A meningeomák, mint az egyik leggyakoribb intracranialis daganatok, a neuropathologiai gyakorlatban jelentős számban előfordulnak. Általában jóindulatúak, de előfordulhatnak recidívák. A WHO kritériumok alapján 3 grádust különítünk el, melyek a tumor agresszivitását is jellemzik. Számos olyan eset van, ahol a grádus meghatározás nehézségekbe ütközik és szükséges lehet egy vagy több immunhisztokémiai markerre, mely segíthet ezen esetekben. Erre lehet alkalmas a DNS hibajavításban szerepet játszó PARP1, a „genom őrzőjének” is nevezett p53, az intranuclearis progesteron receptor, valamint a Mib1 (anti-Ki67 antitest) proliferatios marker. Vizsgálatainkat két körben végeztük: először egy kisebb betegcsoporton (31 beteg 41 mintája), majd egy nagyobb beteganyagon (70 beteg 114 mintája). Az első körben a DE KK Pathologiai Intézetében a napi rutinban alkalmazott automatizált immunhisztokémiai reakciókat értékeltük ki. Második körben pedig szöveti multiblokkokat készítettünk és ezeken nagyobb esetszámot vizsgáltunk. Az elkészült immunfestéseket digitalizáltuk és megszámoltuk a festődő sejteket (%), az átlagos festődési intenzitást, valamint meghatároztuk az ezek szorzatából létrejött ’Histoscore’-t. A mintákat részben a WHO grádus, részben az 5 éves intervallumban bekövetkezett relapsus/recurrencia megléte vagy hiánya alapján csoportosítottuk, és matematikai elemzésnek vetettük alá (Kruskall-Wallis H, Mann-Whitney U, Wilcoxon signed rank teszt, Spearman’s rank order korreláció). Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy szignifikáns összefüggés van a WHO grádus és a PARP1 festődés, a p53, a Mib1 és a PR jelölődés között. Azonban a PARP1 a WHO II. grádusban, míg a p53 a WHO III. grádusban mutatta a legmagasabb értéket. A két marker (PARP1 és p53) változása egymással nem függ össze. A PARP1, a p53, a Mib1 egyenes arányos, míg a PR fordított arányosságot mutat a WHO grádussal. Recurrencia tekintetében a Mib1 és a p53 mutat szignifikáns eltérést. Eredményeink segíthetik a rutin neuropathologiai gyakorlatban a meningeomák leletezését és jelezhetik a klinikusoknak a relapsusra hajlamos betegeket, akik szoros utánkövetése indokolt.

Meningiomas are one of the most frequent intracranial tumours and occur in high numbers in neuropathological practice. Although these tumours are usually benign, recurrences may occur. According to WHO criteria there are 3 grades, indicating increasing tumour aggressiveness. There are cases where the WHO grading is difficult, therefore we need immunohistochemical markers to help distinguished such cases. The DNA damage repair protein PARP1, p53 as ’the guardian of the genom’, the intranuclear progesterone receptor, and the proliferation marker Mib1 (anti-Ki67 antibody) are possible candidates. Our experiments were carried out in two phases: first on a small group of patients’ samples (41 samples of 31 patients) and later on more patients (114 samples of 70 patients). We applied automated immunohistochemical methods, which are routinely used at the Institute of Pathology, University of Debrecen Clinical Centre. In the second round we performed the study on samples built into a tissue microarray (TMA) paraffin block. The samples were digitalised and the staining percentage, average staining intensity, and Histoscore (multiplying the above two readouts) were calculated. The samples were grouped according to WHO grades, and the relapse/recurrence (presence or absence) within a five-year interval was calculated and analysed with statistical tests (Kruskall-Wallis H, Mann-Whitney U, Wilcoxon signed rank test, Spearman’s rank order correlation). Our results revealed a correlation between WHO grade and PARP1, p53, Mib1 and PR expression, respectively. PARP1 has the highest value in WHO Grade II meningiomas, whereas p53 shows the highest value in WHO Grade III tumours. The expression of PARP1 and p53 are not related to each other. PARP1, p53 and Mib1 show direct proportion, while the PR shows inverse proportion to the WHO Grade. Regarding relapse/recurrence, only the Mib1 and p53 show differences. Our findings could help the diagnostic neuropathological work-up of meningiomas, and provide information for clinicians regarding the likelihood of tumour relapse/recurrence.