Közvetlenül az anesztézia bevezetésekor alkalmazott szuggesztiók segítségével befolyásolhatjuk az anesztézia alatti álmodást. A kutatásunk célja volt, hogy felmérjük a pszichológiai módszer hatását az anesztézia utáni álombeszámolóra a különböző aneszteziológiai módszerrel altatott betegekben. Egycentrumú prospektív randomizált tanulmányt végeztünk 270 maxillofaciális műtéten átesett beteggel. A betegeket a pszichológiai módszer alapján kontroll, szuggesztiós és álomfilmes, az aneszteziológiai módszer alapján etomidate & sevoflurane, propofol & sevoflurane és propofol & propofol csoportokba soroltuk. Az álombeszámolók incidenciája a pszichológiai kezelést nem kapó kontroll csoportokban nem különbözött szignifikánsan: etomidate & sevoflurane 40%, propofol & sevoflurane 26%, propofol & propofol 39%, (χ2 = 1,48, p = 0,478). Szignifikáns növekedést figyeltünk meg az álomszámokban a kontroll és a szuggesztiós csoportok között propofol & sevoflurane (26%-52%, χ2 = 4,05 p = 0,04), valamint a kontroll és az álomfilmes csoportok között a propofol & sevoflurane (26% - 57%, χ2 = 5,5 p = 0,01), és a propofol & propofol csoportban (39% - 70%, χ2 = 5,52 p = 0,01). Szignifikáns növekedést figyeltünk meg a szuggesztiós és az álomfilmes csoport között a propofol & propofol csoportban (44%-70%, χ2 = 4,34 p = 0,03). A propofol, mint bevezető szer elősegítette a pszichologiai módszer hatását (χ2=10,78 p = 0,005). Tanulmányunk második részében az eredeti kutatás adatainak új szempontok alapján való retrospektív statisztikai analízisét végeztük el. A kontroll betegek csoportjának álmait hasonlítottuk össze a pszichológiai kezelést kapott betegek (a továbbiakban szuggesztiós csoport) álmaival. A szuggesztiós csoportban mind az összes, mind a felidézhető tartalmú álombeszámolók száma szignifikánssan magasabb volt. (10 perc 82/190 és 60 perc 71/190) mint a kontrollé (10 perc 16/80 és 60 perc 13/80; χ2 = 13,56 p10 = 0,001 and χ2 = 12,34 p60 = 0,002). Az álmok természetében (gondolat-filmszerű), minőségében (színes-fekete-fehér) és a hangulatában (pozitív-negatív) a két csoport nem különbözött egymástól. Az imaginált „kedvenc hely” és az álombeszámolók tartalma 73,2 % megegyezett. A műtőben legsikeresebben alkalmazott szuggesztiós témák a szeretteikkel kapcsolatosak (83,8%-os egyezés a szuggesztiós és álomtartalmak között), a nyaralás (77,8% egyezés) és a sport, a rekreáció (63,6%). A pszichológiai módszert jelentősen befolyásoló tényezők a jó raport és a baleseti sérülés, mint műtéti indikáció, valamint az anesztézia hossza. A szuggesztiók segítségével előhívott álmok a műtét élményével kapcsolódva anxiolízist eredményeztek. Az eredményeink arra utalnak, hogy a közvetlenül az anesztézia bevezetésekor alkalmazott szuggesztiók segítségével az anesztézia alatti álmok befolyásolhatók. Az álmok számának a növekedését facilitálja a bevezetőszerként alkalmazott a propofol, a jó raport és a baleset, mint műtéti indikáció. Az álmok és az imaginált képek tartalma nagy egyezést mutat. Eredményeink alapján felmerül, hogy az anesztézia alatti álmodás keletkezésének nem az esetleges ébrenléti periódusokban végbemenő percepció, hanem az anesztézia előtti események off-line memória rögzítése az okozója. Az anesztézia alatti álmodás nem elkerülhető, a szuggesztív technika jó eszköz lehet az álomtartalmak befolyásolására, amellyel hozzásegíthetjük a betegeinket a jó életminőséghez.

Summary

Images evoked immediately before the induction of anesthesia with the help of suggestions may influence dreaming during anesthesia.The aim of the study was to assess the incidence of evoked dreams and dream recalls by employing suggestions before induction of anesthesia while administering different general anesthetic combinations. This is a single center, prospective randomized including 270 adult patients scheduled for maxillofacial surgical interventions. Patients were assigned to control, suggestion and dreamfilm groups according to the psychological method used. According to the anesthetic protocol there were also three subgroups: etomidate & sevoflurane, propofol & sevoflurane, propofol & propofol groups.: Dream incidence rates measured in the control group did not differ significantly (etomidate & sevoflurane: 40%, propofol & sevoflurane: 26%, propofol & propofol: 39%). A significant increase could be observed in the incidence rate of dreams between the control and suggestion groups in the propofol & sevoflurane group (26%-52%, χ2 = 4,05 p = 0.04). There was a significant difference in the incidence of dreams between the control and dreamfilm subgroup in the propofol & sevoflurane (26% - 57%, χ2 = 5,5 p = 0,01), and in the propofol & propofol group (39% - 70%, χ2 = 5,52 p = 0,01), respectively. Similar to this, there was a significant difference in dream incidence between the dreamfilm and the suggestion subgroups in the propofol & propofol group (44%-70%, χ2 = 4,34 p = 0,03). Propofol as an induction agent contributed most to dream formation and recalls (χ2=10,78 p = 0,005). Second part of the study is a retrospective re-evaluation of the original prospective randomized trial. Methods: Dream reports were studied in two groups. In group 1. dreams of patients who received suggestions, and in group 2, those of the control group of patients who did not. In general, the control and the psychological intervention groups were different in terms of dreaming frequency, and non-recall dreaming. The incidence of dream reports was significantly higher in the suggestion group (82/190 at 10 min and 71/190 at 60 min respectively) than in the control group (16/80 at 10 min and 13/80 at 60 min, respectively; χ2 = 13,56 p10 = 0,001 and χ2 = 12,34 p60 = 0,002). There were no differences in the nature (thought- like or cinematic), quality (color or B&W) and the mood (positive vs. negative) of the recalled dreams. In general, the contents of the imaginary favorite place and the reported dream were identical in 73,2 %. Among the topics most successfully applied in the operating theater were loved ones (83,8 %), holiday (77,8 %) and sport (63,6 %). The effect our method depends on good raport, anasthesia time, and can be especially well used in injured patients in urgent care. Added to the experience of the surgery, dreaming suggested during anesthesia results in anxiolysis. Conclusion: The results of the present study suggest that dreams during anesthesia are influenced by suggestions administered immediately preceding anesthesia. The increase of the incidence rate of dreams was dependent on the anesthetic agent used, especially the induction agent. The content of images and dreams evoked using suggestions showed great agreement. Converging evidence supports the notion that dreaming under anesthesia may be closely related to imagination, and off-line episodic memory consolidation, where brain activity presumably flows in a “top-down”manner. Consequently: the suggestive techniques are good tools to influence the dream content during general anesthesia, this way supporting the psychologicval wellbeing of the patients.