A mezőgazdaság, mint természeti rendszer közvetlen kölcsönhatásban van a környezettel, így jelentős hatást gyakorol arra, ugyanakkor a környezet összetevői, illetve azok állapota is alapvetően meghatározza a mezőgazdasági tevékenységet, annak jellegét, eredményességét. A mezőgazdasági növénytermesztés igen széles körben jelentkezik szennyezőként, azonban az agrár-környezetgazdálkodás révén a környezet megóvásához is hozzájárulhat. Ezen hatások kimutatatásához jelzőszámokra van szükség. Az OECD 1994-ben készítette el a DPSIR jelzőszám rendszer (Driving forces-Pressure-State-Impact-Response), ami a Hatótényezők – Terhelés – Állapot – Hatás – Válasz rendszerben vizsgálja az antropogén eredetű környezetre ható ok-okozati összefüggéseket. Dolgozatomban agrár-környezeti indikátorok segítségével meghatároztam a vizsgált növénytermesztési rendszerek hatótényezőit a DPRIS modell szerint, majd feltártam a hatásfolyamatokat. Megvizsgáltam a növénytermesztés várható környezeti hatásait a környezeti elemekre, környezeti elemek rendszereire és a vizsgált tájra. Az agrár-környezeti indikátorokra alapozott kutatásaimat Debrecenben és Karcag térségében végeztem. Mindezeket a laboratóriumi vizsgálatokból kiindulva, a táj szintű modellezéssel bezárólag terjesztettem ki. A DPSIR keret indikátor rendszert figyelembe véve, erre alapozva összeállítottam egy agrár-környezeti indikátor rendszert. Az agrár-környezeti terhelések közé soroltam egyrészt a makro- és mikrogazdasági szabályozókat, földhasználat változást, szakértelem esetleges hiányát. Másrészt értékeltem: a gépi munka felhasználás okozta levegőszennyezés és talajdegradációs folyamatokat, káros vízbőség okozta talaj-víz rendszer terheléseit, a talajvíz mozgásából eredő agrár-környezeti hatásokat, illetve kimutattam a különböző évjáratok biomassza termelésre gyakorolt hatásait is. Agrár-környezeti állapot indikátorok révén tudtam számszerűsíteni és értékelni az agrár-környezeti pozitív és/vagy negatív hatásokat. Az agár-környezeti hatásindikátorokon keresztül szolgáltattam agrár-környezeti szempontból pozitív megoldásokat, jövőre vonatkozó predikciót. Az agrár-környezeti válasz indikátorok megnevezésén keresztül tettem javaslatot az elkövetkező EU-s költségvetés ciklusra. Összességében elmondható, hogy az általam összeállított agrár-környezeti indikátor rendszer alkalmasnak bizonyult több léptékváltásban az agrár-környezet értékelésére talaj indikátorok alapján.Agriculture is in direct interaction with environment as part of natural system. So it has strong effects on nature. However, the characteristic and efficiency of agricultural activities are entirely determined by elements and state of nature. Agricultural plant production has plenty of environmental pollution and at the same time, it could contribute to agriculture environmental protection. Agri-environmental schemes has key role in agriculture related environmental activities by the motivation of farmers to implement sustainable and good agricultural practice. To detect these effects, use of indicators and indices are required. In 1994 OECD set up DPSIR model (Driving forces-Pressure-State-Impact-Response) which helps to analyse and highlight anthropogenic originated environmental cause-and-effect relationships. In my thesis I estimated the environmental effects of plant production – as Driving force of DPSIR – by subjected agri-environmental relationships. My agriculture-environment indicator oriented researches were carried out in Debrecen and in Karcag region. My research work covers lab measurements, field experiment analyses in Karcag, GIS evaluation works and predictions based on IPCC method in Karcag area. Based on DPSIR model, I compiled a new agri-environmental indicator system adapted to my researches. Group of Agricultural-environmental pollutions involve macro- and microeconomics regulations, land use changes, lack of professional skills and decrease of wildlife. Moreover, the following indicators were evaluated: air pollution and soil degradation processes by agricultural machinery, inland water and ponds, changeable soil water regime, year effects on yield (drought, high precipitation, average year). Agricultural-environmental state indicators were used to get information about positive or negative effects. I made agri-environmental friendly solution and prediction on agricultural practice and how to change land use. Agricultural-Environmental Response indicators were used to make recommendations on next EU budget period. On the whole, the new and specified agricultural-environmental indicator system is seems to be suitable in spatial and in time to make agri-environmental evaluation based on soil indicators.