LAD) a termésmennyiségre és minőségi paraméterekre gyakorolt hatásainak a parametrizálása. A terméseredményekre a nagy mennyiségű csapadék hatása volt a legkedvezőtlenebb. Az átlagos évjárathoz képest 1994 kg ha-1 terméscsökkenést tapasztaltunk az ilyen évjárattípusban. Az aszály hatása csökkenthető volt megfelelő tápanyagkezeléssel. Az optimális tápanyagdózisoknak a nagyobb N120-150+PK tápanyagszintek bizonyultak. A legkedvezőbb minőségi értékeket az N120+PK tápanyagszinten értük el. A csapadékos 2010. évjárat és a 2012. év a csapadékos májusi és júniusi időszak miatt bizonyult a legkedvezőbbnek, a 2011. évben a nyár eleji szárazabb időjárás hatására a minőségi tulajdonságok értékeiben kisebb mértékű csökkenést tapasztaltunk. A genotípus és a tápanyag ellátottság jelentős mértékben, meghatározta a relatív klorofill tartalom, a levélterület index és a levélterület tartam értékét. A genotípus a termésmaximum kialakításában kisebb mértékben vett részt (22%) mint a valorigráfos értékek, a nedves sikér tartalom és fehérje tartalom esetében (23-37%), ahol a genotípusnak nagyobb volt a szerepe. Az évjárati hatásnak volt a legkisebb szerepe a maximum értékek kialakításában (6-26%). A legnagyobb hatást mind a négy vizsgált paraméterre a tápanyagellátás gyakorolta (52-71%).

In our research we examined nutrient uptake and fertilizer response of wheat varieties of different genotypes with different dosage of fertilizers. In the analyzed crop years we were searching for answers to how different climate and crop year conditions effect crop quality and yield. Among agricultural factors, nutrition played the main role, and also parameterization of how certain physiological plant parameters (SPAD, LAI, and LAD) affected yield and quality parameters. The large amount of precipitation was the most harmful, compared to the average crop year, varieties achieved 1994 kg ha-1 lower yield. The effect of drought could be reduced with proper nutrient treatment, 495 kg ha-1 decrease in yield was observed at N120-150+PK nutrient level. The best quality was achieved at N120+PK nutrient level. Crop year 2010 with its major precipitation and in 2012, larger amounts of precipitation in the generative phases proved to be the most favorable. In 2011, as a result of drier weather in the generative phenophases, values of quality characteristics had worsened. The genotype significantly determined the chlorophyll content, the leaf area and leaf area duration value. The genotype participates in producing higher yields to a lesser extent (22%) compared to its effect on valorigraphic values, wet gluten content and flour protein content (23-37%), where the genotype has a major role. Role of the genotype in forming the maximum values of quality is enforced better in average or optimal environmental conditions (6-26%). Nutrient supply had the most important role (52-71%) in case all the four factors.