Before the river regulation the landscape of the Great Hungarian Plain was characterized by the regular floodings which took away huge area from agricultural activity. The water training improved the situation, however, outside the built dams new problems occurred, the excess water inundation. We have to face this phenomena more and more often in consequence of the increasing weather extremes nowadays, therefore specialists of different sciences are interested in the circumstances of its formation, its mapping methods, prevention or the efficient and fast remediation. During the investigations of my thesis excess water inundation was approached from a physical geographic point of view, and its definition was given as follows: Excess water inundation is water on the surface or the oversaturated state of soil, deriving directly from precipitation or resurgent groundwater, in the formation of which the location of layers restricting the infiltration in the upper soil zone plays important role. Closely related factors, forming a complex system, play role in the formation of excess water, which can be divided in two groups: natural and anthropogenic factors. Natural factors are the geological structure, the soil properties, the tophographical-morfological character, the hydro-meteorological factors and the landcover. The other category is composed by the antrophogenic factors such as watermanagement, land use, and others (e.g. sewage disposal, water production, irrigation system, etc.). One of the goals of the research was to investigate the natural factors and their correlation on the area of three flatland microregions of different types, Szolnok‒Túri Plain, Rétköz and South Nyírség. A further aim was to determine the areas of excess water hazard, to prepare excess water hazard maps, and to detect the differences between them. We planned to elaborate novel excess water survey and mapping methods as well.

Az Alföld természeti képét a folyószabályozási munkálatok előtt jelentős mértékben meghatározták a rendszeresen bekövetkező árvizek, amelyek nagy területet ragadtak el a mezőgazdasági műveléstől. A vízrendezés javított ugyan az állapoton, de a felépült töltéseken kívül megjelent egy újabb probléma, a belvíz. A jelenséggel napjaink erősödő időjárási szélsőségei miatt egyre gyakrab-ban kell számolni, emiatt is foglalkoztatják a különböző tudományterületek szakembereit kialakulásának körülményeit, térképezési módszereit, a meg-előzést, vagy a hatékony és gyors kármentesítést célzó kérdések. Interdiszciplináris jellege miatt még nem fogalmaztak meg olyan egységes definíciót, mely minden szakterület szempontjait egyszerre figyelembe venné. A disszertáció keretében végzett vizsgálatok során a belvíz fogalmát természetföldrajzi szemszögből közelítettük meg, és a következőképpen definiáltuk: A belvíz olyan felszíni vízborítás, vagy a talaj túlnedvesedett állapota, mely közvetlenül csapadékból, vagy feltörő talajvízből származik. Kialakulásában jelentős szerepet játszik a talaj felső zónájában a beszivárgást akadályozó rétegek elhelyezkedése. A belvíz kialakulásában egymással szoros kapcsolatban álló, komplex rendszert alkotó tényezők játszanak szerepet, melyeket két fő csoportra oszthatunk. A természeti tényezők közé soroljuk a földtani felépítést, a talajtani tulajdonságokat, a domborzati-geomorfológiai adottságokat, a hidro(geo)lógiai és éghajlati tényezőket, a felszínborítást. A másik csoportot az antropogén tényezők képezik, úgymint a vízrendezés, a területhasználati mód, valamint a vízháztartási viszonyokat meghatározó egyéb tevékenységek (szennyvízelvezetés, vízkitermelés, öntözőcsatornák, stb.). A kutatás célkitűzései között szerepelt a természetes hatótényezők és azok összefüggéseinek vizsgálata három, különböző tájtípusba tartozó alföldi kistáj, a Szolnok‒Túri-sík, a Rétköz és a Dél‒Nyírség területén. Cél volt továbbá a belvízzel veszélyeztetett területek meghatározása és ennek alapján belvíz-veszélyeztetettségi térképek szerkesztése. Célkitűzéseink között szerepelt a kistájak hasonlóságának, ill. különbözőségének kimutatása a belvizet befolyásoló természeti tényezőkön keresztül. A kutatás során újszerű módszereket kívántunk alkalmazni egyrészt a felmérések során, másrészt a belvíz-térképezési módszereket illetően.