A brit diplomáciai jelenlét Magyarországon 1924 és 1941 között A British Legation szervezete és működése

Absztrakt

A budapesti brit követség, a British Legation történetének, a brit diplomaták magyarországi tevékenységének és informális kapcsolatrendszerüknek vizsgálata további részletekkel árnyalhatja a brit−magyar kapcsolatok két világháború közötti történetét. 1924 és 1941 között öt brit követ teljesített szolgálatot Magyarországon: Sir Colville Barclay, Viscount Chilston, Sir Patrick Ramsay, Sir Geoffrey Knox és Sir Owen O’Malley. A Budapestre akkreditált brit követek különböző problémákkal találták szemben magukat, amelyeket az aktuális politikai helyzet alakított ki, és amelyek egyben magyarországi működésük útjelzőiként is szolgáltak, meghatározva diplomáciai munkájuk főbb pontjait. A brit követek személyes jellemvonásai és a kényes politikai helyzetekben tanúsított álláspontjuk befolyásolhatták tevékenységüket és hozzájárulhattak munkájuk hatékonyságához. A brit diplomácia magyarországi működésének és mindennapi munkafolyamatainak megismerése, milyen információs csatornákon keresztül értesült a követség a politikai eseményekről, hogyan értékelte azokat, milyen javaslatokat tett megoldásukra, egyáltalán tett-e javaslatokat, valamint hogyan válaszoltak minderre a Foreign Office illetékes munkatársai, mind hozzájárulnak annak feltérképezéséhez, hogy a brit külpolitika Magyarországgal kapcsolatos döntésmechanizmusában milyen szerepet töltött be a „budapesti oldal”. Pontosabb képet kaphatunk a brit−magyar kapcsolatok jellegére vonatkozóan, hogyan értékelte a követség a magyarországi eseményeket, összhangban állt-e álláspontjuk Londonéval, a követek magyarországi tevékenysége milyen helyet foglalt el a Foreign Office döntésmechanizmusában, bizonyítható-e a brit rokonszenv létezése Magyarország irányába, vagy a brit álláspontot kizárólag a politikai és gazdasági érdekek mozgatták. A brit követek alapvetően a Foreign Office útmutatását követték, néhány esetben azonban kezdeményezőbb szerepet töltöttek be, és javaslatokat is megfogalmaztak. A Foreign Office diplomatái legtöbb esetben hasznosnak találták a budapesti misszió értékeléseit, amelyek megkönnyítették munkájukat, de nem befolyásolták alapvetően a brit külpolitikai döntéshozatal folyamatát. Nagy-Britannia egyetlen érdeke csupán a térség stabilitásának fenntartása volt, így a magyarországi eseményeket is „a barát érdektelenségével” szemlélte. A brit diplomácia hagyományosan egyensúlyozó szerepben igyekezett fellépni Magyarországon. Saját, főleg információs eszközeivel, támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a térség stabilitását segítette elő, ugyanakkor elhatárolódott minden, a békét veszélyeztető akciótól./ Considering the BritishHungarian interwar relations from a wider aspect, additional details are emerged by focusing on the history of the British Legation, the diplomats’ activity and their informal network in Budapest. Five British Ministers operated in Budapest from 1924 to 1941: Sir Colville Barclay, Viscount Chilston, Sir Patrick Ramsay, Sir Geoffrey Knox, Sir Owen O’Malley. Vital Hungarian questions in home affairs, foreign policy or on economic grounds, precisely showed the crucial points in each Minister’s tenure. Furthermore, their personal characteristics and attitude towards sensitive political affairs are also proved essential, because they could influence the Ministers’ mind-sets and could contribute the efficiency of their work. Maintaining confidential relations with leading Hungarian politicians improved the British diplomats’ work efficiency, and information coming from this source could also help the Ministers to understand better the Hungarian political situation and reflect on it. Everyday work method of the Legation, the informal connections between the Ministers and Hungarian politicians, the Ministers’ comments on Hungarian political situation, their suggestions, how to tackle emerging problems, and replies coming from the Foreign Office in connection with the work of the Legation, highlighted what kind of role the British Legation in Budapest played in the decision-making process of the British diplomacy. Ministers always followed the instructions given by the Foreign Office, but in some cases, they played a more active role and forwarded their suggestions as well. Their diplomatic work flowed into the Central/Southern Department, which was responsible for Hungarian affairs in the Foreign Office, but it caused no major alteration in the formation of British foreign policy towards Hungary. The gestures of British goodwill through Hungarian diplomatic imbroglios were not the sign of pure British friendship, but the motivation lay behind the British political and economic interests. The Foreign Office supported every kind of action that could facilitate the peaceful settlement in Central Europe and tried to control those activities which would have jeopardized it.

Leírás
Kulcsszavak
brit követség, diplomáciatörténet, brit−magyar kapcsolatok, Horthy-korszak, British Legation, Diplomacy, British−Hungarian Relations, Horthy Era, Informal Network
Forrás