A szövetekben is kimutatható miRNS-ek (miR-ek) egyre inkább a daganatkutatás középpontjába kerülnek. Elsősorban a funkcionálisan kulcs onko- és szuppresszor génre (targetre) kifejtett hatásuk révén kapcsolódhatnak be a világossejtes vesecarcinoma (ccRCC) patomechanizmusába. Munkánk során célunk volt olyan miR-ek (miR-146 és -223) expressziójának a tanulmányozása vese tumoros betegekből származó mintákon, melyeket eddig a ccRCC-t jellemzően még nem írtak le. Célul tűztűk ki ezen miR-ek egyik specifikus targetjének (NfκB) a vizsgálatát is.Az elvégzett statisztikai analízis alapján a tumoros szövetekben a miR-146 (65%) és a miR-223 (70%) jelentősebb mértékben volt upregulált, mint a normál mintákban. A miR-ek expressziós mértékét összefüggésbe hozva az NfκB megjelenésével, arra következtettünk, mindkét miR az NfκB jelátviteli útvonalon keresztül szólhat bele a ccRCC patomechanizmusába. Megjelenésük a TNM státusz és a patológiai grádussal is összefüggést mutat. A miR-profilokat és prediktív targetjeiket ismerve a daganatkiújulás, -terjedés és áttétképződés tendenciái is jósolhatók. Így a betegség prognózisa és a terápiára való érzékenysége leírható.