A korábban mellőzött polgárság kutatása a rendszerváltást követően kapott nagyobb lendületet. A történettudomány és szociológia mellett a parasztság polgárosodása kapcsán a néprajztudomány érdeklődése is a téma felé fordult. Ahhoz, hogy a paraszti polgárosulás folyamatát megérthessük, minél alaposabban meg kell ismernünk a mintaadó polgárság életmódját és mentalitását is. Ehhez teremt kitűnő lehetőséget a gyulai Ladics hagyaték, egy vidéki értelmiségi polgárcsalád hagyatéka, mely magába foglalja a családnak több mint egy századon át otthont adó lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok személyes és használati tárgyait, illetve három generáció családi irattárát. A kutatás fő célkitűzése ennek a komplex hagyatéknak az alapján, döntően a családi levelezés feldolgozása által, de más irattári és tárgyi emlékekre is alapozva az apró árnyalatokra is figyelve minél részletesebben feltárni egy vidéki polgárcsalád példáján keresztül a polgári életmód és mentalitás jellemző jegyeit a 19–20. század fordulóján. A kutatás során a polgárság fogalmának kulturális meghatározottságú értelmezése alapján a történeti antropológia és a mikrotörténelem szemléletmódját és módszertanát alkalmaztuk. A Ladics família története két klasszikus történeti modell, a „self made man” és a „Buddenbrook-effektus által vált értelmezhetővé. A család felemelkedését megalapozó Ladics György egyszerű iparoscsaládból indulva, elsőgenerációs értelmiségiként emelkedett Békés megye legtekintélyesebb polgárai közé, saját erejére, szorgalmára támaszkodva, igazi „self made man” módjára. A család következő generációi nem tudták megismételni teljesítményét. A gyermekei támaszkodva az alapító által kivívott társadalmi presztízsre még szép karriert futottak be, megőrizve a családi vagyont és tekintélyt, de tovább emelni már nem tudták azt, míg unokái idejében a család egyértelműen leszálló ágba került, a közélettől visszahúzódó szolid polgári létben élve mindennapjait a világháborút követő kommunista fordulatig. Ladics György sikeres életútja mögött Max Webber protestáns etikájával összecsengő polgári mentalitás fedezhető fel, mely a család életmódjának számos területén megfigyelhető. Legfontosabb elemei ennek a munka tisztelete, összefonódva egy józan, takarékos életvitellel, melynek fő célja a család boldogulásának biztosítása. Ebben az összefüggésben a család, mint önmagában való érték jelenik meg, lényegében az értékrend kulcsfogalmává válva. A polgári életmód egyes részterületeinek vizsgálata által (lakáskultúra, háztartás-fogyasztás, tárasági élet, ünnepek világa) az alapvetően puritán, haszonelvű mentalitás árnyalható a státuszhoz köthető reprezentáció területével. A józan-takarékos életvitel egy magasabb nívószinten jelenik meg, a társadalmi pozícióhoz kapcsolódó életvezetési minták érvényesítése mellett. Összefoglalóan mindezek alapján az állapítható meg, hogy a Ladics család által képviselt polgári életmód és mentalitás igazodik a szakirodalomban a kérdés kapcsán korábban elméleti jelleggel megfogalmazott, de empirikus anyaggal csak résben alátámasztott képhez, megerősítve ezáltal azt.

