Földtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Földtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Kozma Gábor)
Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács
D58
Doktori programok:
- Tájvédelem és éghajlat
(programvezető: Dr. Kerényi Attila) - A lito- és hidroszféra természetes és antropogén folyamatai
(programvezető Dr. Lóki József) - Társadalomföldrajz – területfejlesztés
(programvezető: Dr. Kozma Gábor)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 131)
Tétel Szabadon hozzáférhető Assessment of Economic Vulnerability in Tourism Areas: A Comparative Case Study of Erhai Lake Area (China) and Balaton Lake Area (Hungary)Li, Tianyi; Bujdosó , Zoltán; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarThis study addresses the contrasting issues of vulnerability and sustainable development within tourism economies. Recognizing that heightened vulnerability can lead to tourism crises and disrupt sustainability, I delve into the vulnerabilities in the sensitive tourism sector, considering both internal instabilities and external disruptions. My examination is based on two lake regions, Erhai Lake in China and Lake Balaton in Hungary, and I adopt various analytical methods, including set pair analysis, entropy method, and comparative case study. The dissertation begins by discussing the background, significance, and existing research on vulnerability. This lays the groundwork for an assessment of the balance of industrial structure in both regions, thereby providing an objective view of the tourism landscape. The study then explores the driving factors of vulnerability within the internal tourism economy system and the external regional composite system. Through the lenses of sensitivity and resilience, an evaluation index for tourism economy vulnerability is established. Drawing on this evaluative index, the dissertation studies Erhai Lake and Lake Balaton, using a decade's worth of data to assess their tourism economy vulnerabilities. This process allows for an examination of the temporal and spatial variations in these vulnerabilities and the identification of the key hurdles in reducing them. The study concludes by suggesting sustainable development strategies for each region based on the principles of sustainable tourism. The strategies include acknowledging and addressing vulnerability issues, improving the tourism industry system, responsibly developing tourism resources, and ameliorating the tourism development environment. The research finds that Erhai Lake region's fast-paced growth calls for economic diversification and enhancement of export capabilities. On the contrary, Lake Balaton region should focus on further industrial diversification and the stabilization of its economic and consumption growth. Both regions can benefit from sharing experiences and strategies. In essence, sustainable development in these regions hinges on striking a balance between resources, population, environment, and cultural preservation, which will bolster their resilience and ensure equitable sharing of growth benefits.Tétel Szabadon hozzáférhető A népességeloszlás és a közösségi közlekedés kapcsolata - különös tekintettel Debrecen belső szuburbanizációjára 1980-2020 közöttHegedűs, László Dávid; Pénzes, János; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarA munkám során a célom az volt, hogy választ találjak Debrecen népességének térszerkezeti változásának irányára és dinamikájára, valamint összevessem ennek a folyamatnak a kapcsolatát a helyi közösségi közlekedési hálózat fejlődésével. A kutatás fókuszában Debrecen központi belterületén kívül eső, de a közigazgatási területen belüli városrészek szerepeltek, mely mintaterületen az ún. belső szuburbanizáció jeleit kerestem. Megállapítottam, hogy a folyamat eltérően jelentkezik a város különböző részein, átformálva az adott városrészek arculatát és népességi szerkezetét egyaránt. Ezzel szemben a közösségi közlekedés - legfőképp infrastruktúrális okokból - ezt a térszerkezeti változást csak részben tudta lekövetni a vizsgált időszak tekintetében. A népességi változáshoz objektumállomány vizsgálata, valamint grid adatbázis állt rendelkezésemre, míg a közösségi közlekedést a hivatalos menetrendi és hálózati adatok alapján vizsgáltam meg. During my work, my goal was to find an answer to the direction and dynamics of the change in the spatial structure of Debrecen's population, as well as to compare the relationship of this process with the development of the local public transport network. The focus of the research was on neighborhoods outside the central inner area of Debrecen, but within the administrative area, in which sample area the so-called I was looking for signs of inner suburbanization. I found that the process manifests itself differently in different parts of the city, reshaping both the image and the population structure of the given parts of the city. On the other hand, public transport - mainly for infrastructural reasons - could only partially follow this change in spatial structure in the period examined. For the population change, I had access to the object stock analysis and the grid database, while public transport was examined