A nyolcadik humán herpeszvírus létezésére utaló első 1994-es publikáció óta ugrásszerűen megnőtt a ténylegesen is létező vírus epidemiológiájával és kóroktani szerepével foglalkozó közlemények száma. A felgyülemlett ismeretanyag alapján mára evidencia, hogy a humán herpeszvírus-8 (HHV-8) a Kaposi szarkóma kialakulásában nélkülözhetetlen, de nem elégséges etiológiai faktor. A vírus egyébként felfedezését is a Kaposi szarkómának köszönheti. Pontosabban ezen betegség 1980-as 90-es években jelentkező járványszerű megjelenésének a homoszexuális közösségekben az AIDS jellegzetes betegségeként. Azóta bebizonyosodott, hogy a vírus a Kaposi szarkóma valamennyi megjelenési formájában kimutatható és az, hogy ténylegesen egy onkogén hatású vírusról van szó. Munkámban elsősorban szerológiai módszerekkel arra kerestem választ, hogy a HHV-8 milyen arányban van jelen az egészséges magyar lakosságban, illetve hogyan jellemezhetők szerológiai szempontból a vírussal összefüggésbe hozott megbetegedések. Továbbá mit tudhatunk meg a vírusfertőzés természetéről szerológiai eredményeinek áttekintésével. A hazai átfertőzöttségről nyert eredményeink, még annak ismeretében sem csupán elméleti jelentőségűek, hogy jelen tudásunk szerint a HHV-8-at csak opportunista pathogénként tartjuk számon.

Az általunk végzett munka további adatokat szolgáltatott a HHV-8 és Kaposi szarkóma ismert szoros kapcsolatához. A vírust sikerrel mutattuk ki a hazai klasszikus Kaposi szarkómás betegek archivált biopsziás mintáiban. Az egy beteghez tartozó különböző mintákban a vírusnak ugyanazon variánsát mutattuk ki. Szerológiával is igazoltuk a Kaposi szarkómás betegek HHV-8 fertőzését. A véradók körében végzett szerológai vizsgálataink alapján a HHV-8 Magyarországon csak alacsony mértékben, de legalább 3,5 %-ban előfordul a populációban. A vírusellenes ellenanyagokat a pubertáskor után tudtuk a szérummintákban kimutatni. Az idősödő korral párhuzamosan a HHV-8 szeroprevalencia moderáltan emelkedik. A HHV-8 transzmissziós útjai közül a genitális és nem genitális mucosális útvonal szerepét tartjuk fontosnak a magyarországi epidemiológiai helyzet kialakításában. A férfinépesség közel háromszoros szeroprevalenciája a nőkéhez képest felveti a vírusfertőzés lefolyásának különbségét is a két nem között. Nem ismertek azonban egyelőre azok a faktorok, amelyek alapján egyértelműen prognosztizálni lehetne az egészséges vírushordozókban a betegség kialakulását. Feltehetően az anti-LANA ellenanyagok titerének prognosztikai jelentősége van a klasszikus Kaposi szarkóma kialakulásában és lefolyásában. Még ha a klasszikus Kaposi szarkóma nem is gyakori és legtöbbször nem is az életet veszélyeztető lefolyású megbetegedés, az immunszupresszióhoz társult iatrogén Kaposi szarkóma lehetősége miatt, az alacsony HHV-8 szeroprevalencia jelentősége nem lebecsülendő.