A Penicillium chrysogenum kis móltömegű fehérjéje (PAF): A Penicillium chrysogenum NCAIM 00237 ipari penicillin-termelő törzs szacharóz és nitrát tápközegben kis móltömegű antifungális hatású fehérjét (PAF) termel. A PAF a szenzitív gombákon, így az általunk vizsgált Aspergillus nidulanson hiperpolarizációt indukál, amely a PAF-vel történő inkubáció 40. percében már kimutatható. A PAF minden bizonnyal G-proteinnel kapcsolt jelátviteli útvonalon fejti ki hatását, amelyet G-proteinben sérült Aspergillus nidulans mutánsokkal és guanidin nukleotid analógok használatával bizonyítottunk. A PAF reaktív oxigénformák akkumulálódását indukálja az Aspergillus nidulans mitokondriumaiban, amely a mitokondriumok dezintegrációjához vezet (Dr. Florentine Marx és munkatársai). A PAF programozott sejthalált okoz Aspergillus nidulansban, amely a DNS fragmentációjával, a sejtmag töredezésével, a sejtmembrán kifordulásával jellemezhető. A sejtmembrán fodrosodása és mikrovezikulák, vakuólumok megjelenése szintén megfigyelhető PAF hatására (Dr. Florentine Marx és munkatársai). A PAF nem vált ki gyulladást humán vérből származó sejteken, sem a TNF-, sem az IL-6, illetve IL-8 szintje nem növekszik PAF kezelés hatására. Munkatársaink megfigyelései szerint a PAF nem volt citotoxikus vaszkuláris endotélsejteken, ideg-és izomsejteken, ami valószínűleg lehetővé teszi ennek a fehérjének a biztonságos felhasználását humán terápiás és mezőgazdasági növényvédelmi célokra.

A Penicillium chrysogenum glükóz oxidáza (GOX): A Penicillum chrysogenum NCAIM 00237 törzs szacharóz és nitrát tápközegben egy nagy móltömegű, antimikrobiális enzimet, glükóz oxidázt termel, amely legnagyobb aktivitással a fermentáció 72. órájában figyelhető meg. A glükóz oxidáz móltömege eltér más Penicillium fajokból származó enzimekétől, de kinetikai paraméterei nagy hasonlóságot mutatnak azokéval. Az általunk izolált enzim már 40 μg/ml-es koncentrációban alkalmazva is hatékonynak bizonyult az élesztők és fonalas gombák széles spektrumával szemben, de a tesztelt gombák GOX-érzékenysége eltérő mértékű. A GOX-érzékenység egyértelműen a különböző gombák fajspecifikus antioxidatív védekező képességének a függvénye. A GOX nem tapad ki a célsejtek sejtfalához és a GOX/kataláz rendszerben levő kis mennyiségű steady-state H2O2 koncentráció sem magyarázza a GOX nagy mértékű antimikrobiális hatását. Minden bizonnyal a két enzim az oldott oxigén gyors eliminálása révén olyan anaerob miliőt teremt, amely másodlagos antimikrobiális hatást eredményez.