Hallgatói dolgozatok (Biológiai és Ökológiai Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 763)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Eltérő hasznosítású vizes élőhelyek Cladocera közösségek vizsgálata
    Böjthe, Andrea; Gyulai, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Globálisan elmondható, hogy a klíma változik, ami a hazai vizeinket is érinti, ennek hatására a vizeink vízszintje jelentősen ingadozik. A vizeink kellő intenzitású védelmének érdekében fontos a rendszeres monitorozás, hogy megértsük a rövid- és hosszútávú változások következményeit. Vizsgálatunk célja, hogy a recens Cladocera fajösszetételt meghatározzuk indikátor szerepük végett, ami által a változások is nyomon követhetőek. Terepi mintagyűjtésre 6 víztestet jelöltük ki és azon belül pedig 3-3 mintavételi pontot választottunk ki, amik minimum 75-100 m távolságban helyezkedtek el egymástól. A mederben a habitatok hasonlóak voltak. A mintákat Schindler-Patalas csapdával vettük és 3-szor 10 L mennyiségű vizet szűrtünk át. A mintákat előkészítettük és tartósítottuk. A mintákban fellelhető Cladocera példányokat fajszinten azonosítottuk. Az eredményekből megállapítható, hogy a mintavételi pontok között az adott víztestben fajösszetétel és egyedszámbeli különbségek voltak. Ahhoz, hogy az adott víztest valós Cladocera fajösszetételről hitelesebb képet kapjunk, eddigi vizsgálataink és eredményeink alapján, arra következtetünk, hogy egy víztesten belül szükséges több mintavételi pont kijelölése.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Anabaenopeptin tartalmú cianobakteriális kivonat hatása a Haematococcus lacustris zöldalga életciklusára
    Aszalós, Máté; Bácsi, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A cianobakteriális vízvirágzások gyakorisága és intenzitása napjainkra egyre fokozódik. A cianobakteriális biomassza biológiailag aktív metabolit-termelésével, illetve összeomlását követő bomlásával negatív hatást gyakorol a vízi ökoszisztémákra. Ezen és további más kedvezőtlen körülmények átvészelésére az algák számos módon képesek alkalmazkodni. Az egyik ilyen túlélési mód a kitartó képletek képzése. A cianobakteriális metabolitok vízi környezetben jelen lévő eukarióta algaszervezetekre gyakorolt hatásairól viszonylag kevesebb ismeretünk van, különösen igaz ez a cisztaképzés és érés folyamataira. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljuk egy anabaenopeptineket termelő Nostoc cianobaktérium izolátum biomasszájából előtisztított kivonat cisztaképzésre és az ezzel összefüggő metabolit-felhalmozásra gyakorolt hatását a Haematococcus lacustris zöldalga modell szervezet alkalmazásával.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az UFM1 génben bekövetkező kóroki mutáció vizsgálata roma populációban
    Sinka, Balázs; Balogh, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A hypomyelinizáló leukodystrophia a központi idegrendszer rendkívül súlyos, genetikailag heterogén betegsége, amely során a myelin nem fejlődik ki megfelelően. Az ismert 20 típus közül az egyik az UFM1 génben bekövetkező deléció miatt alakul ki. Az ufmiláció egy nemrégiben felismert poszttranszlációs módosulás. A folyamat során az UFM1 fehérje kovalensen kötődik a célfehérjéhez. Az UFM1 génben bekövetkező patogén mutációk a hypomyelinizáló leukodystrophia 14-es típusát okozzák. Nemzetközi adatok alapján ismert, hogy a c.-155_-153delTCA mutáció roma alapító variáns. A c.-155_-153delTCA mutáció a gén promoterében következik be, így teljes exom szekvenálással biztonságosan nem kimutatható. Vizsgálatainkban a célkitűzés nagy mennyiségű minta idő és költséghatékony analízise volt a hazai roma populációban. Eltérve a korábbi kutatásokban használt bidirekcionális Sanger szekvenálás módszerétől.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fertőtlenítés hatása a bogáncslepke (Vanessa cardui) szárnymorfológiájára
