Monilinia gombafajok genetikai variabilitásának, járványbiológiájának, az ellenük való védekezés lehetőségeinek és fungicid-rezisztencia vizsgálatának egyes aspektusai

Absztrakt

A Monilinia fajok jelentős károkat okoznak hazánk és a világ gyümölcsöseiben is, ezért jelentős szerepe bír a betegség járványvizsgálata, az erre alapozott betegség előrejelző modell megalkotása és a hatékony védekezési stratégia kifejlesztése is. A hazánkban gyűjtött 202 db Monilinia izolátum faji besorolását klasszikus és molekuláris biológiai módszerekkel végeztük, melyek közül 138 M. fructigena, 64 M. laxa, 0 M. fructicola és 0 Monilia polystroma volt. A további molekuláris biológiai munkát M. laxa izolátumokon folytattuk, ISSR-PCR és RAPD-PCR módszereken alapuló genetikai diverzitás vizsgálattal. Eredményeink alapján a szubpopulációkon belüli genetikai diverzitás a teljes genetikai diverzitás 99%-a, míg a szubpopulációk közötti diverzitás mindössze 1%, azaz a populációk közötti hasonlóság nagy. A populációk függetlenek voltak a földrajzi elhelyezkedéstől, az inokulum forrástól, a gazdanövénytől és a gomba fungicidekkel szembeni érzékenységétől is. Többéves szabadföldi vizsgálatokban a M. fructigena okozta gyümölcsrothadás időbeni dinamikáját háromparaméteres logisztikus függvénnyel írtuk le, majd a Monilinia fajok által okozott fertőzés időbeni járványdinamikáját jellemeztük és felhasználtuk a betegség elleni előrejelzésben is. A függvényparaméterek felhasználásával kidolgoztunk egy olyan előrejelző és védekezési rendszert (GEVS), amellyel a gyümölcsrothadás elleni éves permetezések számát 15-25%-kal csökkentettük ökológiai almaültetvényekben a hagyományosan alkalmazott védekezési programokhoz képest. Újabb szabadföldi kísérletben csökkentett permetezési programok hatékonyságát vizsgáltuk az alma 3 jelentős gombakórokozója ellen integrált és ökológiai almaültetvényben. Megállapítottuk, hogy a tenyészidő második felében végzett permetezésszám csökkentésnek az integrált termesztésben lehet gyakorlati alkalmazási lehetősége, ugyanakkor az ökológiai termesztésben a nagy fertőzöttségi értékek miatt a növényvédelmi kezelések elhagyása nem javasolt. 12 M. laxa izolátum fungicid-rezisztencia vizsgálata során 5 hatóanyag (tiofanát-metil, kaptán, penkonazol, miklobutanil, mankoceb) 100%-ban csökkentette valamennyi izolátum növekedését 3 dózis (0,5x, 1x, és 2x) alkalmazásakor az 5. napi inkubálást követően. A többi hatóanyagcsoportra (boszkalid+piraklostrobin, elemi kén, ciprodinil, fenhexamid és prokloráz) az izolátumok eltérő érzékenységgel reagáltak. Majdnem mindegyik vizsgált M. laxa izolátum érzéketlen volt az elemi kénre. Egyes izolátumok több hatóanyaggal (boszkalid+piraklostrobin, ciprodinil és fenhexamid) szemben is részleges ellenállóságot mutattak.Monilinia species cause significant damage not only in Hungarian fruit orchards, but in orchards all over the world. Therefore there is an essential role to study the epidemics of the disease, and develop a disease forecasting model with an effective disease management strategy. 202 Monilinia isolates collected from all over the country were identified with both classical and molecular biological methods from which there were 138 M. fructigena, 64 M. laxa, 0 M. fructicola and 0 Monilia polystroma isolates. Further molecular biological experiments were done with M. laxa isolates. Genetic diversity of populations was studied with ISSR-PCR and RAPD-PCR methods. Our results showed that genetic diversity in subpopulations was 99% of total genetic diversity while between subpopulations was only 1%, so similarity between populations was large. Populations were independent on geographic location, inoculum source, host and sensitivity of the fungus to fungicides. In a multi-year study temporal dynamics of brown rot caused by M. fructigena were studied with a three-parameter logistic model, and then temporal development the brown rot were characterised which allowed us to develop a disease warning system. Using disease variables derived from logistic function, a brown rot forecasting and management strategy (BRFMS) was developed. BRFMS reduced the number of annual sprays with 15-25 % against brown rot caused by M. fructigena in organic apple orchards compared to conventional management programmes. In further field experiments, effects of reduced spray programmes were tested against three key fungal diseases of apple in integrated and organic apple orchards. Our results showed that the number of annual sprays can be succesfully reduced in the second part of the season in integrated orchards, while reduction in the number of annual sprays caused significant increase in disease incidences in organic orchards. Fungicide sensitivity experiments showed that five active ingredients (thiophanate-methyl, captan, penconazole, myclobutanil and mancozeb) fully reduced mycelium growth of all the 12 M. laxa isolates in applications of three doses (0.5x, 1x, and 2x) after a five-day incubation period. However, isolates showed various sensitivity to other fungicides such as boscalid+piraclostrobin, elementary sulphur, cyprodinil, fenhexamid and prochloraz. Almost all M. laxa isolates were insensitive to elementary sulphur. Some isolates were partially resistant to more than one active ingredients such as boscalid+piraclostrobin, cyprodinil and fenhexamid.

Leírás
Kulcsszavak
Monilinia, gyümölcsrothadás, genetikai diverzitás, GEVS, fungicid rezisztencia, Monilinia, brown rot, genetic diversity, BRFMS, fungicide resistance
Forrás