Future health and education professionals are especially important among students because their credibility, that is, their own health and well-being in contrast to their relevant knowledge, will be tested daily by their clients and patients. Our goal was to better understand students’ mental health from both negative (related to stress) and positive (related to resilience) aspects and its determinants in order to identify needs for improvement so that appropriate interventions could be developed. First, a series of cross-sectional studies focusing on mental health was carried out among students of public health, physiotherapy and nursery school teaching at the Faculty of Public Health and the Faculty of Child and Adult Education of the University of Debrecen, Hungary. Second, an assessment tool was created and tested to distinguish between those with high or low mental resilience. Third, relevant factors contributing to the mental health of students were identified, and a multivariate model of health was built and tested. Fourth, a social-cognitive intervention aimed the improvement of mental health of the students was implemented as an optional course and evaluated. According to our results, almost one-quarter of the surveyed students exhibited unfavourable mental health that was characterized by low sense of coherence and high distress. Unfavourable mental health was twice as frequent among female as in male students, and six times higher than in their peers from the general population. Our assessment tool was shown to identify with high probability those who are in optimal mental health hereby distinguishing between those who need extra support and those who do not in a non-stigmatizing manner. Our model of mental health revealed substantial gender differences in the determinants of mental health: social support for women, and physical activities for men were identified as of greatest importance. The social-cognitive intervention that was offered for students as an optional course significantly reduced abnormal psychological stress among those who completed it. The assessment of incoming students would be recommended to detect those at higher risk in terms of mental resilience. Those at higher risk should be helped in various ways such as optional courses, peer-led and tutor-led mental health services. Institutional stressors should be reduced to create an environment for all that is conducive to health. Follow-up studies should be needed to assess the impact of individual and institutional changes on the mental health of university students and graduates.

Az egészségügyi és pedagógus szakemberek saját egészségét betegeik, klienseik, tanítványaik naponta veszik hallgatólagosan górcső alá, szakmai tudásukkal összevetve azt. E megítélésen keresztül a szakemberek indirekt véleményformáló hatása, példakép-szerepe legalább olyan jelentős, mint szavaikkal közvetített tudásuk. Ezért kiemelten fontos e szakemberek egészségét már hallgató korukban megvizsgálni, hogy azt szükség esetén javítani lehessen. Ennek érdekében elsőként felmérést végeztünk a népegészségügyi, gyógytornász és óvodapedagógus hallgatók egészségének megismerése céljából a Debreceni Egyetem hallgatói körében, elsősorban a lelki egészség kóros mértékű stresszel mért negatív, és koherencia-érzéssel mért pozitív aspektusára összpontosítva. Másodikként egy becslőskálát alakítottunk ki a jó és a kevésbé jó mentális állapotú hallgatók elkülönítésére. Harmadik lépésben a hallgatók mentális egészségének determinánsait határoztuk meg, egy többváltozós modellbe beépítve azokat; majd a hallgatók mentális egészségét javító intervenciót dolgoztunk ki és értékeltünk. Felmérésünk szerint a vizsgált hallgatói populáció közel negyedére volt jellemző a kedvezőtlen mentális egészség, amelyet alacsony koherencia-érzés és magas pszichés stressz jellemez. A női hallgatók közt kétszer magasabb arányban voltak a kedvezőtlen mentális egészségűek a férfi hallgatókhoz képest, és hatszor többen voltak, mint a hasonló korú női átlagpopulációban. Az általunk kidolgozott becslőskála magas megbízhatósággal azonosítja a jó mentális állapotú hallgatókat, nem stigmatizálóan elkülönítve akik többlet-támogatást nem igényelnek, azoktól, akiknek erre szükségük van. A vizsgálatunk harmadik lépéseként épített modell tesztelése rávilágított arra, hogy a női és férfi hallgatók mentális egészségének háttér-tényezői jelentősen különböznek. Női hallgatók mentális egészségének kiemelten fontos védőfaktora a társas támogatás, míg férfi hallgatók mentális egészségére domináns hatással vannak a testmozgással kapcsolatos tevékenységek. A hallgatók mentális egészségének fejlesztésére kidolgozott és szabadon választható kurzusként megvalósított intervenció szignifikánsan csökkentette a kóros mértékű pszichés stresszt a résztvevők körében. Eredményeink alapján javasoljuk az első éves hallgatók szűrését a lelki egészség szempontjából, hogy az optimálisnál kedvezőtlenebb állapotban lévőknek különféle támogató szolgáltatásokat lehessen kínálni szabadon választható kurzusok, kortársak vagy tanárok által vezetett segítő szolgáltatások formájában. Ugyancsak javasolt a hallgatók intézményi eredetű stresszorainak csökkentése annak érdekében, hogy az egyetemi környezet egészséget támogató jellege erősödjön. Követéses vizsgálatok tudják majd megválaszolni azt a kérdést, hogy az egyéni és intézményi változások hatására hogyan javul a hallgatók és végzettek mentális egészsége.