A mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus öntözővíz szükséglet meghatározásának egyik sarokpontja a párolgás fizikai hátterének minél részletesebb feltárása, valamint becslési módszereinek megismerése, rendszerezése és értékelése. Vizsgálataink tesztnövényeként a kukoricát választottuk jelentős vízigénye és a körzet mezőgazdasági termelésében betöltött domináns szerepe miatt. Célul tűztük ki a növény állományklímájának folyamatos, részletes mérésekkel történő alapos feltérképezését, a benne zajló, s a párolgásban kulcsfontosságú fizikai folyamatok megismerését, jellemzését. A gyakorlati használhatóság érdekében komplex öntözési döntéstámogatási rendszerrel (DTR) történő teszt eredményeként egyrészt értékeltük 10 különböző párolgási modell teljesítményét, másrészt a működési sajátosságok megismerése, a fejlesztési lehetőségek felderítése révén a DTR modell-komplexum is teszt alanyául szolgált. Egyedi tervezésű mobil mérőrendszer segítségével képzett adatbázisból a Bowen-arány módszerrel becsültük az állomány tényleges párolgását. Igazoltuk, hogy a referenciapárolgást becslő modellek kimeneteire a legnagyobb hatást a hőmérséklet, a légnedvesség és a globálsugárzás nagysága gyakorolta. Összetett eljárást dolgoztunk ki a Hajdúhát területén eredményesen alkalmazható potenciális evapotranspirációt számító modellek kiválasztására. A FAO öntözési döntéstámogatási algoritmusa alapján 3 eljárással modelleztük a kukoricaállományok tényleges párolgását, teljesítményüket helyi kukoricaállomány öntözővíz-szükségletének számszerűsítése alapján értékeltük. A kapott eredményeket mért gravimetriás talajnedvesség mérések adataival verifikáltuk. Meghatároztuk a kukoricaállomány teljes vízegyenlegét, számszerűsítettük a FAO öntözési DTR hibásan generált bevétel- és veszteségoldali tételeit, körvonalaztuk a leszivárgással és a kapilláris vízemeléssel kapcsolatos hibákat. Összehasonlítottuk a tényleges párolgás modellezett értékeit a Bowen-arány módszerrel becsült tényleges párolgással. 2010-ben a Priestley-Taylor és Penman-Monteith-FAO-56 modellt, míg 2011 évben a Priestley-Taylor és Szász modellváltozatot találtuk elfogadhatónak. Kiszámítottuk FAO modell által, valamint a Bowen-arány módszerrel becsült, a referencia- és a tényleges párolgás hányadosaként felírható növényi konstansokat, bemutattuk azok leíró statisztikáit és tenyészidőszakban történő változását. The accurate timing and calculation of the water needs of irrigation requires profound knowledge about water cycle of the field plant stands. One of its crucial points is the exploration of the physical background of evapotranspiration, and also the systematization and evaluation of its estimation methods. For our study, grain maize was chosen as a test plant for the reason of its considerable water requirement and its significant role in the agricultural production of the region. Our main purpose was to monitoring the climate of a selected maize stand by means of continuous and accurate measurements, and also the exploration and characterization of the physical processes playing key-role in evapotranspiration. Results were verified by complete tests with a complex irrigation decision support system (IDSS). As an outcome, performance of 10 different evapotranspiration models was evaluated, and by the exploration of opportunities for the development of the model-complex, we gathered information about the operational specialities of the IDSS. Thus, tests were extended on the whole model-sub model system. On the basis of a climate database gathered by a mobile measurement system, the actual evapotranspiration of maize was calculated by the Bowen-ratio energy balance method. It was clarified that the output values of the estimation models for reference evapotranspiration are affected by air temperature, air humidity and global radiation, most of all. Using the FAO IDSS, actual evapotranspiration of the maize crop was modelled by 3 model variations and their accomplishment was evaluated on the basis of the calculation of the irrigation water needs of local maize stands. Results were verified by gravimetric soil water content measurements. The total water budget of maize stands was determined, false income and loss items of the water balance estimated by the FAO IDSS were calculated, and incorrect calculations related to the deep percolation and capillary rise were outlined. Modelled values of the actual evapotranspiration were compared to the estimation by the Bowen-ratio balance method. In 2010, the Priestley-Taylor and Penman-Monteith-FAO-56, in 2011, the Priestley-Taylor and the Szász methods were found more applicable. Crop coefficients, representing the ratio of the potential and actual evapotranspiration of the maize stand were calculated for the estimated data series of the FAO IDSS and the Bowen-ratio method, respectively. The dynamics of the parameters during the vegetation period were characterized and descriptive statistics were performed.