based on the official timetable and network data.Tétel Szabadon hozzáférhető Bihar megye turizmusfejlesztésének területi aspektusaiCzuczor, Krisztina; Radics, Zsolt; Kállai, Krisztina; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékJelen értekezés keretei között a romániai Bihar megye turizmusfejlesztésének területi jellegét vizsgáltam, egyrészt, mivel az idegenforgalmi területi adottságai – akár természeti, akár ember alkotta potenciálokra gondolunk – összetetten és egyedi módon vannak jelen, másrészt ezen tőkére alapozva, a turisztikai szektora akár húzó gazdasági ágazattá is kinőhetné magát a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve, a megfelelő területi stratégiai szemlélet és a hozzájuk kapcsolódó integrált beruházások mellett. Továbbá, a megye határmenti jellege és adottságai természetföldrajzilag is megteremtik az alapot a turizmus többdimenziós fejlesztéséhez, viszont a fejlesztési programok és politikák alkalmazása nem adta meg eddig a kellő lendületet a dinamikus felzárkózáshoz, mely az alapvető statisztikai idegenforgalmi mutatók esetén is szemmel látható. Mindezek tekintetében, Bihar megye területi turizmusfejlesztésének vizsgálatában első sorban a stratégiai célkitűzések irányainak keretét, illetve a tervezés különböző hierarchiai szintjeinek horizontális és vertikális összeegyeztethetőségét kiemeltem fontosnak tartom, mivel magyarázatként szolgálhat az előbbiekben felvetett problémák eredetére. Továbbá, a turisztikai potenciál területi lehatároltságát keretfeltételként szemlélem, melyre épül az ágazat kínálata, valamint a helyi turisztikai gazdasági szereplők köréből a szállás- és vendéglátó egységek szerkezeti jellemzőit szintén, melyek a területek desztinációként való értelmezését alapozzák meg. Mindezek a megye területrendszerének szerves részei, azonban a közszféra által biztosított általános infrastrukturális ellátottság függvényében működnek. Az uniós forrásokból finanszírozott pályázati rendszer kiemelt lehetőséget nyitott meg a köz-, a magán- és civil szféra számára, mely az előbbi adottságok és általános üzleti környezet biztosításának, fejlesztésének tekintetében nem elhanyagolható, illetve Bihar megye határon átnyúló együttműködéseinek turisztikai vonzata is jelentős. A kutatási kérdéseim megválaszolása, illetve céljaim elérése és a hipotézisek vizsgáltára való tekintettel a dolgozat szerkezetét is a felépített sémához igazítottam, mely összességében három fő részre, a módszerek és elméleti keret ismertetésére, a megye területi jellemzőire és turisztikai potenciáljának bemutatására, majd pedig a kutatási eredményekre osztható. A 2. fejezetben található kutatási módszerek és felhasznált adatforrások ismertetését követően a 3. fejezetben olyan alapvető elméleti kérdéseket tárgyaltam a térszerkezet és turizmusfejlesztés kapcsolatának tekintetében, mint a területrendszer és szintjei, valamint a sajátosságain alapuló területi politika keretei és területfejlesztési tevékenységek fő típusai. Majd a területiség szempontjait a turizmusfejlesztés szemszögéből is meghatároztam, kitérve Románia, benne Bihar megye sajátos jellemvonásaira és folyamataira egyaránt. A megye turizmusának területi kereteit a 4. fejezetben bontottam ki, első körben a természetföldrajzi adottságok mentén, mely jelentős részben megalapozza az idegenforgalom által hasznosítható potenciálok körét, mint vonzerő. Tovább, a demográfiai jellemzők mentén az etnikai és vallási felekezeti hovatartozást tárgyaltam, mivel olyan társadalmi tulajdonságok, melyek a települések arculatának alakító tényezői és a kulturális értékek kialakulásának meghatározó összetevői. Ezeket követően a megye turizmusának erőforrásait értékeltem területi vonatkozásaival, valamint ágazati megközelítésben beágyaztam azt a nemzetközi, illetve romániai idegenforgalom működési környezetébe. Az 5. fejezetben tárgyalt kutatási eredményeim négy fő területre ágaztak. Elsőként a megyére vonatkozó nemzeti, regionális és megyei, illetve lokális stratégiai és területi tervezés kereteit ismertettem és elemeztem, azok célrendszerének kompatibilitását tartalomelemzés segítségével vizsgáltam, vertikális és horizontális szempontból a 2007-2013 és 2014-2020-as programozási időszakok keretén belül. A turizmusfejlesztésre irányuló prioritásokat közvetlen és közvetett kategóriákba soroltam, azok irányultságának megfelelően, melyet a módszertanban részletesen lehatároltam. Második eredményként Bihar megye turisztikai szempontú lehatárolásának lehetőségeit tártam fel, három fő elv mentén, a NUTS LAU szintjének megfelelő lehatárolásban, melyekből az első a nemzeti területrendezési stratégiában kiemelt magas és nagyon magas természeti és/vagy ember alkotta erőforrással rendelkező önkormányzatok köre, a második a négy fő folyó vízgyűjtőrendszere menti lehatárolás, valamint a komplex szempontok szerint értékelt, négy fő potenciális desztináció típus elve mentén kialakított önkormányzati besorolás. Harmadik eredményként jelenítettem meg megye elsődleges szuprastruktúrájának szerkezeti feltárását 2005-2020 közötti időszakra, mely a szálláshely- és vendéglátó egységek, általam kialakított, céges adatbázisának vizsgálatán alapult, kitérve a területi koncentrációjukra, nemcsak az