A Komplex Korai Kardiológiai Rehabilitációs Osztályon végzett kutatásunk célja az volt, hogy betekintést nyerjünk a 2015 novemberében kezelt betegek neurokognitív állapotába, melyhez 14 főből álló esettanulmány sorozatot végeztünk az osztályon előforduló kórképekre kiterjedően. Nem volt célunk hatásokat és ok-okozati összefüggéseket vizsgálni, egy keresztmetszeti képet alkottunk arról, hogy vannak-e eltérések és milyenek a rehabilitációra kerülő betegek körében. A neurokognitív állapot részletes felméréséhez egyedi tesztbattériát állítottunk össze, továbbá megnéztük, milyen arányban fordul elő esetükben depresszió, illetve a lelki egészség zavara. Az eredményeink összhangban állnak a korábbi kutatások eredményeivel, mivel összességében a betegek több mint felénél találtunk markáns eltéréseket, főként az összetett figyelem, a végrehajtó funkciók, a tanulás és memória, illetve a perceptuális-motoros területeken. A nyelvi terület volt a leginkább megtartott. Minden beteg esetében találtunk enyhe eltérést. Markáns eltérések bármilyen beavatkozás esetén előfordulhatnak, ám a szűrőteszt nem volt elég érzékeny ezek mérésére. Bár nem kaptunk szignifikáns eredményt, a depresszió és a lelki egészség kapcsolatban állhat a teljesítménnyel. Ezen eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a betegek nagy részének ajánlható lehet főként a memória, a tanulás és a végrehajtó funkciókat érintő neurokognitív rehabilitáció akár egyéni, akár csoportos formában. Mivel az eltérések nem koncentrálódnak a kardiológiai állapotok bizonyos mintázataira, érdemes lehet minden beteg számára elérhetővé tenni a vizsgálatot. A szűrőteszt hasznos, de jóval informatívabb a részletes vizsgálat. A lelki egészség és a depresszió faktorait pedig érdemes lehet tekintetbe venni a rehabilitáció során, és a beteget pszichoszomatikus egységként kezelni. Egyébként ezek azok a tényezők, amikkel már manapság is számolnak a rehabilitációs programok. A kis elemszám és a keresztmetszeti kép kutatásunk korlátait mutatja, de mégis miben rejlik jelentősége? A memória és végrehajtó funkciók sérülése miatt nehézséget okozhat a betegek számára az edukáció és tanácsadás megértése, de ennek tudatában személyre szabottan lehetne a betegekkel foglalkozni, írásos segédanyagokkal lehetne ellátni őket az edukáció során, vagy akár a rehabilitáció részévé tehetjük a neuropszichológiai felmérést. Így fejleszthetjük az ellátás minőségét, segíthetjük a beteg helyzetét, sőt a rehabilitációs team elégedettségét is növelhetjük, melynek eredményeképp ők is kevesebbet frusztrálódnának.