    Mészáros, Ágnes; Juhász, Edit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Szakdolgozatomban 58 db, laborban, különböző körülmények között kinevelt bogáncslepke (Vanessa cardui) szárnymorfológiai vizsgálatát végeztem el. Célom az volt, hogy a fertőtlenítés hatását vizsgáljam az egyedek szárnyainál a geometriai morfometria segítségével. A beszkennelt szárnyak érlágazásain és érkifutásain elhelyezett bélyegek/pöttyök adták a Landmark pontokat, amelyek koordinátái megadták a szárnyak pontos alakját és ezáltal a morfometriai jellegek összehasonlíthatóvá váltak. A táblázat rekordjaira lefuttatott Procrustes transzformációból származó értékekre illesztett lineáris regresszió eredményként kiderült, hogy a nem fertőtlenített egyedek szárnymérete szignifikánsan nagyobb volt, mint a fertőtlenítetteké. Mind a hím és a nőstény, mind pedig az első és a hátsó szárnyak esetében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nehézfém bioakkumuláció vizsgálata négy gyakran fogyasztott halfaj esetében a Duna és Tisza vizeiben, valamint a halhús fogyaszthatóságának elemzése
    Baranyi, Bence Benedek; Nyeste, Krisztián József; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A jelenkori környezetvédelem egyik legfontosabb célja, a természetes vizeink és élőviláguk védelme a fokozódó urbanizációs, ipari és mezőgazdasági tevékenységek szennyező hatásaitól. Sokféle szennyezés jelent veszélyt a vízi ökoszisztémákra és az emberi egészségre ilyen például a nehézfémszennyezés. A nehézfémek, elsősorban a nem eszenciális nehézfémek, komoly egészségkárosító hatással bírnak, károsítják a sejteket és halált is okozhatnak. Továbbá nagyon nehezen ürülnek ki a testből, ezért képesek a halak szervezetében felhalmozódni. A halak izomszövetében nem történik olyan mértékű felhalmozódás mint például a kopoltyúban és a májban, de az emberek esetében az izomszövet koncentrációja a legfontosabb, ugyanis a halhús rendszeres fogyasztására emberek milliói támaszkodnak. Közép-Európa legfontosabb folyói közé tartozik a Duna és a Tisza, mindkét folyó jelentős halállománnyal rendelkezik, éppen ezért az elmúlt években több kutatás is született, amelyek a folyók halainak nehézfémkoncentrációit derítették fel. A halak közül kiemelten fontos a gazdasági jelentősséggel bíró halak vizsgálata. A kutatások szerint még mindig vannak olyan esetek, amelyek pontenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre, viszont ezek az esetek főleg lokális szennyezésekre utalnak. A szakdolgozatomban ezeknek a kutatásoknak az eredményeit dolgozom fel.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Amazonas folyó élővilágának és halállományának vizsgálata a környezeti változások és veszélyek tükrében
    Német, Roland Richárd; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Ez a szakdolgozat a következő célkitűzésekkel rendelkezik: Az Amazonas folyó ökológiai állapotának és halállományának alapos elemzése: Megvizsgálom az Amazonas folyó környezetét, az élővilág sokféleségét és különböző hal fajokat. Az élővilág mélyebb megértése lehetővé teszi számomra, hogy a szakdolgozatban kifejtsem , hogyan működik ez a komplex ökoszisztéma. A környezeti változások és veszélyek hatásainak vizsgálata: Külön fejezetekben elemzem a klímaváltozás, az erdőirtás és a szennyezés hatásait. Az Amazonas folyó és halállományának érzékenységét ezekre a tényezőkre vizsgálva értékelem a jelenlegi helyzetüket. A veszélyek és fenyegetések azonosítása és elemzése: Az illegális halászat, vízi erőforrások kimerülése és az emberi beavatkozások vizsgálata során meghatározom azokat a potenciális veszélyeket, amelyek az Amazonas folyó élővilágát fenyegetik.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mustból izolált élesztők identifikálása és antagonista hatásának tesztelése Aspergillus flavus fonalas gombával szemben
    Énekes , Máté; Pócsi, István; Pappné Murvai, Katalin; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Napjaink mezőgazdaságának egyik vezető ágazata a szőlőtermesztés, melynek termékei fontos szerepet töltenek be az élelmiszeriparban. Azonban a szőlőtermékek nem csak az emberek számára szolgálnak táplálékforrásul, hanem különböző mikroorganizmusoknak is. Ezek lehetnek kórokozó fonalas gombák, vagy akár velük szemben antagonista tulajdonságokat mutató élesztőgombák. Szakdolgozatomban mustmintákból izolált élesztőgombák antagonista tulajdonságainak eredményeiről írok, melyeket Aspergillus flavussal szemben kaptunk.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Házimacskák tartási körülményeinek öszefüggése a betegségek kialakulásával
