Absztrakt

Jelen disszertáció a menedzsment és humán műveltség integrált viszonyára mutat rá. Arra tehát, hogy létezik olyan szemléletmód, mely szerint az üzleti és vezetéstudományi diskurzusban már eleve adott, inherens elemek a szellemi, spirituális, irodalmi és humántudományos távlatok. Ezt ragadja meg a gazdasági és vállalati élet átlelkesítettségének fogalma. Az integratív gondolkodás- és írásmód sajátosságait elsődlegesen két kiemelkedő menedzsmentirodalmi szerző, Peter Drucker és Charles Handy életművén szemléltetem. Munkáik és meglátásaik elemzése során azt bizonyítom, hogy miközben a menedzsment kérdéseivel (üzleti kultúra, vállalkozói szellem, cégvezetés és szervezeti élet) foglalkoznak, izgalmas irodalmi vonásokat villantanak fel. Ám ez esetekben az irodalmi jelleg nem arra utal, hogy Drucker és Handy munkássága rögtön a szépirodalom része lenne. E helyett e szerzők teljesítményét egyfajta gondolati erőfeszítésként, szellemi energiaáramlásként a Kenneth Burke-i nyelv- és irodalomszemlélet által körülhatárolt olyan társadalmi kommunikációs és viselkedési gyakorlat (vagyis az ekként értett retorika) megvalósítójának tekintem, amely a nyelvi-textuális megnyilatkozások önelvűsége és közvetlen alkalmazottsága közti köztességen, illetve az emberi-társas kapcsolatokban érvényesülő identifikáció és különbözés dinamikusságán alapul. E szélesebb körű retorika értelmében kezelem én irodalmiként Drucker és Handy menedzsmenttudományi műveit. A menedzsment és a bölcsészettudományi készségek (azaz az értelemgondozás, egyfajta jelentésmenedzsment) egybekapcsolódásának vizsgálatához inspiratív gondolkodási modellel szolgál a formabontó látásmódú közgazdász, Tomáŝ Sedláĉek A jó és a rossz közgazdaságtana című könyve. E szerint ugyanis az ökonómiában a matematikai modellek és statisztikák jéghegycsúcsa alatt ténylegesen pszichológiai, filozófiai, etikai, vallási, mitikus és költői távlatok állnak a középpontban. Mindez persze nem teljesen friss keletű fejlemény, hisz miután a gazdaságtani gondolkodás és az üzleti gyakorlat sokáig alacsony státuszúként kezelte a kulturális aspektusokat, az 1980-90-es években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a szellemi értéktartalmak iránt, s ennek következtében az értelemkonstrukció kérdései kerültek a gazdasági élet és menedzsmenttudományok középpontjába. A későkapitalizmusban ugyanis a cégek és üzleti tevékenységek elsődleges feladata az lett, hogy értelmet és hitet adjanak a munkában dolgozóik számára, mivel ennek révén tudják eredményesen felvenni a versenyt a változékony, mind jobban globalizálódó piacokon. Így tehát a 20. század végének szervezetkutatási és kulturális gazdaságtani szakirodalmában is alapvető belátássá vált az, hogy az üzleti-vállalati életnek inherens részét képezik a szellemi távlatok. Az előbbiek dolgozatom szemléletmódját alapozták meg, ezért a munka első részében társadalomelméleti és kultúratudományi kontextualizálásként egyrészt azt mutatom be, hogy a 20. század közepe után miként vált egyre meghatározóbb kérdéssé a későkapitalizmusban a munkahelyi élet lelkének/szellemiségének mibenléte. Másrészt azt vázolom fel, hogy ezzel párhuzamosan zajlott a kulturális területek fokozatos professzionalizálódása-piacosodása. Nem véletlenül, hisz a későkapitalista társadalom problémáinak és hiányosságainak kezelésében a kreatív-kulturális iparágak/szolgáltatások is fontos szerepet játszhatnak. Eme összefüggés jegyében szemléltetem azt, hogy az írásbeliség és a fizikai könyv médiuma – diszkrétsége (fizikai zártsága és gondolati-lelki tapintatossága) miatt – milyen szereppel bírhat az üzleti-vállalati világban. A disszertáció második részében már a menedzsment irodalmi távlataival foglalkozom szorosabban. Bemutatom az önmenedzsmnent könyvek komoly kulturális-religiózus hagyományait és a jelenkori kontextusukat jelentő self-help ipart, valamint az irodalmi olvasás szereplehetőségeit az üzleti/munakhelyi életben. Mindezek után elemzem a középpontba emelt két szerző életművét. Peter Druckerrel kapcsolatban azt emelem ki, hogy nála a menedzsmenttanácsadás a szellemen és lelken végzett olyan munkáként értelmeződik, mely a menedzserek, üzleti vezetők mentális, spirituális és imaginatív megmozgatására vállalkozik filozofikus távlatok, történeti mélységek és kreatív belátásokat hozó új nyelvi lelemények (metaforák, példatörténetek) segítségével. Charles Handy esetében pedig azt bizonyítom részletezett elemzésekkel, hogy miért is lehet rá a menedzsment és az üzleti gondolkodás filozófiai eleganciájának és elokvenciájának megteremtőjeként tekinteni. Hisz sajátos prédikációs-meditációs írásmóddal, egyéni leleményű metaforákkal és jellegzetes storytelling-technikákkal olyan területeket lelkesített át, melyek korábban már túlságosan szárazzá vagy közhelyessé váltak. Az ezekben az elemzésekben feltárt irodalmi távlatok is azt szemléltetik, hogy a menedzsment és az üzleti élet terének miként képezik részét inherens-integrált módon a szellemi és humántudományos értékek. Abstract

