Nap, mint nap szembesülünk azzal, hogy „információs társadalomban” élünk, melynek eszközrendszere, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltoztatták a gazdaság, a társadalom és a kormányzat működését is. Az információs társadalom hatása a mezőgazdaságra és a vidéki térségekre elvitathatatlan. Különösen érdekessé teszik ezt a kérdést az utóbbi években felbukkanó informatikai megoldások, melyek új lendületet adtak a mezőgazdasággal és az informatikával kapcsolatos kutatás-fejlesztésnek, illetve az ezen a területen a végfelhasználókat, azaz a gazdálkodókat célzó alkalmazásoknak. Értekezésemben Hajdú-Bihar megye példáján vizsgáltam, hogy az informatikai innovációk terjedése milyen ütemben és milyen befolyásoló tényezőkkel zajlik ma Magyarországon a kisgazdaságok irányítóinak körében. A szakirodalom feldolgozásából kiindulva feltételeztem, hogy egyrészt ez a terjedés leírható a Rogers-féle diffúziós elmélettel, másrészt pedig, hogy a mezőgazdasági innovációkra és az általános használatú informatikai megoldásokra eltérő tényezők hatnak, a látens tényezők viszonylatában pedig ezek a tényezők egy egységes rendszert alkotnak, melyben a hatások a különböző „lépcsőfokokat” megjárva felhalmozódnak. Szintén feltételeztem, hogy a gazdálkodók információforrás-preferenciáik alapján különböző csoportokra oszthatók, mivel a személyes információs tér jó indikátora az információ-menedzsment gyakorlatnak. A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy az általános használatú információs technológiák esetében (számítógép, internet) a gazdálkodók adaptálási mintázata és ezen technológiák terjedése követi a magyar felnőtt lakosságban tapasztalható értékeket, attól érdemben nem különbözik, vagyis ezen tényezők terjedésénél ugyanazok befolyásolják a gazdálkodókat, mint akármelyik magyar állampolgárt. Az is bebizonyosodott az elemzés során, hogy a gazdálkodók eltérő személyes információs térrel rendelkeznek, eltérő információforrás-preferenciával. Ezen preferenciák alapján csoportokra oszthatók, melyek markánsan eltérő módon viszonyulnak az információs technológiához. Az informatikai innovációk terjedését befolyásoló tényezők közül a gazdálkodó személyes jellemzői döntően befolyásolják az informatikai eszközök adaptációját, míg a gazdaság jellemzői az általános célú technológiákra nem, csak a specifikus, mezőgazdasággal kapcsolatos megoldásokra vannak hatással. A szakirodalom alapján azonosított látens tényezők (informatikai önbizalom, kompatibilitás a gazdálkodási gyakorlattal, innovatív személyiség, érzékelt hasznosság, megfigyelhetőség) szintén pozitívan hatnak az eszközök adaptációjára. A látens tényezők közötti kapcsolatok meghatározott rendszert mutatnak, hatásuk „akkumulálódik”, összeadódik, ahogy az általános használattól haladunk a specifikus mezőgazdasági használat felé, a mezőgazdasági célú informatikai innovációk adaptálása és a használat intenzitása egy adaptációs felhalmozódás eredménye. A folyamatot kezdetben a gazdálkodó személyes jellemzői, valamint gazdaságának tulajdonságai befolyásolnak, amire aztán az általános informatikai eszközök adaptálásán keresztül a mezőgazdasági innovációk természetéből, gazdasági gyakorlatba illeszthetőségéből, hasznosságából és használhatóságából következő befolyásoló tényezők rakódnak. Összességében elmondható, hogy bármilyen jövőbeli vidékstratégiának kiemelt helyen érdemes foglalkoznia ezzel a területtel, mivel az informatika gyakorlatilag az egész ágazat eredményességének egyik alapvető pillérévé vált, a hatékonyságnövekedés és a sikeres működés elképzelhetetlen az ilyen innovációk alkalmazása nélkül. Every day we face the fact that we live in an information society, in which information and communication technologies have in recent decades radically changed the economy, society and the way government operates. The impact of the information society on agriculture and rural areas is indisputable. Emerging IT solutions have lent new impetus to agriculture related information technology research and development with the objective of providing new applications for farmers. My aim was to investigate the impact of ICT innovations on agriculture, especially for small farmers: what role do these innovations play in product production and in farm management? How do farmers adopt and use these technologies? In my dissertation I examined the diffusion of information technology-related innovations using small farms in Hajdú-Bihar County as examples. Based on my literature review I assumed that Rogers's diffusion of innovations theory would be a good foundation for my analysis, and moreover that it is useful to make a distinction between agriculture ICT-innovations and general-use IT solutions. I also assumed that different factors that influence the diffusion of innovation in agriculture interact with one another. These factors constitute a single system and their impact accumulates. It is also assumed that farmers have different preferences in regard to using sources, based on which they can be divided into distinct categories. Based on the results of the research I have concluded that the general-purpose ICT use of farmers in Hajdú-Bihar county accords with the average for the Hungarian population, so the adaptation pattern of farmers for general-purpose ICT (computers, internet, smartphones) as well as the diffusion of these technologies corresponds to the values measured for the adult Hungarian population, showing no significant diversion from those. I also proved that farmers have different preferences in regard to using sources, based on which they can be divided into distinct categories, while the information space that results from their choices of these sources gives a clear clue to ICT adaptation. The personal characteristics of farmers (age, education, agricultural qualification, participation in ICT courses) exert a decisive influence on the adaptation of general-purpose ICT, while the attributes of farms (size, complexity, income, profitability) do not impact general-purpose technologies but have an influence on agriculture solutions. The openness of farmers and other latent innovation-related factors also influence ICT diffusion (perceived usefulness, self-confidence/ease of use, observability, compatibility with agricultural practice). The factors impacting the diffusion of ICT innovations form a clear structure with their influences ‘accumulating’ as we move from general-purpose ICT use to specifically agricultural use. Based on the characteristics of the farmer and the farm, the adoption of agricultural ICT-innovations can be regarded as a process in which openness to innovation, ICT self-efficacy and the perception of the utility of ICT exert a significant indirect influence on the use of agricultural-purpose ICT solutions through the factors of ICT compatibility with the given farming practices and the intensity of general-purpose ICT use. To sum up, it can be stated that the role of ICT solutions and their diffusion are worth being addressed as a priority in any future agricultural strategy since ICT has practically become one of the key pillars of success in the entire sector: there is no chance of efficiency and successful farming without ICT-innovations.