Jelen értekezés témája az iskolai szorongás jelenségének megismerése, amely a tanulók életében nem patológiás értelemben véve jelentkezik, ezért sokkal inkább a személyiséggel kapcsolatos normál problémák közé sorolható. Célkitűzéseink közé tartozik a szorongás fogalmi fejlődésének bemutatása, illetve az iskolai közegben jelentkező szorongás hátterének és jellemző tüneteinek megismerése a teljesítménnyel összefüggésben. Ezen belül foglalkozunk az iskolai szorongásformák bemutatásával, melyek közül figyelmünket vizsgálataink során a tantárgyi szorongás jelenségére fókuszáljuk. Ehhez kapcsolódóan áttekintjük a leggyakoribb iskolai tantárgyakat és helyzeteket, amelyek szorongáskeltővé válhatnak. Továbbá foglalkozunk a szorongás és a tehetség összefüggéseivel, hiszen a tehetséges tanulók számára különösen fontos a kimagasló teljesítmény elérése. Mivel a szorongás nem önmagában álló tényezőnek tekinthető, ezért figyelmet fordítunk azon intrapszichés tényezőkre, amelyekkel a szorongás dinamikus kölcsönhatásba lépve alakítja a teljesítő viselkedést (perfekcionizmus, énkép, énhatékonyság, motiváció). Az általunk lebonyolított három empirikus vizsgálat az iskolai szorongás megismerését célozzák meg mindazon ismereteken túl, amit eddig a sokat kutatott vizsgaszorongás, illetve az állapot-és vonásszorongás kapcsán már ismerünk. Az 1. vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Tantárgyi szorongás kérdőív megbízható mérőeszköze a specifikus szorongásnak, amelynek két faktora van (Érzelmi-fiziológiai, Kognitív tünetek faktor). Továbbá a kérdőív által mért szorongás nem feleltethető meg a vonásszorongásnak, az állapotszorongásnak, illetve a vizsgaszorongásnak sem. A korrelációs értékek pedig azt jelzik, hogy a mérőeszköz ténylegesen a szorongást méri, ám egy kifejezetten iskolai tantárgyakhoz kötődő formáját. A szorongáskeltő tantárgyakat nézve a tanulók (N=64) közel fele a matematikát jelölte meg a vizsgálat során. Végül azt találtuk, hogy a vizsgált fiatalok arra hajlanak, hogy a szorongás okát önmagukban keressék (Belső okok), és kevésbé vetítik rá a környezetre a problémájukat (Külső okok). A 2. vizsgálati szakaszban azt láthattuk, hogy a tanulók (N=482) közül a legtöbben (56%) a „reál tantárgyak” kapcsán élnek meg szorongást az iskolai munka során (matematika, fizika, kémia). Emellett a Tantárgyi szorongás kérdőív újabb aspektusai nyomán a három skálás bontás lehetséges: (1) Tantárgyhoz kötődő gondolatok, (2) Tanuláshoz és teljesítéshez kötődő gondolatok, (3) Szorongás tünetek. Differenciáltabb méréshez pedig a hetes felosztás: Attitűd, Hasznosság, Nehézségek, Bizonytalanság, Aggodalom, Testi és Érzelmi tünetek. A fokozott tantárgyi szorongás némileg alacsonyabb énhatékonysággal, negatívabb énképpel, továbbá alacsonyabbra értékelt tanulmányi eredményességgel jár együtt, viszont a sikerattribúcióval nem találtunk összegfüggést. A lányok a fiúkhoz képest inkább úgy vélik, hogy a szorongás saját belső tulajdonságaik, és jellemzőik miatt alakult ki adott tantárgyhoz kötődően. A gimnazista tanulók közül, a szakközép- és szakiskolásokhoz képest, többen magyarázzák a szorongás tüneteket az adott tantárgyat tanító szaktanárral, az osztálytársakkal, vagy a tanulási helyzettel való illeszkedés problémáival. Emellett a szakközépiskolások inkább rajtuk kívül álló okokat említettek meg, míg a szakiskolások hajlanak arra, hogy önmagukra vonatkoztassák a szorongás megjelenésének okait. A matematika, a testnevelés és az egyéb tantárgyak, illetve a biológia, mint szorongáskeltő tantárgyak, jellegzetes oki mintázatokkal járnak együtt. Emellett akár gyenge, közepes, jó vagy kiváló tanulónak tartják magukat a serdülők, nincsen különbség a háttérben megnevezett okok típusai között. Viszont azok, akik önmagukon kívül keresték a tantárgyi szorongás mozgatóját, ők némileg jobb tanulónak tartják magukat. Az iskolai énhatékonyság terén nem találtunk eltérést a tanulók között, ugyanígy az individuális énkép esetében sem. A tantárgyi szorongás tüneteit tekintve, ha a tanuló önmagára vonatkoztatja a tantárgyi szorongás okait, akkor egyrészt pozitívabban viszonyul az adott tantárgyhoz, illetve a jelenben és a jövőben is hasznosíthatónak látja. Másrészt némileg negatívabban értékeli a tanulási- és a teljesítményhelyzetet, ezáltal nehezen tud haladni a tantárgy elsajátításával, miközben bizonytalanságot él át. Továbbá a szorongás hátterében álló okoktól függetlenül közel azonos mértékben élnek át a középiskolások aggodalmat, illetve kellemetlen testi és érzelmi tüneteket. A 3. vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy motiváció tekintetében az AJTP-s tanulók a munka és a jutalom szerepét emelték ki a beszélgetés során. Továbbá néhány esetben megjelenik náluk, hogy az erőfeszítés és kitartás észlelt hiánya miatt nem törekednek kiemelkedő teljesítmény elérésére az iskolában. Emellett többen úgy észlelik közülük, hogy nem szoronganak az iskolai munka során, ha mégis, akkor általában negatív hangulati állapotba kerülnek, illetve elkerülő viselkedést mutatnak, szemben a kontroll osztály tanulóival. A kontroll osztályban jellemző a szóbeli feleléskor és a szereplés közben jelentkező szorongás, ami kellemetlenséget jelent számukra. Továbbá a feltételezett izgalom mellett jellemző rájuk a gondolati leblokkolás, és a testi túlmozgás mint szorongástünet. Az iskolai munka során jelentkező szorongás és a teljesítmény összefüggéseinek megragadása kapcsán nincsen kifejezett eltérés az AJTP-s és a kontroll osztályba járók között. Csupán kis mértékben, és néhány válaszban mutatnak különbségeket, például jellemző kontroll osztályban a pozitív állapot megélése, vagy a fokozott összpontosítás a teljesítés során. Kulcsszavak: iskolai szorongásformák, tanulmányi teljesítmény, tantárgyi szorongás, tehetség, motiváció, énkép, énhatékonyság, perfekcionizmus, Tantárgyi szorongás kérdőív, szorongás hátterében álló tényezők