    Gergely, Enikő Rebeka; Németh, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Szakdolgozatom témaötletét az a problémafelvetés ágyazta meg, hogy a hazánkban elő házimacskák nagyon változatos életkort élnek meg. Ekkor merült fel bennem a kérdés, hogy milyen tényezők hatnak erre a számra és a gazdájuk mit tesznek meg, hogy minél jobban kinyújtsa az élethosszát kedvencének. Mivel úgy gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, amit megéri vizsgálni, hiszen nagyon kevés átfogó szakirodalmat lehet megtalálni a témával kapcsolatban. Mindig is érdekelt, hogy milyen alapvető eltérések mutatkoznak a tartási körülményeknek köszönhetően, és hogy mivel lehet segíteni, hogy hogyan lehet növelni egy macska életminőségén, illetve ennek milyen hatásai vannak az élettartamára. tapasztalataim és személyes véleményre alapozva, a dinamikusan fejlődő állattartás és a reneszánszot élő állatvédelmi tevékenységek mellett Magyarországon hiányzik az edukatív, állatjólétet támogató információ- átadás. Így szakdolgozatomban szeretném megmutatni a tudományos ismeretekre alapozva történő, esetleges felelőtlen állattartással összefüggő következményeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az állatkerti majmok környezetgazdagítása
    Szabó, Andrea; Barta , Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Szakdolgozatomban az állatkerti majmok környzetgazdagításával kapcsolatos módszerekről, és azok hatásairól olvashatnak. Szeretném bemutatni, hogy milyen környezetgazdagításokat és milyen módszereket alkalmazhatunk az állatkertben élő majmok számára. Miért fontos, hogy ezekre odafigyeljenek a gondozók és, milyen változások érhetők el az állatok viselkedésében? Saját tapasztalataim és a környezetgazdagításokról szóló cikkek összefoglalásával igyekszem ezeket bemutatni szakdolgozatomban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Afrikai sertéspestis vírus stabilitásának vizsgálata különböző stabilizátorok alkalmazásával
    Örkényi, Adrienn Bettina; Szemán-Nagy, Gábor György; Bálint, Ádám; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A következőkben összefoglalt kísérletsorozat a VACDIVA Horizon 2020 EU projekt keretei közt valósulhatott meg, melynek célja az afrikai sertéspestis (ASP) okozta gazdasági és társadalmi problémák megoldása. A vaddisznó- és házi sertésállományt is megfertőző, általában halálos kimenetelű ASP ellen még nincs hatékony, forgalomban lévő oltóanyag. A kitűzött feladata (1) a vaddisznók és a házisertések számára egyaránt hatásos és biztonságos oltóanyagok létrehozása, (2) a fertőzés monitorozáshoz szükséges DIVA teszt (a fertőzött állatok megkülönböztetése a beoltottaktól) fejlesztése, valamint (3) további védekezési és felszámolási stratégiák kidolgozása. Feladatom az volt, hogy az ASP vírus eltarthatóságát különböző stabilizáló szerekben és különféle körülmények között tárolva 2 éven keresztül vizsgáljam, a dolgozat pedig az első év eredményeit prezentálja. A kapott munkaterv szerint a vírust összesen nyolc különböző stabilizátorban kellett eltárolnom 4 °C-on, -20°C-on, illetve liofilizálva, majd vírusaktivitásukat megadott időpontokban tesztelnem. Az eredmények megalapozzák a készülő vakcinák előállítási és tárolási módjait.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Oszlop-agglutinációs módszer bevezetése a vörösvérsejt ellenes antitest mennyiségi meghatározásához