egységek előfordulása, de árbevétele és átlag éves alkalmazotti létszám tekintetében is, a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus kontextusában, melyeket a harmadik desztináció lehatárolási elvem kereteiben is értelmeztem, illetve LAU szintű területi bontásban. Ezt követően megyei szinten a Hoover-index módszerének segítségével a területi koncentráció szintjét és a cégek hatékonyságát vizsgáltam, szintén 2005-2020-as időtávban, melyet az említett két meghatározó válsághelyzet keretén belül is értelmeztem. Végül, a két fő operatív program, a 2007-2013 és 2014-2020 között megvalósuló Interreg IV és V, illetve Regionális Operatív Program célrendszereit tárgyaltam a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztésre irányuló prioritások kiemelése által, majd ezek mentén finanszírozott projektek területi elemzését végeztem LAU szinten, a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztési projektek száma, támogatási összege és fajlagos támogatás tekintetében az önkormányzatok lakosságára bontva. Ezek által a két program által vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatok területi megoszlását össze tudtam egyeztetni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Impacts of climate change on water resources in the Upper Blue Nile Basin, EthiopiaChakilu, Gashaw Gismu; Szegedi, Sándor; Túri, Zoltán; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Meteorológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékClimate change is unquestionably a very important challenge facing the world in the 21st century due to its extensive impacts on the environment and socioeconomic situations of the global community. This study was conducted to evaluate the change in climate and its impact on water resources in the upper Blue Nile basin, Ethiopia. Climate data were projected by six Global Climate Models (GCMs) in the Coupled Model Intercomparison Project (CMIP5). Changes in temperature and rainfall and their impacts on PET, seasonal aridity, and stream flow of watersheds including the extreme flow events were evaluated by classifying the entire data into four categories. The data range consisting 1971–2000, was taken as a baseline, whereas the data ranges 2011–2040 (Period 1), 2041–2070 (Period 2), and 2071–2100 (Period 3) were considered as the targeted change study periods. Based on the assessment result, it was found that both the maximum temperature and minimum temperature are expected to increase in the region over the 21st century, with the highest increase in Period 3; whereas the change in rainfall showed seasonal fluctuation. The loss of water by PET is anticipated to increase due to the increase in temperature; consequently, it is also found that seasonal aridity is likely to increase prominently in the dry season. The future stream flow nature of watersheds is likely to be affected by climate change, with an increase in rainy/summer and post-summer seasons, and a decrease in dry season. It is also discovered that the low flows of watersheds are anticipated to exhibit a consistent decline throughout the 21st century, whereas, the high flow events are expected to increase across all watersheds.Tétel Szabadon hozzáférhető Felszínborítás változások hatása a talajok egyes tulajdonságaira alföldi mintaterületekenBotos, Ágnes; Novák, Tibor József; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Tájvédelmi és Környezetföldrajzi TanszékDoktori értekezésemben különböző megváltozott felszínborítású, társadalmi igénybevétel tekintetében mérséklődő hatásnak kitett (művelésből kivont, korábban szántóként hasznosított területek) intenzív-extenzív irányú változások hatásait vizsgáltam a talajban zajló folyamatokra vonatkozóan. A kutatásom célja a megváltozott felszínborítású, regenerálódó, felhagyott halmokról, és a közvetlen környezetükben elterülő szántókról, valamint a folyamatosan gyeppel borított halmokról származó talajminták összehasonlítása, továbbá a fásított területek talajának vizsgálata volt, összevetve a továbbra is szántó felszínborítású területek talajával. Így az eltérő felszínborítási viszonyok hatását tudtam tanulmányozni a legfontosabb talajjellemzőkre vonatkozóan. Az egyik vizsgálat során öt év (2014-2018) vizsgálati eredményeinek feldolgozása történt meg, 9 tiszántúli kunhalom (melyből kettő kontroll területként szolgált) felszínére vonatkozóan, ahol a közelmúltban szántóból gyepterületté változott a felszínborítás: Révhalom, Lapos-halom, Boda-halom, Hegyes-halom, Tök-halom, Vajda-halom a Hortobágyról, a Kéthalom a Dél-Hajdúságról, a Porosállás-halom pedig a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkról került kiválasztásra. A másik vizsgálat során két egymást követő évben (2017-2018) a CORINE LCC adatbázis alapján előzetesen leválogatott mintaterületeken a korábban gyep, vagy szántó hasznosítást követő erdőtelepítések (2000-2012 között) talajának változásainak nyomon követése történt meg. A helyszínek a Dél-Nyírség, Közép-Nyírség kistájakhoz tartoznak, a vizsgált erdőterületek összetétele pedig javarészt jellemzően nyár, illetve akác fajok. The present PhD thesis focuses on compare soil samples obtained from regenerating abandoned mounds, surrounding croplands, and