A fejlesztő állam fennmaradása a globalizációban

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A 2007-2009-es pénzügyi világválság során ismét felértékelődött az állam szerepe a gazdasági folyamatok terén. Ezen világgazdasági fejlemények különösen aktuálissá teszik az ázsiai fejlesztő állam tanulmányozását, mivel az egyetlen valóban sikeres államilag vezérelt iparosodási program az érintett országokban valósult meg. Mivel a tapasztalatok szerint a globalizálódó világgazdaságban a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszere nem volt működőképes, ezért a dolgozat arra keres választ, hogy hogyan maradhat fenn a fejlesztő állam a globalizációban. A kései iparosodás feltételezi az állami szerepvállalást, az állam ugyanakkor nem válhat az érdekcsoportok foglyává, mert ebben az esetben képtelen megvalósítani fejlesztési terveit. A fejlesztő állam társadalmi csoportokkal szembeni beágyazott autonómiája teszi lehetővé a fejlesztési tervek kivitelezését.During the 2007-2009 global financial crisis the role of the state has acquired more importance in economic procedures. Such global economic developments bring especially about the study of the Asian developmental states, because the only truly successful government conducted industrial program occurred in such Asian states. However, in the globalized world economy the traditional institutional system of the developmental state could not function. In this research, I am attempting to find answers to the following question: how and in what context can the Asian developmental state survive in the globalized world? First, I shape up a theoretical framework, which will be able to describe the relations between the interest groups and the developmental state. This theoretical framework is based on the Olson- and Putnam group theories, as well as their critical reception. After reviewing group theories, I conclude that the strengthening of interest groups is responsible for the transition, the slow democratization of authoritarian regimes through natural (that is, organic) development. In this way, resulting from the quick economic growth of the authoritarian regimes, the bargaining power of social interest groups against the state increases, which launches pluralist processes. The shaping up of inclusive institutional systems stimulates trust on the social level. Confidence in institutions allows that such institutions can operate effectively. Long-term planning becomes possible, which is beneficial for economic activity. Economic successes further strengthen the confidence in institutions, bringing about the angelic circle of trust and success. According to the transformative mechanism the inclusive institutions are favorable to the development of civic groups through economic development, which, after all, leads to the completion of democratic processes. I will illustrate the findings of my mechanism through case studies that present the experiences of South Korea and Singapore. The authoritarian developmental states started an export-oriented industrialization in the mid 1960s. While the Korean developmental state put accent on the loans of national corporations and state governed financial institutions, the industry policy of Singapore focused on the attraction of transnational corporations. This initial difference led to the different experiences of the developmental states through its effect on the evolution of interest groups. In light of our theoretical framework and through comparing the long term developmental patterns we can already draw conclusions regarding the factors of the developmental state’s survival. It is worth mentioning that the process described in our theoretical framework, following the 1997-1998 Asian financial crisis, is different from the traditional case studies. It seems that during the crisis the state reacquired some of its autonomy against the social groups. The appearance of the regulatory state and the full democratic transformation are still awaited. The novelty of the dissertation lies in the shaping up of a theoretical framework that was designed with the help of group theories, which, using the case studies as illustrations, is able to describe the process of development of the developmental state with the help of internal factors, and attempts to provide answers to the questions formulated in the thesis statement. The developmental state does not disappear in globalization, it gets adapted to globalization. It has as its continuous task to ensure economic growth, and, as a result, society accepts the state’s interventions and the limitations of democratic processes. Instead of immediate market coordination, FDI attraction became the most important tool of industry policy A dolgozatban először egy elméleti keretet alkotok meg, amely képes leírni az érdekcsoportok és a fejlesztő állam közötti összefüggéseket. Ezt az elméleti keretet az olsoni és a putnami csoportelmélet, valamint azok szakirodalmi kritikái alapján építem fel. Ennek értelmében autoriter rendszerekben végbement gyors gazdasági növekedés eredményeként idővel az érdekcsoportok állammal szembeni alkupozíciója megnövekszik, pluralista folyamatokat indít el. A kiépülő befogadó intézményrendszer kedvez a társadalmi szinten megnyilvánuló bizalom növekedésének. Az intézményekbe vetett bizalom lehetővé teszi azok hatékony működését. Lehetővé válik a hosszú-távú tervezés, ami kedvező a gazdasági tevékenységeket illetően. A gazdasági sikerek tovább erősítik az intézményekbe vetett bizalmat, létrehozva a bizalom és a siker angyali körét. A befogadó intézmények a gazdasági növekedésen keresztül kedveznek a civil csoportok fejlődésének, ami végül a demokratikus folyamatok elmélyüléséhez vezet. A felvázolt átalakulási mechanizmust Dél-Korea és Szingapúr tapasztalatait bemutató esettanulmányok segítségével illusztrálom. Az autoriter fejlesztő államok az 1960-as évek közepén exportvezérelt iparosításba fogtak. Amíg a koreai fejlesztő állam a hazai nagyvállalatokra és az állami pénzintézetek célzott hitelkihelyezéseire fektette a hangsúlyt, addig a szingapúri iparpolitika a transznacionális vállalatok vonzására támaszkodott. Ez a kezdeti eltérés az érdekcsoportok fejlődésére gyakorolt hatásán keresztül vezetett a fejlesztő állam eltérő tapasztalataihoz. A koreai fejlesztő állam esetében átalakulási folyamatok vették kezdetüket, ellentétben Szingapúrral. Az elméleti keret fényében a hosszú távú fejlődési pályák összehasonlítása révén már képesek vagyunk következtetéseket levonni a fejlesztő állam fennmaradásának tényezőit illetően. Az elméleti keretben felvázolt folyamat az 1997-1998-as ázsiai pénzügyi válságot követően eltér az esettanulmányok során tapasztaltaktól. Úgy tűnik, hogy a válság során a koreai fejlesztő állam visszanyerte társadalmi csoportokkal szemben korábban meglévő autonómiája egy részét. A szabályzó állam megjelenése és a teljes demokratikus átalakulás ezért várat magára. Az értekezés újszerűségét a csoportelméleti irodalom segítségével kialakított elméleti keret jelenti, amely az esettanulmányokkal illusztrálva képes leírni a fejlesztő állam belső tényezők által meghatározott fejlődési pályáját, ennek során pedig válaszokkal képes szolgálni a felmerült kutatási kérdés kapcsán. A fejlesztő állam nem vész el a globalizációban csak alkalmazkodik hozzá. Feladata továbbra is a gazdasági növekedés biztosítása, amiért cserébe a társadalom eltűri az állami beavatkozást és a demokratikus folyamatok korlátozását. A piac közvetlen terelése helyett az iparpolitika legfontosabb eszközévé az FDI vonzás lépett elő.

Leírás
Kulcsszavak
pénzügyi világválság, global financial, globalizáció, gazdasági növekedés, globalization, economic growth
Forrás