Az első kutatási kérdés a nemzetközi vízfolyás szennyezésének fogalmára irányult, és ennek megfelelően a New York-i Egyezmény 21. cikk (1) bekezdése alapján a fogalom tartalmát kívántam feltárni, valamint az ehhez kapcsolódó kötelezettségeket a 21. cikk (2) bekezdésében, mint amilyenek a nemzetközi vízfolyások szennyezésének megelőzése, csökkentése és ellenőrzése. Ez a kutatási kérdés a New York-i Egyezmény kommentárjának ahhoz az indokolásához kapcsolódik, amely azt mondja ki a 21. cikk (1) bekezdéséhez kapcsolódóan, hogy “noha a más fogalmakban megtalálható alapvető elemek benne vannak, az (1) bekezdés több szempontból is általánosan fogalmaz”. Ebből kifolyólag fontos annak a vizsgálata, hogy ez az általános megfogalmazás hogyan befolyásolja a nemzetközi vízfolyások szennyezésének fogalmát a NewYork-i Egyezmény 21. cikk (1) bekezdés alapján, továbbá mi a jelentése a nemzetközi vízfolyások szennyezésének megelőzésére, csökkentésére és ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségnek. A második kutatási kérdés alapján a New York-i Egyezmény és a Helsinki Egyezmény közötti kapcsolatot vizsgálta. Ennek oka az az egyedülálló helyzet, amelyet McCaffrey “a nemzetközi 3

jog történetében példátlan” esetként írt le, nevezetesen, hogy két multilaterális egyezmény van hatályban, amelyek ugyanazt a területet szabályozzák (a New York-i Egyezmény és a Helsinki Egyezmény). Ráadásul az, hogy csak a New York-i Egyezményben található a vízszennyezésre vonatkozó definíció, noha mindkét egyezmény használja a szennyezés fogalmát, szükségessé teszi a két dokumentum közötti kapcsolat vizsgálatát. A harmadik kutatási kérdés a szennyezés fogalmának jelentésére vonatkozik, a Tengerjogi Egyezmény 1. cikk (4) bekezdése alapján, valamint ennek a kapcsolatára a New York-i Egyezmény 21. cikk (1) bekezdésének szennyezés fogalmával, mivel a New York-i Egyezmény 21. cikkéhez a Tengerjogi Egyezmény előbb említett cikke szolgált alapul. The first research question thereby wished to find out the meaning of ‘pollution of an international watercourse’ under Article 21(1) of the Watercourses Convention as well as the related obligations under Article 21(2), namely the obligation to prevent, reduce and control the pollution of an international watercourse. This research question was connected to the reasoning of the Commentary of the Watercourses Convention that states regarding Article 21(1) that “While it contains the basic elements found in other definitions of the term, paragraph 1 is more general in several respects”. As such, it was vital to explore how this general phrasing affects its meaning and what the meaning of the ‘pollution of an international watercourse’ is under Article 21(1) of the Watercourses Convention as well as the content of the obligation to prevent, reduce and control the pollution of the international watercourses. The second research question was connected to the examination of the relationship between the Watercourses Convention and the Water Convention. This can be justified by the fact that a unique situation characterized by McCaffrey as “unprecedented in the annals of international law” has emerged, namely two multilateral treaties covering the same subject matter, the Water 16

Convention and the Watercourses Convention entered into force. Moreover, the fact that only the Watercourses Convention provides a definition of water pollution, although both Conventions refer to this term, provided an opportunity to examine the relationship between the two documents. The third research question was the meaning of ‘pollution’ under Article 1(4) of the UNCLOS as well as the relationship between the term ‘pollution’ in Article 21(1) of the Watercourses Convention and in the UNCLOS. The examination of this relationship can be backed by the fact that Article 21 of the Watercourses Convention was modelled on the said Article of the UNCLOS.