A klímaváltozás hazánkra nézve az aszályos időszakok hosszának és gyakoriságának növekedését, valamint nemcsak a csapadék mennyiségének változását, hanem időbeli eloszlásának módosulását is jelenti. Ennek eredményeképpen a kisebb vízfolyásaink hidrobiológiai karaktere jellemzően átalakul, időszakosan kiszáradhatnak. Így a vízjárást és vízminőséget befolyásoló antropogén hatások még markánsabbá válnak. A vizsgálatok egy alföldi érszerű kis vízfolyáson, a Tócó felső szakaszán történtek mintegy 15 km hosszan – melynek partjai mentén változatos körülményekkel találkozhatunk. A munka célja volt, hogy felfedjük a lehetséges antropogén tényezőket és azok hatását a Tócó vízminőségére. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az eredési ág, valamint a mellékágak körül több helyen nem elég méretű a pufferzóna, ami a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket és a Tócót választja el egymástól. A 35-ös számú főút csapadékvize az egyik mellékágat tovább terheli. A középső szakasz felső része után eltűnik a Tócó partjait övező puhafás ligeterdő. Majd egy illegális duzzasztás következtében kialakuló pangóvizes területen, szerves anyag felhalmozódás mellett, anaerob folyamatok jelennek meg. Az alsó nagyvárosi szakaszon a problémákat illegális vízbekötési pontok, a Tócó medrének szűkülését okozó kisméretű átereszek, és egy városszépészeti célból kialakított mesterségesen felduzzasztott szakasz jelenti, ahol a kis vízfolyás szinte állóvízi jelleget mutat.