    Frankó, Zsolt; Leiter, Éva Julianna; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az anya szervezetében antitestek termelődhetnek az idegen apai antigének ellen, amelyek a placentán át a magzatba juthatnak. Itt súlyos anémiát okozhatnak a vörösvérsejtek károsítása révén. A kialakuló újszülöttkori hemolítikus betegség (MÚHB) a magzat halálához is vezethet. Számos szerológiai módszer áll rendelkezésre a befolyásoló tényezők vizsgálatára. Ezek segítségével felmérhető a MÚHB kialakulásának kockázata. A várandósnál azonosított IAT reaktív vércsoport-specifikus ellenanyag esetén meg kell határozni az ellenanyag titerét. Dolgozatomban vércsoport-antitest mennyiségének mérésére használt hagyományos kézi csöves módszert és az automatizált oszlop-agglutinációs módszert hasonlítottam össze terhes nők szérumának vizsgálatával.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    MMV (Mouse Minute Virus) vizsgálat gyógyszeripari jelentősége és gyakorlati alkalmazása
    Ujfaludiné Tóth, Izabella; Batta, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az emlős sejtvonalak felhasználásával előállított biológiai terápiás készítmények esetén jelentős az ismert, vagy ismeretlen vírusokkal való szennyeződés kockázata. A jelenlegi vizsgálat célja annak dokumentált bizonyítása, hogy az MMV (Mouse Minute Virus) tartalom gyártásközi meghatározása módszer képes specifikusan és megbízhatóan kimutatnia a Mouse Minute vírus jelenlétét.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szépirodalmi művek alkalmazási lehetőségei a középiskolai biológiaoktatásban
    Murvai, Renátó János; Revákné Markóczi, Ibolya; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Szakdolgozatomban annak jártam utána, hogy milyen kapcsolódási pontok vannak a szépirodalom, és a középiskoli biológiaoktatás között. Feltártam továbbá a szépirodalmi művek létjogosultságát a biológiatanításban, illetve rávilágítottam a bennük rejlő potenciálra is. Kutatásaimban a jelenleg használt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, illetve a Mozaik Kiadó által kiadott tankönyveket elemeztem olyan szempontból, hogy előfordulnak-e bennük szépirodalmi utalások, és ha igen milyen formában, és mértékben.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Schizosaccharomyces élesztőgombák hatása a jonatán almalé fermentációjára.
    Eszenyi, Zsuzsanna; Gálné Miklós, Ida; Lajtosné Takács, Szonja; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Kísérleteinkhez a Jonathan alma fajtának a levét választottuk. Az almalé fermentációjához három élesztőgomba törzset választottunk ki. A Schizosaccharomyces nemzetségből két gombatörzset. Az egyik a S. japonicus, a másik pedig a Schizosaccharomyces pombe var. malidevorans, az S. pombe egy fajtája. Kontroll törzsnek a Cider gyártásban elterjedten használt Saccharomyces bayanust alkalmaztuk. A munkánk során vizsgáltuk a három kiválasztott élesztőgombatörzs cukortoleranciáját. Vizsgáltuk az élesztő törzsek flokkulációját is, mely az élesztősejtek ülepedésének mértékét adja meg. A kierjesztett almalevek gázkromatográfiás vizsgálata a termelt aromakomponensekre világított rá, amely megmutatta a három élesztőtörzs alkalmasságát a Cider készítésre. Az utolsó vizsgálatunk a kész fermentált almalevek analitikai vizsgálata volt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Növényi rostok vizsgálata
    Kondor, Adrián; Mikóné Hamvas, Márta; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A szövettani vizsgálatok során a növényi alapanyagok rosttartalmára, a rostok minőségére, sejtfalösszetételére fókuszáltam. Különböző mikroszkópok és festékek használatával különítettem el az eltérő tulajdonságokkal rendelkező növényi rosttípusokat. Dolgozatom ezeknek a vizsgálatoknak az első eredményeit foglalja össze, azzal a céllal, hogy legyen egy általánosan használható vizsgálati módszertani leírás.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Fertő jelentősége, a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutatása, annak faunáját veszélyeztető tényezők és a klímaváltozás hatása
