Az érvénytelenség jogintézményének változásai az új munka törvénykönyvében-összehasonlítva a Ptk. szabályaival

Dátum
2014-01-09T09:41:15Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A dolgozat az érvénytelenség jogintézmények mutatja be. A dolgozat központi részét az érvénytelenség két formájának (semmisség és megtámadhatóság) a bemutatása adja. Ezek bemutatása során azonos struktúrát használtam. Először az érvénytelenségi formák mibenlétét vizsgáltam. Egyenként elmemeztem az egyes érvénytelenségi okokat mind a semmisség mind a megtámadhatóság körében. Tekintettel arra, hogy e jogintézmény számos hasonlóságot mutat a német BGB-ben foglalt érvénytelenségi szabályokkal, külföldi példaként több ponton is a BGB-t említem. A német törvény egyes érvénytelenségi okai és a magyar polgári jogi illetve munkajogi érvénytelenségi okok között számos hasonlóság van, melyre a dolgozatban szintén kitérek.A dolgozatban vizsgálom az érvénytelenség jogkövetkezményeire is.Különös tekintettel voltam a vizsgálat során arra, hogy miben állnak az egyes jogkövetkezmények, és hogy mennyiben alkalmazhatóak a polgári jogi jogkövetkezmények a munkajogban, illetve milyen sajátos jogkövetkezmények vannak mindkét területen. A dolgozat végén foglalkozom azzal a kérdéssel,hogy van-e, lehet-e, lesz-e helye az új Ptk.-ban a munkaszerződésnek- ez a kérdés a német BGB szabályainak ismeretében vetődött fel, illetve a Ptk. kodifikáció kapcsán született elkézelések is alapot adtak e kérdés vizsgálatára.

Leírás
Kulcsszavak
érvénytelenség, munkajog
Forrás