T sejt aktiváció és apoptózis

Dátum
2007-05-15T13:24:53Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A disszertációban bemutatott munka során arra a kérdésre kerestünk választ, hogy T limfocitákban az antigén-specifikus receptoron keresztül érkező jel mennyiségi és minőségi eltérései hogyan képesek az adott sejtben ellentétes előjelű folyamatokat kiváltani és ezáltal az aktivált sejt további sorsát irányítani. Továbbá vizsgáltuk, hogy egy adott vegyület különböző receptorok aktiválásán keresztül miként tud ellentétes sejten belüli folyamatokat irányítani. Egy általunk előzetesen kifejlesztett in vitro T sejt aktivációs modell segítségével egy homogén sejt populációban (IP12-7 egér CD4+ effektor/memória T sejt hibridóma) különböző sajátságú antigén prezentáló sejtek (APS) alkalmazásával eltérő minőségű és mennyiségű jeleket tudtunk kiváltani, amelyeket a T sejt aktiváció korai, középtávú és késői eseményeinek monitorozásán keresztül vizsgáltunk. Kimutattuk, hogy a T sejt receptoron (TSR) keresztüli antigén-specifikus stimulációt követő választ a bemutatott peptid mennyisége mellett nagymértékben befolyásolják az antigént bemutató sejtek sajátságai is. Igazoltuk, hogy a T sejtben lezajló aktivációs és apoptotikus folyamatok egymástól nem választhatók el, mivel a legnagyobb mértékű sejtaktiváció (a 2PK3 APS alkalmazásakor) egyben az aktiváció indukálta sejthalál kiváltásával is együtt jár. A retinoidokról ismert, hogy szabályozzák a timociták osztódását és aktiváció indukálta elhalását valamint, hogy a különböző retinsav receptorokon keresztül zajló jelátviteli folyamatok döntő szerepet játszanak a TSR-stimulációt követő sejthalál folyamatok szabályozásában. Ezért indokoltnak láttuk megvizsgálni a különböző retinsav receptorok aktivációjának hatásait a perifériás T limfocitákra. Kísérleteinkben receptor specifikus retinoid agonistákat és antagonistákat alkalmaztunk egy vagy több retinoid receptor aktiválására, illetve gátlására. A különböző retinoid receptorok aktivált pererifériás T sejtekre kifejtett hatásait vizsgálva bizonyítottuk, hogy az RARα és γ receptorok stimulációjának eltérő hatásai vannak; míg az RARα aktiváció megmenti a sejteket a TSR-indukálta apoptózistól és segíti azok proliferációját, addig az RARα ligandkötése sejthalált indukál és gátolja a T sejtek osztódását. Kimutattuk, hogy ezeket a hatásokat a retinoid receptorok a Nur77 transzkripciós faktor transzaktivációs képességének, a FasL apoptotikus fehérje sejtfelszíni megjelenésének, valamint az IL-2 jelátvitel szabályozásának befolyásolásával fejtik ki. A T sejtek antigén-specifikus és egyéb stimulációt követő válasza – aktiválódása, osztódása, effektor sejtté válása vagy elhalása – nagymértékben befolyásolja a perifériás T sejt készlet képződését és egyensúlyának fenntartását, illetve az immunológiai memória kialakulását. E folyamatok összehangolása elengedhetetlen feltétele az immunrendszer megfelelő működésének.

Leírás
Kulcsszavak
Forrás