Dolgozatom Karcag város példáján keresztül megalkotott hátországtörténeti vizsgálat az 1914–1944 közötti harminc év tekintetében. A település társadalma háborús létállapotban e harminc évből összesen körülbelül kilenc évet töltött 1914. július végétől 1920. március elejéig, illetve 1941 júniusától 1944 októberéig. A hadsegélyezés, hadijótékonyság változatos formái, az anyagi kimerülés, a politikai válságok és átrendeződések, végül az idegen megszállások élménye elsődleges szerepet játszott a városi lakosság eszmetörténeti változásaiban, egzisztenciális helyzetében. Mivel a Nagy Háború és a II. világháború ok–okozati összefüggései, és hátországi folyamatai Karcag esetében is kapcsolatot és párhuzamosságokat mutattak, ezért a dolgozatban nagy hangsúlyt fektettem a köztes időszak átkötő szerepének feltárására, elsősorban a hatalmi elit magatartását vizsgáló archontológiai értelemben. Írásművem módszertanilag forráskritikai alapon megalkotott, nagy terjedelmű elemzés. Módszereim elsődlegesen a levéltári anyagok felhasználásán és a közvélemény befolyásolását szolgáló, így a hivatalos hatalmi kurzus hangján, vagy annak ellenzékeként megszólaló sajtóanyag feltárásán alapultak. A formai követelmények betartásával csak a szövegtörzs bő két és félszáz oldalas terjedelmet mutat, melyben a szakmai precizitásról több mint 730 lábjegyzet gondoskodik, míg a kutatásom gyökerei közel 10 éves múltra nyúlnak vissza. A város hátországi szerepéről a források nyújtotta lehetőségeket kihasználva törekedtem széles körű megközelítést adni, bevonva minden kívánatos helyi, regionális, országos – és ahol lehetséges – külföldi forráscsoportot. A szükséges gazdasági, politikai eseményfeltárás mellett nagy hangsúlyt fektettem a közgondolkodás regionális sajátosságaira és azok változásaira, a háborús eszme megítélésére, a szociális kohézió példáinak bemutatására, csakúgy, mint a helyben prosperáló konzervatív birtokos–paraszti társadalom átalakulására. A dolgozatban fontos szempontot képezett a városi intézmények történetének összefonódása a háborúval. Kiemelendőek a városi református gimnázium diákságának, tanárkarának háborús szerepéről alkotott fejezetek; a megszállások és helyi harcok ezen mikroközösségre gyakorolt hatásainak bemutatása. Az 1944. októberi harcok helyi eseményeinek feltárása a dolgozat egyik erősségeként emelendő ki. Szintén hangsúlyos a városi események országos eseményekre gyakorolt hatásainak elemzése, a helyi zsidó közösség helyzetének és vészkorszakának bemutatása. Összegzésképpen, dolgozatom egy fordulatokkal teli korszak hiánypótló vizsgálata, mely műfajilag a karcagi helytörténet keretein belüli hátország történeti kutatás. Történettudományilag a szakmai kívánalmak formai- és tudományos normáit betartó, a rendelkezésre álló források lehető legteljesebb bevonásán alapuló, friss szemléletű írásmű. My essay is monitoring the history of hinterland through the example of Karcag concerning the 30 years between 1914 and 1944. The settlement’s society spent about 9 yerars out of the 30 in wartime condition – first from late July, 1914 till the beginnig of March, 1920, then from June, 1941 till the middle of October, 1944. The different types of wartime relief and charity, the financial exhaustion, the political crisis and realignments of power, finally the experience of foreign occupation played a primary role in the concept changes of the population and its existential summing up. Since the Great War and the Second World War’s cause and effect relations and hinterland developments showed connection and parallelism concerning Karcag, I mainly emphasized explosing the role of the in-between period, primarily in relation to the analysis of the upper-class behaviour on power. My essay is an immense analysis created methodogically strictly on a source-critical basis. My methods mainly consisted of using a wide range of archives influencing the public and also exploring press materials on the official voice of power or its opposition. Observing the formal requirements only the main text is about 250 pages, including more than 730 footnotes providing professional accurary and the roots of my project go back 10 years. Using the possibilities of sources regarding the hinterland role of the town I tried to give a wide view – including necessary local, regional, national – and where possible – the international targets of source. Besides exploring the essential economical and political events I put a great emphasis on showing the particularities of regional public thinking and their changes, the motion of war, the examples of social cohesion and also the turning of the conservative tenurial-agrarian society prospering locally. Another important aspect was showing the interlacking of the towns institutions with the war. The chapters concerning the wartime role of the Reformed Grammar School’s students and teachers are especially outstanding as well as the effects of the occupation and local struggles on this micro-community. One of the strengths of my essay is showing the detailed events of th struggles of 1944 October and methodology of wartime research. Great emphasis is put on analysing the effects on local and national events and also showing the status of the local Jew Community and Holocaust. In summary, my essay is a gap-stopping monitoring of an eventful period, which – as a genre – is a historical hinterland research within the local history of Karcag. Science – historically, it’s a modern essay involving all the sources available and observing the formal and scientific norms of professional requirements.