A modern gyomszabályozás történetének korai időszakában a gyomirtás eredményét az dönti el, hogy egy adott területen mennyire ismerjük a gyomfajokat. A gyomfelvételezések végrehajtása egzakt és becslési módszerek szerint történhet, illetve ma már különböző térbeli felbontású és spektrális összetételű távérzékelt adatforrásokat is használhatunk a mezőgazdasági és környezetvédelmi célú vizsgálatokhoz. A vegetációs időszakban szükség lehet különböző mérésekre, amely a hagyományos mintavételi eszközökkel nagy munkaigényű, nehezen kivitelezhető. Napjainkban a távérzékelt felvételek felhasználásának erőteljes növekedése figyelhető meg. A távérzékelt felvételek elemzésével gyorsabban és olcsóbban nyerhetünk adatokat, mint a földi mintavételezés során. A távérzékelt adatok elemzésével a talajról és a növényzetről egyaránt nyerhetünk információt, amelyek nagy előnye, hogy nem csak pontszerű adatokat kapunk, hanem az állományon belüli eltérések térben is értékelhetőek. Dolgozatomban egy intenzív almaültetvény gyomvegetációjának aktivitását vizsgáltam GreenSeeker 505 vegetációs indexméterrel, mely egy aktív távérzékelési eszköz, és Tetracam ADC multispektrális kamerával, ami a passzív távérzékelési eszközök családjába tartozik. A két műszer külön-külön is kiválóan felmérte az adott terület vegetációját, emellett az eredményeik között is szoros korreláció figyelhető meg, hiszen az r=0,952. Emellett egyszerű fényképezőgéppel is felmértem ugyanazon területet, és összehasonlítva a Tetracam ADC kamerával készült képek eredményeivel, szintén kitűnik az erős korreláció. Ebből arra következtethetünk, hogy nem feltétlenül kell megvásárolni a több millió forintos multispektrális kamerát ahhoz, hogy fel tudjuk mérni egy terület vegetációs aktivitását. Az eredményekből tehát jól látszik, hogy mindegyik műszer tökéletesen alkalmas a vegetáció felmérésére, méghozzá kiváló eredménnyel.