A növénytermesztésben elért eddigi tudományos ismeretek megkövetelik, hogy a tartamkísérletek elemzése során ne csak a végső produkció elemzésével foglalkozzunk, hanem az azokat befolyásoló tényezőkre, illetve technológiai elemekre is figyeljünk. Ezt úgy érhetjük el, hogy a tenyészidő folyamán megfigyeléseket és mérések végzünk, amelyek elemzése után egy pontosabb termésbecslést tudunk elvégezni. Ilyen méréseket tesz lehetővé a növekedésanalízis, amely során a különböző kezelések (pl.: műtrágyázás, vetésváltás, tőszám, öntözés, növényvédelem, stb.) hatását nem csak a már betakarított termésben, hanem a növekedésdinamikai változások megfigyelésével, a teljes tenyészidőszak alatt nyomon tudjuk követni. Ezen okok miatt nagy hangsúlyt helyezünk az ökofiziológiai vizsgálatokra, különösen új összefüggések feltárására a termés és a vizsgált gabonanövények (őszi búza és kukorica) növekedése, relatív klorofilltartalma, levélterülete között. Összefüggést kívánunk keresni a szárazanyag gyarapodás üteme és a vizsgált növényfajok terméseredménye között is. Célunk továbbá meghatározni, hogy a környezeti feltételek (időjárás) mennyiben határozzák meg a növényi biomassza mennyiségét, asszimilációs felületét és a növények terméseredményét. Kerestük a választ arra is, hogy a vizsgált növekedést jellemző paraméterek (CGR, RGR, LAD, HI) és a termés mennyisége között milyen kapcsolatot tudunk megállapítani, lehet –e ezen méréseket terméselőrejelzéshez használni. A harminc éves tartamkísérlet lehetőséget teremt számunkra arra is, hogy a különböző agrotechnikai tényezők (műtrágyázás, öntözés, vetésváltás, növényvédelem) hatását vizsgáljuk egyrészt a termésre, másrészt pedig a növényfiziológiai és agronómiai paraméterekre. Az eredmények hatékonyan járulhatnak hozzá a növények növekedését befolyásoló környezeti és agrotechnikai tényezők hatásának pontosításához, a növényi produktum és a fitomassza tömeg, valamint a növekedési mutatók közötti kapcsolatok egzakt meghatározásához. Megismerhetjük, hogy az alkalmazott agrotechnikai tényezők közül melyik vagy melyek determinálják legjobban a vizsgált paramétereket. Az összefüggés-vizsgálatokkal igazolhatjuk, hogy a levélterület, a levelek élettartama, a relatív klorofilltartalom, az egyes növekedést jellemző mutatók, milyen kapcsolatban vannak a termés mennyiségével. A kutatómunka során kapott eredmények segítségével eldönthetjük, melyik paraméterek és milyen agrotechnikai tényezők járulnak hozzá a maximális szemtermés kialakulásához. Kutatási témám fontosságát és újszerűségét jelenti még, hogy eltérő fotoszintetikus alapú (C3, C4 növények) gabonanövények összehasonlító vizsgálatát is elvégeztem.

The current scientific knowledge in crop production demands that not only the final produce should be analyzed, but also the influencing factors and technological elements should be considered. This can be achieved by making observations and measurements during the season, after the analysis of which a more precise yield forecast can be made. Growth analysis enables such measurements in the course of which the effects of the different treatments (e.g. fertilization, crop rotation, plant density, irrigation, crop protection etc.) could be monitored not only in the harvested yield but also during the whole season via the observation of changes in growth dynamics. For these reasons, special emphasis was laid on the ecophysiological examinations, especially on the exploration of new correlations between the yield and the growth, relative chlorophyll content and leaf area of the studied cereals (winter wheat and maize). We aim to determine the relationship between the rate of dry matter accumulation and the yield of the studied crops. Our target is to determine how the environmental conditions (weather) determine the amount of plant biomass, the assimilation surface and the yield of crops. We also tried to determine the correlations between the studied growth parameters (CGR, RGR, LAD, HI) and the yield and whether these measurements could be used for yield forecasts. The thirty-year long-term experiment enables the study of the effect of the different agrotechnical factors (fertilization, irrigation, crop rotation, crop protection) on the yield and the plant physiological and agronomical parameters. The results can contribute to the clarification of the effect of the environmental and agrotechnical factors influencing the yields and to the exact determination of correlations between the plant produce, the phytomass and the growth parameters. It can be revealed which applied agrotechnical factor or factors have the greatest effect on the studied parameters. The correlation tests can prove the relationships between the leaf area, the leaf area duration, the relative chlorophyll content, the growth factors and the amount of yield. Using the obtained research results, we can decide which parameters and which agrotechnical factors contribute to the formation of the maximum grain yield. The importance and novelty of the research topic is also indicated by the fact that a comparative study of cereals with different photosynthetic basis (C3, C4 crops) was carried out.