fully grass-covered mounds, as well as to investigate the soil properties of afforested areas, in comparison with agricultural fields. By doing so, I was able to examine the impact of different land cover conditions on the predetermined surveyed soil characteristics. In the first survey, I completed the interpretation of 5-years of results (2014-2018) for the surface of 9 mounds in Tiszántúl (two of which served as control), where the land cover was recently changed from cropland to grassland. Révmound, Lapos-mound, Boda-mound, Hegyes-mound, Tök-mound, Vajda-mound are selected from the Hortobágy area, Kétmound is located on the South Hajdúság region, and Porosállás-mound is from the Tiszafüred-Kunhegyesi plain. In the second survey, the monitoring of soil changes in previously selected sample areas (based on the CORINE LCC database) for 2 successive years (2017-2018) in forested areas used to be utilized as grassland or cropland. The locations belong to the Dél-Nyírség and Közép-Nyírség microregions, and the composition of the examined forest areas predominantly consists of species such as poplar and acacia.Tétel Szabadon hozzáférhető Using Machine Learning Techniques to Solve Digital Soil Mapping Issues: Spatial Extrapolation and Joint Spatial Modelling of Soil PropertiesHATEFFARD, FATEMEH; Novák, Tibor József; Szatmári , Gábor; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarThis is the booklet of my dissertation.Tétel Szabadon hozzáférhető Using Machine Learning Techniques to Solve Digital Soil Mapping Issues: Spatial Extrapolation and Joint Spatial Modelling of Soil PropertiesHateffard, Fatemeh; Novák, Tibor József; Szatmári, Gábor; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarIn this study, I investigated the use of digital soil mapping (DSM) techniques for predicting and mapping soil properties. I reviewed two major challenges in DSM: limited observations in many parts of the world and the complexity of soil systems. To address the first challenge, I explored the extrapolation of soil properties from areas with observations to those without, based on similarities in soil-forming factors. For the second challenge, I combined multivariate geostatistics with machine learning (ML) algorithms to model the spatial interdependence of soil variables. The study included three case studies: comparing ML models for small-scale soil mapping, extrapolating ML models to different areas, and mapping salt-affected soils in Hungary using ensemble ML and multivariate geostatistics. The results showed the effectiveness of RF as the best ML model in the first case study, limitations in extrapolation due to soil-landscape complexity in the second case study, and the efficiency of ensemble ML with high-resolution mapping in the third case study. The study highlights the importance of considering scorpan factors and limitations of ML algorithms when applying DSM techniques for soil property predictions.Tétel Szabadon hozzáférhető Supervised machine learning for gully mapping and modeling using low-cost, high-resolution sensors and open-source geospatial data in a semi-arid environmentPhinzi, Kwanele; Szabó , Szilárd; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékThe United Nations (UN) has issued a global appeal to address the challenges associated with land degradation (Goal No. 15), promote sustainable agriculture, and reduce food insecurity (Goal No. 02). The occurrence of gullies significantly contributes to land degradation, which hampers sustainable agriculture, leading to food insecurity. Therefore, it is crucial to understand the spatial distribution of gullies and their related factors in order to achieve the UN's sustainable development goals. Although machine learning (ML) has been successfully applied to gully erosion, there is still considerable untapped potential for further advancement and exploration in this field. Currently, it remains unclear which combination of factors, such as resampling techniques (bootstrapping or k-fold cross-validation), seasons (wet or dry), class numbers (binary or multiclass), and algorithms, yield the highest accuracy, particularly when utilizing low-cost, high-resolution sensors like SPOT-7 and PlanetScope, which have not been extensively researched from the perspective of gully erosion. Additionally, there is a lack of knowledge regarding how varying feature set sizes affect the performance of different algorithms in gully susceptibility modeling. This dissertation addresses these research gaps by employing various ML techniques leveraging low-cost, high-resolution sensors and open-source geospatial data. Multiple accuracy metrics and statistical tests were employed to assess the potential utility of SPOT-7 and PlanetScope images, model gully susceptibility, evaluate ML performance and gain insights into factors influencing accurate gully identification. Results revealed that all SPOT-7 multispectral bands could differentiate gullies, with the near-infrared (NIR) band being the most effective. Moreover, a multiclass approach confirmed models' significance (p < 0.05) in gully identification for each combination of bands and study sites. Regarding PlanetScope imagery, gullies