Az Ado hatás extra- és intracelluláris komponensének elkülönítését és a T4 kezelés rájuk kifejtett hatásának összehasonlítását célzó vizsgálataink főbb megállapításai a következők voltak: (1.) A 8 napos T4 kezelés szignifikánsan csökkentette az Ado és az extracelluláris támadáspontú szintetikus Ado receptor agonisták negatív inotrop hatását tengerimalac bal pitvaron, mind az Emax csökkentése, mind a pD2 (-logEC50) növelése útján. (2.) Az intracelluláris ADA CF és EHNA általi gátlása nagyobb mértékben növelte az Ado receptor agonisták hatását a T4 kezelt pitvarokon, mint az S kezelteken. (3.) A P-site aktivátorok negatív inotrop hatása eleve kisebb volt, mint az Ado receptor agonistáké, de a T4 kezelés ebben is csökkenést hozott létre. (4.) A P-site aktivátorok hatását az ADA gátlása drámai módon fokozta. A T4 kezelt pitvarokon nemcsak a potenciáció volt nagyobb, de a P-site aktivátorok hatása abszolút mértékben is meghaladta az euthyreoid pitvarokon megfigyeltet. Mindezek arra utalnak, hogy a T4 kezelés az adenozinerg szignalizációnak az euthyreoid állapotban domináns extracelluláris támadáspontú komponensét csökkenti, az intracellulárisat viszont inkább növeli, mely utóbbi hatás azonban csak a hyperthyreosisban feltehetően fokozott ADA aktivitás elnyomása után manifesztálódik. Az ADA és a NT gátlás következményeinek tengerimalac bal pitvaron való összehasonlítása a következő megállapításokhoz vezetett: (1.) Az ADA és a NT gátlása egyaránt fokozza az exogén Ado hatékonyságát tengerimalac bal pitvaron. Az ADA gátlása azonban, szemben a NT blokkolásával, nemcsak a pD2-t érintette, hanem fokozta a Emax-ot is. (2.) Az ADA gátlás erőteljesebben fokozta az Ado-ra adott választ hyperthyreoid pitvarokon az euthyreoidokhoz képest, összhangban az előző vizsgálatsorozatban kapott eredményeinkkel. Ezzel szemben az NT gátlása nem okozott ilyen különbséget az S és a T4 kezelt pitvarok Ado E/[A] görbéi között. (3.) Az intracelluláris foszfatázok fontos szerepet játszanak az ADA gátlás ezen különleges hatásának kialakításában, míg a SERCA-PLB rendszer részvétele ebben alárendelt. Következésképp, mivel az ADA gátlása elsődlegesen az intracelluláris Ado koncentrációját emeli, a Ezen túlmenően elképzelhető, hogy már önmagában az endogén Ado ADA katalizálta lebontásának gátlása is fokozza az adenozinerg mechanizmusok hatékonyságát, amely hatás kifejezettebben jelentkezett hyperthyreoid állapotban. Az EHNA-val folytatott kísérleteink demonstrálták a PDE2 gátlásának eltérő inotrop következményét S illetve T4 kezelt tengerimalac bal pitvaron. A PDE2 gátlás pozitív inotrop hatása nehezen ítélhető meg euthyreoid állapotban, mivel az EHNA, a leggyakrabban alkalmazott szelektív PDE2 inhibitor (a PDE gátlók között), egyben erős ADA gátló is, a megemelkedett szöveti Ado-szint cAMP csökkentő hatása pedig elfedi a PDE2 gátlás cAMP növelő működést. Vizsgálataink kimutatták, hogy az EHNA erőteljesebben potencírozta a CPA negatív inotrop hatását T4 kezelt pitvaron, mint S kezelten. A PDE2 gátlás ezen hatásának szinergiáját a thyreoid hormonok hatásával feltehetően az L-típusú Ca2+ csatornákra konvergáló stimuláló jelátviteli útjaik hozzák létre. Az EHNA hatásában azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ADA bénítását, ami hozzájárulhat a hyperthyreoid pitvarokon a CPA-ra adott válasz potencírozásához az előző vizsgálatsorozatban felvetett mechanizmus révén, mely szerint az ADA gátlása hyperthyreoid pitvarszövetben jobban fokozza az adenozinerg jelátvitel hatékonyságát, mint S kezeltben. A receptoriális válaszkészség módszer (RRM) koncentráció-változás becslésére szolgáló eljárás valamely receptoriális hatás és az intakt állapotot leíró Emax, EC50, nH paraméterek alapján. Jelentőségét abban látjuk, hogy lehetővé teszi a receptorközeli koncentráció jellemzését azokban az esetekben is, amikor a hatóanyag bomlékonysága miatt a Langmuir-Hill egyenlet erre a célra nem alkalmas. Ezt az teszi lehetővé, hogy az RRM nem követeli meg a meghatározandó anyag és a E/[A] görbe felvételéhez használt agonista egyezését. Vagyis, bomlékony és erősen kompartmentalizálódó anyagok (mint például az Ado) más módon gyakorlatilag mérhetetlen receptorközeli koncentrációváltozását stabil, jól diffundáló és azonos illetve nagyon hasonló jelátvitelű szerek (mint például a CPA) koncentrációival jellemezhetjük. Az RRM segítségével kimutattuk, hogy a T4 kezelés fokozta a NT gátlás [Ado]ISF növelő hatását izolált tengerimalac bal pitvaron.