Kutatásunkban a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) és a sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous) együttesen előforduló populációját vizsgáltuk 3 éven keresztül (2012-2014) egy fertő-hansági vérfüves kaszálóréten (Hidegség). A két faj nagyon hasonló ökológiai igényekkel rendelkezik, de az együttesen előforduló populációkban -korábbi vizsgálatok eredményei szerint- mikrohabitat preferenciájukat tekintve vannak különbségek. A M. nausithous elsősorban az erdős-bokros szegélyeket részesíti előnyben, míg a M. teleius főleg a rétek belső részeit preferálja. Az eltérő mikroélőhely-választás feltételezésünk szerint annak következménye, hogy a két lepkefaj hangyagazdái különböző mikroklimatikus körülményeket kedvelnek, és az imágók olyan helyeken próbálnak tojásrakó helyeket keresni, ahol a fiatal hernyók adoptációs sikere és túlélése a legnagyobb. Kutatásaink során ezért először azt próbáltuk felderíteni, hogy a két vizsgált Maculinea faj egyedeinek és gazda hangyáiknak térbeli eloszlása valóban egybeesik-e. Ezen kívül azt is vizsgáltuk, hogy a mintavételi területen végzett élőhelykezelési tevékenység milyen hatással van a lepkefajokra, illetve hangyagazdáikra. Munkánk további célkitűzése volt, hogy a többszörös jelölés-visszafogás módszer segítségével megbecsüljük a Maculinea populációk demográfiáját leíró változókat: a túlélési rátát és a populációnagyságot, valamint információt szerezzünk a lepkeállományok térbeli eloszlásáról.