exhibited significantly different (p < 0.001) spectral profiles compared to other land cover classes, both in wet and dry seasons, and NIR was the most influential band. Support Vector Machines (SVM) applied to PlanetScope data demonstrated the best performance with k-fold cross-validation, particularly during the wet season. The classification of gullies was strongly influenced by their characteristics, and the applied algorithms showed the highest efficiency in areas where gullies were deep and exhibited a dendritic pattern. Concerning gully susceptibility modeling, SVM outperformed other algorithms across all overall accuracy metrics, with a relatively short computation time (<1 minute). On the other hand, ensemble-based algorithms, mainly random forest (RF), required a larger set of predictors to achieve maximum accuracy and took several minutes of computation (approximately 15 minutes). Artificial neural networks (ANN) were also sensitive to the number of input features, but unlike RF, their accuracy and computation time consistently decreased with larger feature sets. These techniques can potentially be applied in various regions of the country to support targeted gully rehabilitation and soil management efforts. However, these techniques, particularly satellite image-based gully extraction, are subject to certain limitations and can only be employed in arid or semi-arid regions where gullies are not obscured by dense vegetation, as vegetation obstructs accurate gully extraction. Despite this limitation, this approach offers a solution to the scarcity of laser-scanned data, especially in the study region, by providing improved accuracy and broader application possibilities.Tétel Szabadon hozzáférhető Gépi és mély tanulási eljárások alkalmazása a városi környezet vizsgálatában, nagyfelbontású és különböző dimenziójú távérzékelt adatok alapjánAbriha, Dávid; Szabó, Szilárd; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékMunkám során a célom elsőként különböző tetőfedő anyagok osztályozhatóságának a vizsgálata volt, eltérő körülmények között. Egy kiválasztott mintaterületen a három leggyakrabban előforduló tetőfedő típust vontam be az osztályozásba, melyet WorldView-2 műholdfelvétel alapján végeztem el. Következő lépésként megvizsgáltam, hogy az osztályozások során a területi autokorreláció milyen hatást gyakorol a modellek pontosságára. A kutatásom során szintén célom volt megvizsgálni, hogy a relatívan olcsón előállítható vagy beszerezhető felvételeken végzett, modern, mély konvolúciós neurális hálózatokon alapuló objektum detektálás milyen pontossággal alkalmazható épületek kinyerésére.Tétel Szabadon hozzáférhető A bulgáriai Lom-süllyedékék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek izotóphidrológiai vizsgálata, paleoklimatológiai értelmezéseTúri, Marianna; Palcsu, László; Rózsa, Péter; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Ásvány- és Földtani TanszékKutatásom során felszín alatti vizek paleoklimatológiai vizsgálatával foglalkoztam: víztartózkodási időt meghatározó módszerekkel és a vízben oldott nemesgáz-koncentrációk hőmérsékletfüggésén alapuló módszerével két mintaterületen rekonstruáltam a múltbéli hőmérsékleti körülményeket. Célom a bulgáriai Lom-süllyedék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek nemesgázok és környezeti izotópok (3H, 14C, 13C, 18O, 2H) vizsgálata alapján a víztartók izotóphidrológiai jellemzése és paleohőmérsékleti rekonstrukciója volt. Értekezésemben a felszín alatti víz tartózkodási idejének koreloszlását vizsgáltam trícium, radiokarbon és terrigén eredetű hélium-4 segítségével, valamint a beszivárgás körülményeit, főként a beszivárgás idején uralkodó átlaghőmérsékletet tanulmányoztam nemesgáz-hőmérsékletek alapján. Megvizsgáltam a felállított késő pleisztocén-holocén hőmérsékleti viszonyok mennyire illeszkednek kontinentális szinten az eddigi tanulmányok téziseihez Európában és Afrikában, illetve stabilizotóp-vizsgálatok segítségével egészítettem ki az eddigi nemesgáz-hőmérsékletekkel felállított késő pleisztocén-holocén környezeti rekonstrukciót.Tétel Szabadon hozzáférhető A fürdőgyógyászati ellátások területi összefüggéseinek vizsgálata a mozgásszervi betegek körében MagyarországonHojcska, Ágnes Erzsébet; Bujdosó, Zoltán; Szabó, Zoltán; Hojcska, Ágnes Erzsébet; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományok Doktori IskolaDoktori értekezésemben a társadalomföldrajz, az egészségtudomány és az egészségturizmus tudományterületeinek interdiszciplináris összekapcsolódásán keresztül közelítem meg a hazai fürdőgyógyászati ellátás területi összefüggéseinek kérdéskörét. A kutatás fő célja a mozgásszervi betegek egyenlőbb (optimálisabb) fürdőgyógyászati ellátásának elősegítése és a NUTS3 területek fürdőgyógyászati szolgáltatásfejlesztési irányainak meghatározása volt. A kutatási cél elérése érdekében, a vizsgálat szekunder részében a hazai természetes gyógytényezők, a fürdőgyógyászati intézmények, a mozgásszervi betegségek, és a fürdőgyógykezelés-igénybevétel területi különbségeinek feltárását valósítottam meg a területi polarizáltság és koncentráltság mérőszámainak alkalmazásával. A primer kutatási részben pedig a hazai mozgásszervi betegek