A dolgozat célja a kötelező minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a jövedelmezőségre és hatékonyságra gyakorolt hatásának vizsgálata a Hungarospa Zrt példáján keresztül, melyhez a következő hipotézist fogalmaztam meg: „A kötelező minimálbér és legkisebb bérminimum megfizetésével járó kötelezettségek rontják a vállalkozás pénzügyi mutatóit, de azok fedezete biztosított, létszámcsökkentés nem indokolt.”

A szakirodalmi áttekintéssel kezdtem a munkát, először a turisztikai ágazat alapvető fogalmi rendszerét és általános jellemzőit, az ágazat hazai és Hajdúszoboszlón tapasztalható helyzetét ismertettem. A szakirodalmi feldolgozás másik felében a humán-erőforrás menedzsment, a kontrolling, valamint ezen belül a humán kontrolling szerepét, feladatát, jelentőségét ismertettem.

Az anyag és módszer leírását tartalmazó fejezetben először a Hungarospa Zrt-t, majd a dolgozat elkészítéséhez szükséges anyag gyűjtésének módszerét, valamint a felhasznált adatok körét ismertettem röviden. A fejezetben helyet kapott a számítások logikájának, menetének bemutatása, az alkalmazott módszerek és elvek leírása, valamint a kiválasztott és vizsgált mutatók jellemzése.

Az eredményeket és azok értékelését tartalmazó fejezet részletesen, lépésről lépésre tartalmazza az elvégzett számítások menetét és eredményeit, számos ábrával és táblázattal szemléltetve azokat. A fejezet első részében a Hungarospa Zrt rendelkezésre álló humán erőforrás állományát elemeztem többféle szempontból, mint például átlaglétszám alakulása évenként és éven belül, nemek aránya, végzettség szerinti megoszlás…stb. Ezt követően meghatároztam a kötelező béremeléssel érintett munkavállalók számát és arányát, valamint a béremelés végrehajtásához szükséges bértömeget és személyi jellegű ráfordításokat. A kiválasztott jövedelmezőségi és hatékonysági mutatók alakulását ez alapján tudtam kiszámítani. Megállapítottam, hogy a mutatók értéke ugyan romlott, azonban nem számottevő mértékben. Következő lépésben a bértorlódások kezelése érdekében végrehajtandó átlagos 15%-os béremelés hatásának vizsgálatához szintén meghatároztam a megnövekedett bértömeget és személyi jellegű ráfordításokat, majd ismételten kiszámítottam a mutatók értékét. Megállapítottam, hogy a vállalkozási szintű 15%-os béremelés hatására már jelentős mértékben romlottak a vizsgált mutatók, azonban a vállalkozás jövedelmező működése továbbra is biztonsággal fenntartható. Végül néhány versenytárs adataival, mutatóinak értékével hasonlítottam össze a Hungarospa Zrt eredményét. A vállalkozások eredményességét érdemben nem befolyásolja a kötelező béremelés, mert aki előtte csak minimális mértékben is, de nyereséges tudott lenni, az a béremelést követően is képes nyereséget termelni. A jövedelmezőség viszont jelentősen romlik valamennyi vállalkozás esetében.

Végül a következtetések és javaslatok fejezetben megállapítottam, hogy a dolgozat elején megfogalmazott hipotézist az elvégzett számítások alátámasztották, hiszen egyértelműen látható, hogy a kötelező béremelés fedezete biztosított a Hungarospa Zrt-nél, a jövedelmezőségi és a hatékonysági mutatók értéke továbbra is az iparági átlag fölött alakul, a vállalkozás a béremelést követően is képes a jövedelmező működésre. Ezért létszámcsökkentés végrehajtása nem indokolt. Megfogalmaztam azokat a lehetőségeket, amelyek a Hungarospa Zrt és más vállalkozások számára is alkalmazhatóak a megnövekedett bérköltségek forrásának biztosítására, mint például a csökkenő járulékterhek, az áremelés, a létszámcsökkentés, vagy a tulajdonos önkormányzatok veszteségfinanszírozása, valamint a külső tényezőket, mint például az áfa mértékének a csökkentése, vagy az OEP finanszírozás mértékének megemelése. Továbbá rávilágítottam a kötelező béremelés által nem csak a vállalkozás, hanem a teljes iparág számára jelentette kockázatokra. Mivel a rendelkezésre álló forrásokat a vállalkozások a megemelkedett bérköltség fedezetére fordítják, ezért a tervezett fejlesztések elmaradnak, valamint a létszámcsökkentés a minőség romlásához, a turisztikai vonzerő csökkenéséhez vezethet. Ennek vállalkozási szintű hatása a romló üzleti eredmény, míg ágazati hatása a gyógyfürdők turisztikai ágazaton belül betöltött vezető szerepének hanyatlása lehet.