Az alternatív gyógymódok sajtóreprezentációja

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az interneten egyre több cikk szól az alternatív gyógymódokról. A szeriőz oldalakon ezeket általában a tudomány kategóriájára kattintva találhatják meg azok, akik a természetes gyógymódok után kutakodnak, a tabloid oldalakon pedig külön lexikonokat találhatnak hozzájuk a téma iránt érdeklődők. Hiába nincs tudományosan elfogadva az alternatív medicina, ettől függetlenül különféle marketinges eszközökkel sikerült ezt elterjeszteniük az erre kialakított intézményeknek, webshopoknak és az ezzel foglalkozó magánvállalkozóknak. Vajon annak ellenére, hogy nincsenek hitelesítve, milyen marketinges eszközzel tudják ismertté tenni az alternatív gyógymódokat? Talán az a legkecsegtetőbb, hogy elvileg nincs mellékhatásuk, ezért ennyire kelendőek a gyógyulni vágyók között, például a teakúrák, a homeopátiás szerek és az akupunktúra? Egy egész intézményrendszer épül a természetes alapanyagokból készült gyógyhatású eszközök köré. Különféle cégek segítenek azoknak, akik az alternatív medicinához fordulnak segítségért, ilyen például a Naturland, Füves Gyuri bácsi vagy a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület. Hogyan pozícionálják magukat ezek a cégek? „Miért van szükség a média tanulmányozására?” – teszi fel könyve borítóján a kérdést Roger Silverstone. (Silverstone) „Azért, hogy észrevegyük, ahogyan a jelentések átlépik a reprezentáció és a tapasztalat küszöbeit” – tulajdonképpen azt szeretném bemutatni, hogyan reprezentálják azt, jó-e vagy nem a különféle természetes alapanyagokból álló gyógyászat, és hogyan mutatja be ezen gyógymódok megtapasztalt hatásait például egy tabloid portál, és miért ellenzik annyira a szeriőz oldalakon megjelent cikkekben például a homeopátiát. Az olvasók az interneten kétféle véleményt képviselnek: vannak olyanok, akik még a hagyományos és orvoscentrikus világban hisznek, de akadnak olyan személyek is, aki inkább a természetes anyagokat használják gyógymódként. Ezek alapján vajon melyik csoport olvassa a tabloidot és melyik a szeriőzt? Vajon marketinges rábeszélő stílust alkalmaznak, vagy csak ajánló cikkeket találhatnak az olvasók, amiben a publicisták leírják azt a tényt, hogy természetes gyógymóddal is lehet betegséget gyógyítani? Hogyan akarják azt az oldalon böngészők számára javasolni, hogy az immunrendszert miként lehet az online lapok által tanácsolt zöldségekkel, gyümölcsökkel, homeopátiával orvosolni? A női lapok az alternatív gyógymódok előnyeit firtatják, egyféle használati útmutatók próbálnak a gyógyulni vágyók számára lenni a természetes alapanyagok pozitív hatásainak ismertetésével. A szeriőz oldalak pedig inkább az alternatív gyógymód tudományos oldalát próbálják megtalálni. „A lakosság egészséggel kapcsolatos gondjai, nehézségei és problémái ugyanis nem minősültek önálló jelentőséggel bírónak, azokat a média csupán azért igyekezett feltárni, hogy minél gyorsabban és minél sikeresebben integrálja őket a gyógyítás szakmai-intézményi szektorába. Az elmondottakat tipizálva a régi médiát ezért „orvoscentrikus” médiának nevezhetjük” (Császi) – írja Császi Lajos az egyik tanulmányában, aminek az egyik fejezetében a modern orvostudomány és az egészségügyi rendszer kialakításának koráról ír. Vajon a 21. századi média is orvoscentrikus, és az alternatív gyógymód hatásosságáról csak néhány újságíró mer írni? A tabloid oldalak mennyire liberálisan fogják fel a természetes alapanyagok használatát medicinaként?

Leírás
Kulcsszavak
alternatív gyógymódok, sajtódiskurzus-elemzés, sajtóreprezentáció
Forrás