jövőbeni fürdőszolgáltatás-igénybevételét befolyásoló tényezők kerültek meghatározásra. A kutatási eredményekből és következtetéseiből összességében megállapítottam, hogy a fürdőgyógyászati ellátások területi egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez és a fürdővárosok fürdőgyógyászati szolgáltatásfejlesztési irányainak meghatározásához egyaránt szükséges a gyógyturisztikai eszközök területi különbségeinek, valamint a mozgásszervi betegek jövőbeni (COVID-19 utáni) kezelésigénybevételi szándékának ismerete. Az eredmények gyakorlati alkalmazásán keresztül pedig, azok elősegíthetik a hazai egészségturizmus innovációját, valamint hozzájárulhatnak a mozgásszervi betegellátás optimálisabb és célorientáltabb megvalósításán keresztül az egyének egészségi állapotának javításához. In my doctoral dissertation, I approach the issue of the spatial context of domestic medicinal water treatment services through the interdisciplinary connection of human geography, health science and health tourism. The main aim of the research is to promote a more equal (more optimal) provision of medicinal water treatment services for patients with musculoskeletal disorders and to identify directions for medicinal water treatment service development in NUTS3 regions. I explored the spatial differences in the domestic natural treatment factors, medicinal water facilities, musculoskeletal diseases and medicinal water treatment utilization using measures of spatial polarization and concentration. In the primary research part, the factors influencing the future utilization of medicinal water treatment services by domestic patients with musculoskeletal disorders were identified. To achieve the research objective, in the secondary research part of the study, I explored the spatial differences in the domestic natural treatment factors, medicinal water facilities, musculoskeletal diseases and medicinal water treatment utilization using measures of spatial polarization and concentration. In the primary research part, the factors influencing the future utilization of medicinal water treatment services by domestic patients with musculoskeletal disorders were identified. Overall, the results and conclusions of the research suggest that in order to reduce the spatial inequalities in medicinal water treatment services and to determine the service development directions for medicinal water treatment services in spa towns, it is necessary to know both the spatial differences in medicinal tourism facilities and the future (post COVID-19) treatment utilization of musculoskeletal patients. Through practical application, results can promote innovation in the health tourism of Hungary and contribute to improving the health status of individuals through a more optimal and target-oriented delivery of musculoskeletal patient care.Tétel Szabadon hozzáférhető A közfoglalkoztatás hatásosságának területi differenciáltsága Magyarország periférikus térségeibenKóti, Tibor; Teperics, Károly; Földtudományok Doktori Iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékA doktori értekezés a közfoglalkoztatás hatásosságának területi mérési lehetőségeit veszi górcső alá. A vizsgálat során indexált detranzitivitás mögött húzódó endogén és exogén faktorok elemzésével feltárta a közfoglalkoztatottak primer munkarő-piaci integrációjának főbb akadályozó tényezőit.Tétel Szabadon hozzáférhető A klímaváltozással kapcsolatos globális és nemzeti szintű szabályozás jellegzetességeinek vizsgálata, valamint a hazai települési szintű asszociációk és klímaaggodalmak jellemzőinek feltárásaKiss, Emőke; Fazekas, István; Kiss, Emőke; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi TanszékA klímaváltozással kapcsolatos globális és nemzeti szintű szabályozás jellegzetességeinek vizsgálata, valamint a hazai települési szintű asszociációk és klímaaggodalmak jellemzőinek feltárása. Analysing the global and national climate change regulation and exploring the characteristics of associations and climate concerns at the municipal level in Hungary.Tétel Szabadon hozzáférhető Ártéri formakincs LiDAR alapú elemzéseCsatáriné Szabó, Zsuzsanna; Szabó, Szilárd; Szabó, Zsuzsanna; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajz és Geoinformatikai TanszékA doktori kutatásomban célul tűztem ki, hogy az ártér formakincsét, hidromorfológiai sajátságait új megközelítésből, lézer alapú távérzékelés segítségével vizsgáljam és térképezzem fel. Vizsgálataimat egy Tisza menti ártéren végeztem. A LiDAR alapú adatállomány (pontfelhő és DTM) segítségével először is vizuális interpretációval feltérképeztem az ártérre jellemző formaelemeket. Majd vizsgáltam a felszín- és vízborítási sajátságokat más távérzékelt adatokat is bevonva a vizsgálatba. Ezt követően eltérő zajszűrő, talajpontosztályozó, illetve interpolációs eljárásokat és eltérő felbontást használva kerestem az ártér felszínét legpontosabban visszatükröző DTM-et. Az ártéri formák azonosítására automatikus képosztályozást is végeztem. Végül vizsgáltam a sarlólapos és övzátony formaelemek nehézfém akkumulációs mintázatát.Tétel Szabadon hozzáférhető A városrehabilitáció társadalomföldrajzi hatásai Debrecen történelmi belvárosában a rendszerváltozástól a 