A korai elhanyagolás népegészségügyi konzekvenciái

Dátum
2014-05-26T07:05:53Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Bevezetés A szakdolgozatom első részében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mennyire fontos népegészségügyi probléma a depresszió és a szorongásos zavarok jelenléte. Magyarországon különösen jelentős gondot okoz, mivel csaknem minden harmadik ember szenved ilyen problémáktól.

Célkitűzés Az érdeklődésemet nem a stressz és a mindennapi élet nehézségei keltették fel a téma kapcsán, hanem a korai anya-gyermek kapcsolat. A születés utáni percektől kezdve nem is gondolnánk, hogy milyen fontos dolgok zajlanak le, amelyek hatással vannak a későbbi személyiségfejlődésünkre.

Adatok, módszerek Irodalomkutatást végeztem melynek során szakkönyveket, folyóiratok és internetes forrásokból származó adatokat használtam fel. Kulcsszavaim a keresésem során: korai kötődés, kötődési mintázatok, kötődési elméletek, anya-gyermek kapcsolat, elhanyagolás, szorongás, pánikbetegség, depresszió, major depresszió, öngyilkosság. Kizárási kritérium részemről a Wikipédia oldala és adatai voltak, mivel azok szabadon szerkeszthetőek és nem számítanak releváns irodalomnak. A forrásokból származó adataimat Microsoft Office Excel program segítségével ábrázoltam a szemléletesség érdekében.

Eredmények A depressziós kezelés alatt álló szülők lánygyermekeinek esetén leggyakoribb volt az öngyilkossági gondolatok 33,0%, a droghasználat 29,8% illetve a depresszivitás 15%. Az édesanyák 9%-át és az édesapák 2,8%-át kezelik vagy kezelték depresszióval. A legtöbb befejezett öngyilkosság 2004-ben volt 139 fő és 2009-ben 137 fő.

Megbeszélés Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy van összefüggés a korai elhanyagolás, a nem megfelelő kötődés és a depresszió kialakulása között.

Leírás
Kulcsszavak
kötődés, depresszió
Forrás