A szarvasmarha viselkedését a belső- és külső tényezők egyaránt befolyásolják. Ezek a tényezők az állati szervezet homeosztázisán keresztül, hatással vannak az egyedek- és a gulya viselkedésére. A vizsgálatom során azt igyekezetem megérteni, hogy a vizsgált időjárási paraméterek, milyen viselkedést váltanak ki az állatokból. A Hortobágy, Tornyi-domb legelőn végeztem monitoring megfigyeléseket, magyar szürke (Bos primigenius taurus hungaricus) szarvasmarhákon. Az együtt legeltetett, különböző korú állatokról napi viselkedés-jegyzéket (etogram) vezettem, a legfontosabb viselkedés-formák (legelés, pihenés, kérődzés, ivás, szociális viselkedés, mozgás) rögzítésével. A vizsgálat kezdetekor megfogalmazott hipotézisekre, a kutatási eredmények alapján, az alábbi válaszokat fogalmaztam meg: • Az irodalmi-kutatás során összegyűjtött szerzők munkáiban, többféle viselkedés-forma csoportosítást találtam. Leírtam 3 sajátos viselkedést. Így elkülönítettem a figyel viselkedés-formát, ezzel összefüggésben az őrszemek állítását a gulya körül. A gulya sajátos szerveződését is megfigyeltem, így a 3-as tagolódást elsőként fogalmaztam meg. • A vizsgálati napot megelőző és a megfigyelési napot követő fronttípus szignifikáns hatással volt a vizsgált egyedek viselkedésére. Egyértelmű összefüggés mutatkozott a táplálékfelvétel-anyagcserével kapcsolatos viselkedésformák előfordulási gyakorisága és a megfigyelést követő nap, jellemző fronttípusa között (r=0,445, p=0,007). A táplálkozás-anyagcsere viselkedés-csoportnál, a Kárpát-medence felett uralkodó anticiklon (A) ideje alatt figyeltem meg a legtöbb, táplálék-felvétellel kapcsolatos viselkedés-formát. • A fűkínálat és az állati viselkedés összehasonlításakor szignifikáns összefüggést találtam a táplálékfelvétel-anyagcsere viselkedés-főcsoport eseményszámai és a területre jellemző fűkínálat között (p=0,033). • A legelőhasználati index alapján meghatároztam a gulya által preferált legelőrészeket a Malomházi-réten. 1-2 óránál többet nem tartózkodott egyik jelölt egyed sem az alacsony (LHI ≤ 0,09) vagy közepes (LHI: 0,1-0,19) szinten preferált cellákban. A legtöbb látogatott kvadrát a közepesen preferált csoportba esett, ami a legelőrész nagy kiterjedésével magyarázható. • Az alacsony (P≤1000 hPa) légnyomási viszonyok között a magyar szürke gulya kevésbé aktív, az anyagcserével kapcsolatos viselkedése szignifikánsan háttérbe szorul. • Megneveztem, mely Péczely-féle időjárási front-típusok (Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre és anticiklon a Brit-szigetek térségében) befolyásolják legnagyobb mértékben a viselkedést. • A kutatás során egy olcsó nyomkövető berendezést is sikerült összeszerelni, ami nem igényel adatforgalmi előfizetést és akkumulátora hosszú ideig üzemképes marad.

Cattle behaviour both at individual and herd levels is affected by several internal and external environmental factors through their effects on homeostasis. The aim of the present study was to determine possible associations between the examined weather parameters and the behaviour of animals. Observations were carried out at the pasture of Tornyi-domb, Hortobagy, monitoring Hungarian grey cattle (Bos primigenius taurus hungaricus), and collecting the following data. Daily ethograms of grazing animals of different ages were made, registering the most characteristic forms of animal behavior (e.g. grazing, rest, rumination, drinking, social behaviour and moving). Based on my research the following answers are drawn up for the initial hypotheses: • Based on literature review, which revealed several types of classification, I created my own groups, including nutrition-metabolism, moving, social behaviour and sexual behaviour. I managed to describe 3 unique behavioural traits, such as “watch” in connection with the presence of “sentinel” around the herd. The specific organization of the herd, the “threefold division” was also observed for the first time. • Front type of day before and after the study day has significant impact on behaviour of the examined animals. Unequivocal association was revealed between the frequency of feed intake-metabolic and the characteristic front type of day after the study day (r=0.445, p=0.007). The most feed intake-metabolic (ingestion) events were noticed when anticyclone above the Carpathian Basin (A) was present. • Significant association was observed between grass supply characteristic for the given area and average event number of feed intake-metabolic behavioural group (p=0.033). • I have described the pasture utilization by livestock hour index at Malomhazi-pasture. The low (LHI ≤ 0,09) and medium (LHI: 0,1-0,19) grid were used for a maximum of 1-2 hours. Most of the monitored grids were in the medium category because of the low stocking rate. The cattle has spent most of the time at the North Malomhazi-pasture (LHI ≥ 0,4). The daily camping period was at the same place. The grass growth rate (min. 6 cm at 300 g/m2), the availability of water (river) and the tussock grassland may diverted the animals. • At low (p ≤1000 hPa) air pressure conditions the Hungarian Grey cattle less active, the metabolic-related behaviour significantly less preferred. • I described which Peczely's front-weather types (Anticyclone East from Carpathian Basin, Anticyclone at the British Isles region) have the greatest influence on cattle behaviour. • During this research I assembled a low-cost tracking device without data subscription. The battery’s lifespan was extended.