ABSTRACT

The research of the previously neglected bourgeoisie got bigger impulse after the democratic transformation of Hungary. Beside History and Sociology the achievement of middle class status of peasantry attracted interest of Ethnography too. In order to understand the process of achievement of middle class status of peasantry first we have to study the lifestyle and mentality of the role model bourgeoisie as profoundly as we can. The Ladics inheritance in Gyula offers us an outstanding opportunity of this kind of research. This unique and complex legacy of a rural, intellectual class family includes the Ladics’s house, home of the family for more than a century with its entire furniture, the personal belongings of the family members and the archives of three generation. The main aim of this research is to uncover the typical characteristics of the middle class lifestyle and mentality through the example of a rural, bourgeois family at the turn of the century by mainly the processing of the family correspondence but also using different written and material records as well. During the research based on the view of culturally characterised bourgeoisie we used the attitude and methodology of the historical anthropology and micro history. We could interpret the history of the Ladics family by the two classical historical model, the “self made man” and the “Buddenbrook-effect”. György Ladics established the rising of the family. As a first generation intellectual, coming from a plain tradesman family, he rose among the most prestigious citizens of Békés county, supported by only his own strength and diligence like a real self made man. The coming generations of the family could not repeat his achievement. His children had carrier because of their father’s prestige, saving the family wealth and prestige but could not grow it further. In the time of the grandchildren the family came to a descent pathway, became less important and lived a quiet life until the communist change. Behind György Ladics’s successful walk of life one can notice a bourgeois mentality similar to Marx Webber’s protestant ethic which can be recognized in the family’s lifestyle. The respect of work and a sober thrifty lifestyle are the most important elements of it and the aim of them is to guarantee the prosperity of the family. In this context the family itself is a value too, actually the key notion of scale of values. This puritan utilitarian mentality can be shaded whit the topic of representation by the examination of the areas of bourgeois lifestyle (like interior decoration, household, consumption, social life, festival life etc.). The sober and thrifty lifestyle appears on a higher level connecting to the patterns of way of living classified by the family’s social position. Summing up we can say that the bourgeois lifestyle and mentality represented by the Ladics family matches with, and strengthen the theoretical picture, just partly based on empiric research, previously drawn in special literature. The research of the previously neglected bourgeoisie got bigger impulse after the democratic transformation of Hungary. Beside History and Sociology, the emburgeoisement of peasantry attracted the interest of Ethnography too. In order to understand the process of peasant emburgeoisement on the whole, researching peasantry on its own is not enough; first we have to study the lifestyle and mentality of the role model bourgeoisie as profoundly as we can. The Ladics inheritance in Gyula offers us an outstanding opportunity of this kind of research. This unique and complex legacy of a rural, intellectual class family includes the Ladics’s house, home of the family for more than a century with its entire furniture, the personal belongings of the family members and the archives of three generation. The main aim of this research is to uncover the typical characteristics of the middle class lifestyle and mentality through the example of a rural, bourgeois family at the turn of the century by mainly the processing of the family correspondence but also using different written and material records as well. During the research based on the view of culturally characterised bourgeoisie we used the attitude and methodology of the historical anthropology and micro history. We could interpret the history of the Ladics family by the two classical historical model, the “self-made man” and the “Buddenbrook-effect”. György Ladics established the rising of the family. As a first generation intellectual, coming from a plain tradesman family, he rose among the most prestigious citizens of Békés county, supported by only his own strength and diligence like a real self-made man. The coming generations of the family could not repeat his achievement. His children had carrier because of their father’s prestige, saving the family wealth and prestige but could not grow it further. In the time of the grandchildren the family came to a descent pathway, became less important and lived a quiet life until the communist change. Behind György Ladics’s successful walk of life one can notice a bourgeois mentality similar to Marx Webber’s protestant ethic which can be recognized in the family’s lifestyle. The respect of work and a sober thrifty lifestyle are the most important elements of it and the aim of them is to guarantee the prosperity of the family. In this context the family itself is a value too, actually the key notion of scale of values. This puritan utilitarian mentality can be shaded whit the topic of representation by the examination of the areas of bourgeois lifestyle (like interior decoration, household, consumption, social life, festival life etc.). The sober and thrifty lifestyle appears on a higher level connecting to the patterns of way of living classified by the family’s social position. Summing up we can say that the bourgeois lifestyle and mentality represented by the Ladics family matches with, and strengthen the theoretical picture, just partly based on empiric research, previously drawn in special literature.