A tradicionális társadalmakhoz képest a modern kor emberének identitása jelentős mértékben megváltozott. Míg a posztmodern társadalmakban a pozíció mentén mintegy megkövült és életre szóló identitásról beszélnek a kutatók, addig napjainkban egyénenként és életkoronként változó, sőt szabadon választható identitástudatról beszélnek. Igaz ugyan, hogy a társadalmi nyomás és szerepelvárás ma is meghatározza az egyén személyiségének alakulását, ugyanakkor az egyéni karakter nem egyenes következménye a társadalmi folyamatoknak. Az egyéni választás meghatározó, ami mintegy megnövekedett felelősséget is tesz a személyek vállára. Azonos társadalmi mezőben, növekvő felelősségük tudatában választhatnak. Kutatásunk szempontjából ez a választás jelentheti az oktatás és a privát szféra nyelvválasztását, éppúgy mint a barátok megválasztásának etnikai színezetét. Az egyéni szabadság térnyerésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik az azonos nemzetiséggel rendelkező egyének önazonosságának alakulása. Mely nem csupán személyenként lehet eltérő, hanem egy egyén élete során is változhat, különösen abban az esetben, hogyha kisebbségként él valaki egy társadalomban. A Románia területén élő magyarok identitását hármas hatás éri. Egyrészt maga a kisebbségi közösség, másrészt az ország amelyben élnek, harmadrészt pedig az anyaország. Ebben a hárompólusú erődimenzióban méltán kelti fel a társadalomkutatók érdeklődését, hogy hogyan alakul és változik a nemzeti karakter, mennyire erős a többségi nemzet olvasztóhatása, vagy mennyire éli túl ezt a hatást és tartja meg eredeti patternjét a nemzeti karakter. Vizsgálatunkban kvalitatív mélyinterjús módszert használtunk. 46 fővel készítettünk életútinterjút a következő megoszlásban: 21 fő a Partiumi Keresztény Egyetemen (Nagyvárad), 11 fő a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (Kolozsvár), 14 fő a Debreceni Egyetemen folytatta tanulmányait a megkérdezés idején. A megkérdezettek között, közös kapcsolódási pontot jelent, hogy mindannyian magyar kisebbségi létbe születtek és hogy születési helyük, vagy a felsőoktatási intézményük révén kötődnek a partiumi régióhoz. Az alapprobléma a kisebbségi sorshoz szorosan kapcsolódó döntéshelyzetek köré csoportosul. Egy keresztmetszeti vizsgálatban szeretnénk átfogó képet kapni a továbbtanuló fiatalok személyes döntéseiről a tanulmányaik és saját jövőjük kapcsán. A körülmények és a sajátos földrajzi helyzet mentén szerveződő vonzások és taszítások táptalaján létrejövő magatartásminták feltérképezésére és tipizálására vállalkozunk a kutatás során. A vonzás tényezői a szülőföldön tartják a megkérdezett interjúalanyokat. A taszítás tényezői az anyaország felé mozdítják a megkérdezett fiatalokat. A vonzás tényezőinek tekintjük a társadalmi közeg megtartó erejét. Vagyis az informális kapcsolathálókat, a barátok, a család és a tágabb rokonságot. Ide soroljuk a földrajzi hely szeretetét és az új közegtől, a migrációtól való félelmet is. A taszítás tényezőinek tekintjük az anyanyelvű társadalmi környezet, anyanyelven való továbbtanulás, anyanyelven való munkába állás biztos lehetőségét, a kedvezőbb életkörülmények és munkaerő-piaci lehetőségeket. Ezen tényezők mentén vizsgáljuk az egyéni választások sokszínűségét és motivációit. Melyek mentén képzett csoportok elvezetnek a kollektív identitás mintázatához. Az interjúk során egyértelművé vált, hogy a kisebbségi létben élő és a világban a helyüket kereső fiatalok egyéni identitását a hivatalos és közösségi kötődések, a lokális, a kisebbségi és az állampolgári meghatározottság erőterei formálják. Megmutatkoznak ugyan a rugalmasság és az alkalmazkodás jelei, alapvetően azonban a nyelvi és a nemzeti közösség értékei, az ezek mentén születő döntéseik gyakorolnak jelentősebb befolyást az élethelyzetük alakítására. A kutatás újszerűsége a vizsgálat módszeréből fakad. Nem egy átfogó reprezentatív vizsgálat, hiszen ebben a témában számtalan megalapozó kutatás született. Ebből fakad a téma érdekessége, melyek lehetnek az itt élő egyének belső motivációi, lokális identitásuk megélésének sajátosságai, választásaik magarázói. Ezt egyéni interjús adatfelvétellel, kvalitatív vizsgálattal lehet megállapítani.

