Dolgozatom fő témájának Don Juan karakterének, mint csábító, érzéki zsenialitásnak vizsgálatát választottam. Célom, bemutatni a dolgozatom szempontjából fontos, Don Juan történetének és karakterének koronkénti változatait és főbb jellemvonásait, hogy minél átfogóbb képet nyújthassak kimeríthetetlen belső energiát hordozó eszméjéről és azon próbálkozásokról, melyek ezt igyekeztek megragadni és formába illeszteni. Továbbá részletesen ismertetem az első Don Juan történet (Tirso De Molina) –, majd Da Ponte librettójának cselekményét, melyeket illőnek vélek kiemelni; az elsőt, mint etalont, a másodikat, mint ami elválaszthatatlan a legtökéletesebb klasszikus műalkotástól. Dolgozatom témájával kapcsolatban legfontosabb műként Kierkegaard Vagy – vagy című írását, azon belül a Don Juan tanulmányát jelölöm meg, melynek részletes ismertetésével célom alátámasztani, amit maga a szerző is óhajtott, miszerint Mozart Don Juan operája, a legtökéletesebb klasszikus műalkotás. Ezen tanulmány révén bemutatom a szerző klasszikus műalkotásról szóló elméletét, továbbá, azt hogy mi az érzéki zsenialitás, és miként találta meg a legtökéletesebb kifejezési formáját Don Juanban, mint közvetlen erotikus csábítóban a számára legtökéletesebb közegben, a zenében. Kierkegaard, A csábító naplója című művén keresztül ismertetem, a nyelvben megjelenő reflektált csábítót, – mely közegét tekintve nem lehet közvetlen, csak közvetett – és hasonlítom össze Don Juannál, a zeni érzéki zsenialitással. Továbbá ismertetem a csábítások után, a nőkben létrejövő reflektált bánat fogalmát Kierkegaard Donna Elvira című írása alapján.