    Kurucz, Boglárka; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A „fertő” kifejezés tisztázása, a Fertő múltja, föld- és vízrajza, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutatása után szakdolgozatom fókusza kiemelten a Fertő faunájára, annak veszélyeztető tényezőire irányult, melyben leírásra kerültek a különböző állatfajok, azok élőhelyei, életmódjai, szaporodási szokásai. Leírásra került a Fertő fontossága a madarak fészkelőhelyeinek biztosítása szempontjából. A Fertő tájék világörökségi mivolta, azok értékei. A Fertő és élővilágának bemutatása után áttértem a klímaváltozásra, annak fogalmát, okait tisztáztam. Kitértem az erdők és a víz kapcsolatára, a klímaváltozás Fertőre gyakorolt hatására, a Fertő megőrzésére, a klímaváltozás fékezéséhez szükséges egyéni lépésekre.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A környezeti tényezők hatása a kiskunsági gyepekre jellemző hüllőfajok észlelhetőségére
    Sikter, Róbert; Mizsei, Edvárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A kiskunsági hüllőfajok aktivitásának felmérése élőhelyfoglaltság modellel.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Agresszivitási teszt az őshonos tölgyfahangya (Liometopum microcephalum) és az invazív keleti feketehangya (Lasius neglectus) között
    Gönczi, Gabriella; Tartally , András Szabolcs; Somogyi , Anna Ágnes; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az invazív fajok komoly veszélyt jelentenek az őshonos életközösségekre. Hazánk egyik invazív hangyafaja a keleti feketehangya (Lasius neglectus), mely több őshonos fajt háttérbe szorított nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Bizonyos fajok azonban képesek megtartani területeiket az invazív fajjal szemben. Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy az őshonos tölgyfahangya (Liometopum microcephalum) képes-e erre, illetve van-e jelentősége az őshonos dolgozó méretének abban, hogy milyen kimenetele lesz egy egy-egy elleni találkozásnak a két faj dolgozója között. Az eredmények tükrében kijelenthetjük, hogy a kis méretű (minor) Liometopum microcephalum dolgozókból álló kolóniák vannak a leginkább kitéve az invazív faj jelentette nyomásnak. A nagy méretű (major) tölgyfahangya dolgozók, bár eredményesebbek voltak kis méretű társaiknál, nem jelentettek leküzdhetetlen akadályt az invazív fajnak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tájszintű erdőborítottság hatása a városi erdőfoltok futóbogár közösségeinek szerveződésére
    Takár, Anada Barbara; Magura, Tibor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az urbanizáció során egyre inkább növekszik a beépített területek aránya, ezzel egyidőben pedig csökken a természetes élőhelyek nagysága. Ahhoz, hogy az ebből keletkező károkat ellensúlyozni tudjuk egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a várostervezésben az ökológiai mintázatoknak és folyamatoknak. Ehhez elsősorban ezeknek a megértése szükséges. Szakdolgozatomban a futóbogarak városi erdőfoltokban történő közösségszerveződését vizsgálom olyan városok esetén, amelyek jelentősen különböznek az őket körülvevő táj erdőborítottságában. Azért ezt a témát választottam, mert úgy gondolom, hogy a futóbogaraknak az urbán területen történő közösségszerveződését nagyban befolyásolja a várost körülvevő táj összetétele. Hipotézisem szerint, ha a város körüli tájban az erdei élőhelyek dominálnak, akkor a városi erdőfoltokban is nagyobb arányban fognak az erdei élőhelyhez kötődő fajok megtelepedni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Cianobaktériumok vizsgálhatósága MALDI-TOF MS-sel
    Kalina, Hella; Szemán-Nagy, Gábor György; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Dolgozatomban részletesen bemutattam a MALDI-TOF MS készüléket, annak jelentőségét a kezdetektől napjainkig. Igyekeztem bemutatni, jellemezni a cianobaktériumokat, jelesül a MACC-612-t, amivel módomban volt kétféle kísérleti eljárást elvégezni. A direkt minta felvitelest és a 60%-os etanolos hangyasavas eljárást. Megállapítást nyert az eredmények értékelése során, hogy az etanolos eljárás bizonyult jobbnak, így a cianobaktériumok lehetséges adatbázisának felállításához ezt az eljárást ajánlom alkalmazni, továbbfejleszteni az elkövetkezendőkben.
A DEENK Digitális Adattárába feltöltött tartalom a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33§ -ban meghatározott módon használható fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti. Letölteni, elektronikus adathordozóra vagy papírra másolni, üzletszerűen felhasználni és módosítani tilos.