Our study was made in the context of the European globalization, which has an effect on higher education, too. The globalization of the higher education is manifested in the Bologna process that serves the integration and permeability of education and the increase of students’ mobility. Above all Hungarian students from abroad come to Hungary. Thus, they are the informants of our study. Our research was written in European context and globalization aiming at minority higher education in one special territory, named Transylvania. Our method was qualitative interview. All in all we made 46 interviews. We have asked 21 people at the University of Partium, 11 people at the University of Babeş-Bolyai and 14 people at the University of Debrecen. We analysed these students by childhood history, school carrier, relationship, identity, value and future plans. Among the interviewee the common joint is that every one of them was born into a minority and they are connected to the Partium region through their birthplace or higher educational institute. Two counties of this region belong to Hungary, one belongs to Ukrain and four belong to Romania. In the future, this region, connecting three countries, could ease the professional, communicational, cultural and economical flow between countries, by the strengthening of the regional politics of the European Union. The basic problem centres on the decision-making situations that are closely attached to the destiny of minorities. By a cross-sectional study we would like to get a broad picture of the decision of the higher educational students in connection with their studies and their own future. We would like to reveal the facts of counter attractions in this special field from the students, living in the bumper zone of world trends and minority being. The interviewees experience the effect of forces that could come from the opposite way and could influence the migration, in a different way. Thus, they explain their decisions adjusting them to their own destiny. In the empirical study, through the content-analyze of the students’ interviews, we try to find the answer to the motivation of chosing the higher education and its personality- and destiny-forming effect and the motives of the educational-based migration, and from all of these the characteristics of acting types. Students who take part in higher education use keywords that are connected to their devotion to the birthplace, 29 people mentioned these. In choosing a university the most determinative explanation was the possibility of using their mother tongue among the questioned. This was followed by materials and local attachment. When chosing a university in the case of three possible options 44 people mentioned the importance of language, 40 the field of study, 19 the territorial location of the institution, 14 the prestige of the university, 13 the finantial reason, 7 mentioned friends’ choice and only one success as a viewpoint. Figure 20 shows the order of the important references broken down into percentage. The Partium Christian University is chosen firstly by those who consider finantial viewpoints as well. Parallel to this the university espouses underprivileged students, thus it contributes to create a second chance. Most of the students who were questioned come from unprivileged families. It appears among the reasons of choosing a university, because all of them mention the financial viewpoints. The following interview extracts illustrate the life situations of the students. Parallel with the results of the 2001 and 2011 Mozaik studies, our own interviewees defined their self-identity primarily along locality, too. While analyzing the oral narratives we classified one interviewee into one cathegory. Thirty respondents claimed themselves Transylvanian or székely. The rest of the choice of answers received less than enough mentions. The Hungarian self-identification received nine notations, thus it was the second most frequent reference. The identity as a citizen stands on the third place; this was mentioned by five people. The list is finished by the minority identity that was referred to by only two. It turns out from the results that among the subjects of our asked sample only a few experience their identity as a form of oppression. Identity as a citizenship characterizes mostly bilinguals, those who were born in mixed marriages or those personality types which greatly accept other hugely varied cultures. Those who answered proudly talk about their self-identity; they don’t make excuses or defend their affiliation. The results of the after-following show that from this point of view the most determinative is the scene of the higher educational institution. Almost 30% of the questioned found a job and settled down in the country where they had got their degrees. This variant displays its effect most strongly on the group of students learning in Debrecen. Among them only two didn’t integrate into the hostile country’s mother-tongue milieu and moved to a third aim country. Noone went back to the emissive milieu. Because of this, for Hungarians living abroad Hungary means firstly an aim and not just a transit country. In most of the cases the students of Partium Christian University chose Oradea (12 people).