2020-as évek elejéigKecskés, Tibor Ferenc; Kozma, Gábor; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékVéleményem szerint Debrecen városa az elmúlt három évtizedben olyan átalakuláson (fejlődésen) ment keresztül, amely hosszú időre befolyásolja a város arculatát, fejlődésének irányát. A történelmi belváros rehabilitációja során a helyi önkormányzat igen nagy figyelmet fordított olyan közterek/sétálóutcák kialakítására, amelyek a gépkocsiforgalom kitiltása révén lehetőséget biztosítanak különböző rendezvények megtartására és végső soron újra élővé teszik az adott városrészt. Debrecenben a városrehabilitációhoz is kapcsolódó építkezések (a szemmel is látható morfológiai változások mellett) bizonyos funkciók (pénzügyi- kereskedelmi-funkció vagy éppen rekreációs szerep stb.) erősödésével, némely funkció (bizonyos területeken lakófunkció) gyengülésével jártak. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban Debrecen történelmi belvárosában nagyszámú rehabilitációs projekt valósult meg, úgy gondolom, hogy Debrecen belvárosának átalakítása (az egyes belvárosi részek rehabilitációja) még nem fejeződött be, illetve bizonyos területeken a fejlesztésekre a jövőben is szükség lesz! In my opinion Debrecen has undergone a transformation (development) in the last three decades that will influence the image of the city and the direction of its development for a long time. In the course of the regeneration of the historic city centre, the local government paid great attention to create public spaces and pedestrian malls. Keeping cars out of the streets allows various events to be organized and ultimately to the renewal of the given district. Construction works related to urban regeneration in Debrecen (besides the visible morphological changes) invigorated certain functions (financial, commercial, recreational), while lessened others (residential functions). Although numerous regeneration projects have been implemented in the historic city centre of Debrecen I think that the transformation of the city centre of Debrecen (the renewal of certain parts of the city centre) is not completed yet, and in certain areas further developments are needed in the future.Tétel Szabadon hozzáférhető A pormegkötődés mennyiségi és térbeli eloszlásának becslése városi fák levelein DebrecenbenMolnár, Vanda Éva; Szabó, Szilárd; Kundrát-Simon, Edina; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékÉrtekezésemben a városi fák levelein megkötődött por mennyiségét becsültem meg Debrecen egészére nézve. Kijelölt mintavételi területen terepi mintagyűjtés után a levélfelszínen megkötődött port meghatároztam, majd ezt a pormegkötést terjesztettem ki város szintre. Ehhez egy WorldView-2 műholdfelvételen osztályoztam a gyakori fajokat és határoztam meg azok térbeli eloszlását. In my dissertation, I estimated the amount of dust deposited on the leaves of urban trees for Debrecen. After collecting leaf samples in a selected sampling area, I determined the dust deposited on the leaf surface and then extended this deposition to the city level. For this purpose, I classified common species on a WorldView-2 satellite image and determined their spatial distribution.Tétel Szabadon hozzáférhető A Tisza-tó feltöltődésének, valamint a helyi vegetáció dinamikájának vizsgálata és az ehhez szükséges módszertani alapok megteremtése multispektrális és hiperspektrális távérzékelt adatok felhasználásávalSzabó, Loránd; Szabó, Szilárd; Földtudományok doktori iskolaA Tisza-tó feltöltődésének, valamint a helyi vegetáció dinamikájának vizsgálata és az ehhez szükséges módszertani alapok megteremtése multispektrális és hiperspektrális távérzékelt adatok felhasználásávalTétel Szabadon hozzáférhető Paleovulkáni környezet földtudományi értékminősítő vizsgálata a Tokaji-hegységbenSzepesi, Éva Zsuzsanna; Rózsa, Péter; Ésik, Éva Zsuzsanna; Földtudományok doktori iskolaA természeti környezet abiotikus tényezőit összefoglaló geodiverzitás jelentőségének felismerése az elmúlt 30 évben kapott egyre szélesebb körű nyilvánosságot. Az erre épülő geoturizmus a bemutatóhelyek számának növekedésével, minőségi fejlesztésével hazánkban is látványos növekedésen ment keresztül. Az ilyen jellegű fejlesztések a geodiverzitás elemeinek több szempontú szakmai felmérését, minősítő értékelését igénylik. Hasonló elvárás merül fel a földtudományi természetvédelem részéről is a veszélyeztetettségi kockázatok meghatározásában. A geodiverzitás minősítésére koncentráló kataszteri munka alapegységét a geotópok képezik, amelyek lehetnek természetes vagy mesterséges feltárások, (felhagyott)bányák, egyéb antropogén hatásra létrejött objektumok, de egyedi azonosításukat mindenképpen a létrehozó geológiai, geomorfológia folyamat(ok) teszi(k) lehetővé. Ezek alapján értekezésem áttekintést nyújt a geotóp minősítés és értékelés fejlődéséről, külön kiemelve a közelmúltban publikált két kvantitatív módszert. A Tokaji-hg területét két külön egységre bontva (Tokaj-Hegyalja, Észak-Zemplén) regionális geodiverzitás adatbázist hoztam létre. Megállapítottam, hogy a Tokaji-hegységben a földtudományi értékminősítés alapját képező objektumok a vulkanizmus, hidrotermális működés, az erózió és a kultúrtáj kialakulásához kapcsolódnak. A