In this PhD thesis is school anxiety which emerges in the lives of students usually in a non-pathological way, it can be regarded rather as a normal personality related problem. On the one hand our goal is to shed light on the shadowy side of anxiety in school context, on the other hand we would like to have an insight on its brighter side that formerly received not much scientific attention, however as an energizing factor it can have an important role in successful performance. Subsequently we turn our attention to the discussion of the school subject anxiety which is one of the main topics of our discussion. In addition we highlight the relationship of anxiety and talent. In this description the intrapersonal factors that in interaction with anxiety shape performance behaviors, are also taken into consideration (e.g. perfectionism, self-concept, self-efficacy, and motivation). In the second, empirical part of the thesis we introduce our investigations which were aimed to gain knowledge about school anxiety beyond the well-known facts about test and state-trait anxiety. We present three corresponding studies that were carried out during 2013 and 2014. In Study I. (N=64) the Subject Anxiety Scale (TTSZ) can be divided into two factors, that is the hypothesized “Emotional-Physiological” and “Cognitive Symptoms” factors can be distinguished in the scale. Subject anxiety can not be identified by state, trait or test anxiety, but it is related to them being all of them objects of anxiety measurement from different aspects. In other words subject anxiety can be interpreted as a specific form of school anxiety. According to our results, mathematics stands out from the crowd of other subjects because almost half of the students indicated that mathematics evoked the most anxiety. We can conclude that participants were prone to search for the reasons of their anxiety in themselves and in the case of subject anxiety they were not so likely to project their problem on their environment. In Study II. the majority (56%) of the participants (N=482) experience anxiety related to mathematics and other science-subjects. Moreover we revealed the further aspects of the Subject Anxiety Inventory. One is the division in three subscales: (1) Subject related thoughts, (2) Learning and performance related thoughts and (3) Anxiety symptoms. The other possibility is the seven fold classification: Attitude, Utility/Usefulness, Difficulties, Uncertainty, Worry, Physical, and Emotional Symptoms. Higher levels of school-subject anxiety is accompanied by somewhat lower sense of self-efficacy, more negative self-concept and a lower perceived performance. At the same time it can be concluded that subject anxiety has no relation to success attribution. The girls, compared to boys believed more that the appearance of anxiety was an outcome of their inner characteristics. Students who were attending a secondary grammar school were more inclined to explain the symptoms of anxiety with the characteristics of the teacher, with classmates or with problems of adaptation to the learning situation than students enrolled in vocational and specialized schools. From the array of marked school subjects mathematics, P.E. and other subjects, and biology stood out which co-occurred with characteristic patterns of causes. In relation to perceived academic performance there was no difference between the types of mentioned reasons, no matter how the student evaluated his/her performance. However those, who identified the reasons for anxiety outside themselves thought that they were better students. In the case of school self-efficacy and personal self-concept we found no evidence of differences between the students. Students who explained anxiety with inner characteristics related to the given subject in a more positive way and considered it as more useful for the present as well as for the future. They also evaluated the learning and performance situation somewhat more negatively and as a consequence they could get along harder in the acquisition of the subject and experienced uncertainty at the same time. Furthermore students, independently from the reasons of anxiety, experienced almost the same amount of worries, and unpleasant physical and emotional symptoms. In Study III. (N=46) there were only a few differences between the representations about motivation and perfectionism of the control and “talent care” (AJTP) students. AJTP students highlighted the role of work and rewards which established their efforts in the field of learning and performance. In several cases the lack of effort and as a consequence of perseverance problems the lack of pursuit for outstanding performance occurred. The members of AJTP classes, compared to the control group, reported less anxiety during school work, although if they did, they rather mentioned falling into a negative emotional state/negative state of mood, and they showed avoiding behaviors. Among the members of the control group it was more typical to experience anxiety during oral exams, and performing in front of the class caused them more inconvenience. Moreover, beside the agitation, the appearance of mental blocks can be more characteristic to them and fidgeting can be a distracting symptom. There were no explicit differences in the explanations for the relationship of performance and anxiety between the control and AJTP students. Only in the case of several answers were small differences observable: for example in the experience of positive states and in the appearance of concentration control students were better. Keywords: forms of school anxiety, school achievement, subject anxiety, talent, motivation, self-concept, self-efficacy, perfectionism, Subject Anxiety Inventory, the background of anxiety