A szoptatás támogatása a gyermekek egészségmegőrzésének egyik leghatékonyabb módja. Kihatással van a gyermeken kívül az anyára, a családra, a közösségre, az egészségügyi és társadalmi rendszerre, és a környezetünkre is. A WHO az UNICEF-el egyetértésben éppen ezért célul tűzte ki a „bababarát” elvek meghonosítását, és normaként való elfogadását a szülészeti intézményekben. A Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája mindig is előtérbe helyezte ezt a szempontot a kismamák és gyermekeik ellátása során. Éppen ezért 1992-ben Európában úttörőként nyerhettük el a rangos „Bababarát-kórház” címet, egy szigorú akkreditációs folyamat eredményeként. Jelenleg az édesanyák szülés utáni alapellátását az egészségügyi rendszer 4-5 napra finanszírozza. Ezért az ország szülészeti intézményeiben túlnyomórészt az a gyakorlat, hogy a kismamákat zárójelentéssel haza is bocsátják az említett 4-5 nap után. Ha gyermekük még további ellátást igényel, akkor a szülőknek kell gondoskodni arról, hogy az anyuka be tudjon járni a szükséges időszakokban az újszülött osztályra. Szülészetünk azon kevés intézet közé tartozik, ahol biztosítják az édesanyáknak az újszülöttjükhöz való közelséget, vagyis elhelyezést nyújtunk számukra a gyermekágyas osztályon. Ez a gyakorlat nagymértékben segíti a kizárólagos szoptatást, illetve a koraszülött babák mielőbbi sikeres rehabilitációját. A „plusz” időszaknak az anyagi terhei azonban klinikánkra hárulnak, illetve gyakran nagyfokú zsúfoltságot tapasztalunk intézetünkben a gyermekágyas kismamák nagy létszáma miatt. A kutatásom során kapott eredmények segítségével arra szeretnék rámutatni, hogy a szülészeti intézményekben újszülöttjük mellett tartósan hospitalizált gyermekágyasok esetében indokolt és szükségszerű lenne egy, a jelenleginél kedvezőbb finanszírozás alkalmazása. Ezen kívül a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának nagyon fontos lenne egy állami támogatással finanszírozott anyaszálló létrehozása.