területen kialakult kultúrtájak geodiverzításának különbségeit a morfológiai és kőzettani adottságok okozzák. Az értékminősítési rendszerek indikátoraival meghatároztam az egyes objektumok tudományos, esztétikai értékét, oktatási-turisztikai potenciálját és veszélyeztetettségét. A vizsgálatok eredményeként látható, hogy a gazdag földtudományi örökség ellenére a Tokaji-hegységben a geoturisztikai infrastruktúra állapota és a szemléltetés jellege alacsony színvonalú. A terület további fejlesztése tematikusan és regionálisan kijelölhető célterületekhez köthető. The concept of geodiversity involving abiotic elements of the environment had arisen as a scientific topic in the last decade of the 20th century. The increasing number of geological exhibition sites and the public interest prove that the geodiversity based geotourism had become a development tool for disadvantaged peripheral regions. Such developments require multi-faceted professional inventory and assessment of the geodiversity elements. Similar requirements arise on the geoconservation side in the evaluation of vulnerability risks. The basic unit of the geodiversity register is the geosite which may be outcrops or man-made excavations, (abandoned)mines or other anthropogenic objects but their identification connected to the developing geological, geomorphological processes. ű My Phd thesis provides an overview of the development in geosite assessment and evaluation work with special emphasize on the recently published two quantitative methods. Dividing the area of Tokaj-hg into two separate geographical units (Tokaj-Hegyalja, North Zemplén) I created a regional geodiversity database. Objects that form the basis of geoheritage assessment in the Tokaj Mountains are related to volcanism, hydrothermal activity, erosion and the formation of the cultural landscape. I have found that the differences in the geodiversity of the cultural landscapes in the Tokaj Mountains are caused by morphological and petrographic features. I used the indicators of the evaluating systems to determine the scientific, aesthetic, educational-touristic potential and threat value of the objects. Despite the rich geological heritage, the state of geotourism infrastructure and the quality of visualization in the Tokaj Mountains is low. The further development of the area can be linked to thematically and regionally identifiable target areas.Tétel Szabadon hozzáférhető Az intermodális közlekedési rendszerek és közösségi központok optimális város- és közlekedésfejlesztő hatásaBodnár, Balázs; Csomós, György; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékJelen értekezés célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljam az intermodális központok indokrendszerét és szabályozási hátterét, valamint elemezzem azok optimális megvalósíthatóságát, közlekedésfejlesztő szerepét és a város társadalmára gyakorolt várható hatását. A célkitűzések közül elsőként az intermodális központok értelmezésére tettem kísérletet, valamint azok megvalósíthatóságával kapcsolatos településfejlesztési és közlekedési ágazati kérdések megválaszolásával foglalkoztam. A kutatás választ keresett továbbá arra, hogy egy összegyűjtött, nemzetközi mintákon alapuló tapasztalathalmaz segítségével megalkotható-e egy általános profilkép a hazai tervezési logika alátámasztására, vagy annak cáfolására. Az értekezés legnagyobb volumenű kutatási részében viszont arra kerestem a választ, hogy kimutatható eredmények összegyűjtésével és elemzésével képet lehet-e adni arról, hogy az intermodális központok megvalósítása milyen településfejlesztési hatásokkal bírhatnak. A célkitűzésekkel összhangban a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom multidiszciplináris feldolgozását kiegészítve kiemelt szerepet kapott a fogalmi meghatározáson túl a központok kategorizálása is. Vizsgálataim eredményeként a központok ötszintű kategorizálását végeztem el, úgy, mint nemzetközi (interregionális) intermodális központok, térségi intermodális központok, intermodális csomópontok, kiemelt átszállóhelyek és átszállóhelyek. A rendelkezésre álló adatokat összegezve létrehoztam az intermodális központok hazai kategorizálási rendszerét, melyben az előzőekben meghatározott öt szinthez lettek hozzárendelve a mértékadó értékek. Az értekezés legnagyobb volumenű kutatási eredményét és a kutatásom bázisát egy 100 elemből – 67 európai, 21 észak-amerikai, 9 ausztrál és 3 japán – álló, saját mintavételezés alapján készített intermodális központ adatbázis jelentette.Tétel Szabadon hozzáférhető Antropogén hatások talajtani következményeinek vizsgálata DebrecenbenSándor, Gábor; Szabó, György; Földtudományok doktori iskolaDoktori értekezésünkben Debrecen példáján vizsgáltuk az antropogén hatásra bekövetkezett talajtani változásokat. A kutatás főbb céljai közé tartozik, hogy meghatározza a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, a potenciálisan toxikus elemek feldúsulás mértékét, valamint célja a statisztikai elemzések segítségével a területi különbségek lehatárolása, illetve a szelvények besorolása a WRB (2014) rendszerbe. A talajmintákat belvárosi, szuburbán és kontrol területeken feltárt talajszelvényekből és furatokból gyűjtöttük be.