A rajzok közvetett módon fejezik ki a gyerekek belső világát, amely számomra nagyon érdekes és figyelemre méltó, ezért választottam szakdolgozatom témájának. Mivel a gyermekek még nem rendelkeznek elegendő szókinccsel, gondolkodásukra az egocentrikus látásmód jellemző, sokszor nem tudják megfogalmazni érzéseiket, gondolataikat, örömeiket, bánataikat, valamint vágyaikat sem. Ők ezen elvont fogalmakat legtöbbször rajzaikban fejezik ki, amelyek sok mindent elárulnak belső lelkivilágukról. A dolgozatom célja tehát – különböző szakirodalmakra és elméleti anyagokra építve – a Bükkaranyosi óvodás gyermekek lelkiállapotának, érzelmeinek, indulatainak érzékeltetése család-, és házrajzok alapján, figyelembe véve a színek használatának jelentőségét is, illetve élményeik és vágyaik bemutatása alkotásaikon keresztül. További vizsgálatom tárgyává vált, hogy a szülők mennyi időt fordítanak gyermekeik rajzkészségének fejlődésére, és mennyire tartják azt fontosnak. Ebben a szülők által kitöltött kérdőívek nyújtottak segítséget. A rajzok elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy a rajzok óvodai használata és értelmezése a családi történések közvetítője lehet, valamint a gyermek ábrázoló tevékenysége az óvodai nevelés más területén is alkalmazható. Például iskolaérettségi vizsgálatoknál az óvodapedagógusok a rajzok segítségével tájékozódhatnak a gyermek kognitív érettségéről, továbbá felhasználható a fejlődési napló vezetéséhez is, a gyermek fejlődésének nyomon követéséhez. Tehát a dolgozatom során bebizonyosodik, hogy a gyermekrajzok alkalmazása az óvodában több területen is tájékoztatást nyújt az óvodapedagógusoknak.