Szakdolgozatom célja, a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek traumatikus eseményre vonatkozó emlékezetének és jelen viselkedésük, érzelmi életük vizsgálata. Az elméleti részben a nevelésbe vételt megelőző elhanyagolás, bántalmazás lehetséges következményeire vonatkozó szakirodalmat ismertetem, majd az önéletrajzi emlékezet, a traumaemlékezet elméleti hátterét tekintem át és az internalizáló vagy externalizáló jellegű kóros viselkedésproblémákat tárgyalom. A vizsgálatban, a családjukból kiemelt, nevelésbe vett, jelenleg nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek félig strukturált interjújának tartalomelemzése történt, a traumaemlékezetre és a kóros viselkedésproblémákra fókuszálva. Az érzelmi életben és viselkedésben megjelenő figyelemfelhívó problémák megállapítására, az interjúban elhangzottak és a gyermekeket gondozók véleményezése mellett, az Achenbach által standardizált kérdőívet használtam. Az elemzés eredményei szerint a családból való kiemelés eseményeinek pontos felidézésére a többség, 67% nem volt képes. A viselkedésükben saját maguk bevallása alapján, a vizsgálati személyek 70%-ának vannak komoly, a környezetükben élők figyelmét felkeltő/zavaró problémáik, amit megerősítettek a standardizált kérdőív eredményei is. Pszichológus általi megsegítést a vizsgált személyek több mint a fele vesz igénybe. Megfigyelhető volt olyan tendencia, amelyben egy súlyosan terhelt esemény - a családból való kiemelés - emlékének felidézésében mutatkozó hiányosságok számával növekedett a viselkedésben és érzelmi életben jelzett problémák száma.