Dolgozatom céljaként tűztem magam elé hazánkban a rendszerváltozás időszakától kezdődően az új Büntető Törvénykönyv megalkotásáig terjedő időszak vonatkozásában a büntetőpolitika alakulásának feltáró elemzését, a büntető politikára irányuló hatások, és ezeknek a büntető jogszabályokban tükröződő befolyásának vizsgálatát és értékelését. Célom volt, hogy összegyűjtöm és megvizsgálom azokat a hatásokat, amelyek a kormánypolitikákon túl befolyásolták, illetve befolyásolják ma is a büntetőpolitikát (itt elsősorban az Alkotmánybíróság tevékenységére, hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozására, a Kúria jogértelmező szerepére és a jogtudomány kritikai elemzéseire gondolok). Meg kívántam vizsgálni, hogy ebben az időszakban létrehozott büntető jogszabályokban mennyire tükröződnek e hatások, és mit eredményeznek a büntető jogszabályok szigorítása-enyhítése, illetve a kriminalizáció-dekriminalizáció során. Tekintettel arra, hogy az új Btk. 2012-ben megszületett, kutatásom során nem tekinthettem el annak a kérdésnek a vizsgálatától sem, hogy vajon eredményez-e változást a büntetőpolitikában egy új, koherens, egységes szemléletet tükröző kódex megalkotása. The objective I set for my dissertation was to perform a comprehensive analysis of the development of Hungarian criminal law policy in relation to the period starting from the change of political regime to the creation of the new Criminal Code, as well as an examination and assessment of the effect on criminal law policy and of the influence of these reflected in criminal law legislation. My aim was to collect and examine those effects that influenced, and still influence, criminal law policy over and above government policies, the scope of which primarily includes the activities of the Constitutional Court, Hungary’s accession to the European Union, the law interpretation role of the Curia and analyses of legal science criticisms. I wished to examine how these effects are reflected in the criminal legislation formulated in this period, and what their results are during the tightening-relaxing of criminal legislation and during criminalisation-decriminalisation. With respect to the fact that the new Criminal Code was enacted during 2012, during my research I cannot fail to analyse the question of whether the formulation of a new Code reflecting a new, coherent, unified point of view results in change in criminal law policy.