Present dissertation aims to reveal the integrated relationship of management and humanities. It is about to prove that the intellectual, spiritual, literary and artistic perspectives are inherent elements in the fields of business and management studies. This is the approach implicated in the – title’s – term of spiritualising economic and corporate life. My paper illustrates the characteristics of this integrated managerial thinking with examples picked out of the oeuvres of two prominent management study authors, Peter Drucker and Charles Handy. During the analysis of their works and insights, I demonstrate that while they are investigating the different themes of management studies (business culture, entrepreneurial spirit, leaderhsip, and corporate life), the textual practice of their writings flashes some interesting literary aspects. However, in these cases the literary quality is not meant to transform the works of Drucker and Handy into parts of belles lettres. Instead, I consider the achievements of these authors as a kind of mental endeavour or intellectual flow of energy, and as it is I interpret them as part of the practice of social communication and attitude defined in Kenneth Burke’s views on rhetoric. This rhetorical praxis is based on the in-betweenness of verbal-textual utterances’ autonomy and their direct application, furthermore on the dynamics between identification and separation which appear in social relationships. So, I refer to the literary aspects of Drucker’s and Handy’s works in this wider sense of Burkean rhetoric. For analysing the integration of management and humanities skills (that is, a kind of management of meaning), we can find a really inspiring thinking model in the book (entitled Economics of Good and Evil) by Tomáŝ Sedláĉek, the Czech economist with groundbreaking views. Because it reveals that – under the surface of mathematical and stastical models – in fact the psychological, philosophical, ethical, religious, mythical, and poetic themes are in the focus of economics. Although, these insights are not so recent developments. In the 1980-90s, after the long period during which the cultural aspects had been regarded as low-status elements in economic thinking and business praxis, intellectual-spiritual values and the process of meaning construction became the central questions in business life and management studies. Since in late capitalism the primary challenge for corporations is to offer meaning and belief in work for their employees, because it is – among others – one of the main preconditions for being successfully competitive in flexible, globalised markets. So, at the end of the 20th century it has become a basic insight in the fields of organizational studies and cultural economics that the intellectual, spiritual, and symbolic perspectives are inherent elements of business or corporate life. My approach is determined by the the views discussed above, thus in the first half of my dissertation, to establish a social theoretical and cultural framework, on the one hand I demonstrate how the spirit/mentality of corporate life became a central theme in late capitalism after the middle of 20th century. On the other hand, I point out that in parallel with the aforementioned developments we can observe the professionalisation and marketization of cultural areas. It is not accident, because the creative-cultural industries may play important role in managing the problems and defects of the late capitalist society. My paper illustrates this assumption by revealing the use of writing and physical book in corporate culture and business life, which use is based on the discreteness and discreetness – that is, physical closedness and intellectual-spiritual tactfulness – inherent in the medium of printed texts. The second half the dissertation concentrates directly on the literary traits of management. I reveal behind the self-management books a long cultural-religious tradition and their contemporary context rooted in self-help industry. Beside these, I also try to show that there may be room for literary reading in business and corporate life, on the basis of its inspiring intellectual-spiritual effects. Then, in the main chapters, I give close analysis of the oeuvres of my central authors. In connection with Peter Drucker’s works, my dissertation highlights that management consultancy is considered by Drucker as a work on intellect and soul, which tries to move managers and business leaders spiritually and imaginatively by philosophical aspects, historical depth and different verbal inventions (metaphors, parables, etc.), which would offer new and creative insights for them. In the case of Charles Handy, by detailed textual-rhetorical analysis I prove that he really is – as he is often declared to be – the founding father of philosophical elegance and eloquence in managerial and business thinking. That is, I demonstrate how Handy has spiritualised – previously dry and schematic – managerial and business areas by meditative/sermonlike writing style, individually-creatively invented images, and characteristic (both self-reflexing and moving) techniques of storytelling. The literary aspects revealed in the examples and case studies of my dissertation are about to illustrate how the intellectual-spiritual values and humanities may be the inherent-integrated parts of management and business life.