Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 73)
Tétel Szabadon hozzáférhető A csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentesített borok fogyasztói megítélése és perspektívái (Magyarországon)(Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2021-12-31) Totth, Gedeon; Zarándné Dr. Vámosi, Kornélia; nemA nemzetközi borkínálatban az utóbbi időszakban lényeges változások következtek be és megnövekedett a csökkentett alkohol tartalmú és az alkoholmentesített borok mennyisége és az irántuk megnyilvánuló fogyasztói érdeklődés. Utóbbit a változó fogyasztói szokások ezen belül nem kis mértékben az egészségtudatosság fejlődése, az egészségesebb táplálkozás mind általánosabbá válása okozza. Jelen tanulmány röviden áttekinti az alkoholmentesített, illetve csökkent alkohol tartalmú borok iránti kereslet egyes jellemzőit, a fogyasztói megítéléseket, foglalkozik az alkoholnak az egészségre gyakorolt hatásaival. A hazai borfogyasztói magatartáskutatásokra alapozva vizsgálja a borivás elutasítása mögött meghúzódó okokat, a borfogyasztás és az alkoholizmus kapcsolatára vonatkozó fogyasztói véleményeket. A feltárt jelensége, és az azokat befolyásoló preferenciák és attitűdök egy, az alkoholmentesített és csökkent alkohol tartalmú borok hazai lehetőségeit vizsgáló kutatás megalapozását kívánják előkészíteni.Tétel Szabadon hozzáférhető A németországi termelői boltok online marketing tevékenysége(Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2021-12-31) Füzesi, István; Csordás, Adrián; Felföldi, János; igenA digitális marketing jelentősége folyamatosan nő, a pandémiás helyzetben pedig az alkalmazásának a hiánya még szembetűnőbb. A német fogyasztók környezettudatos vásárlási preferenciáinak, valamint a COVID-19 okozta helyzetnek köszönhetően a németországi termelői boltok alacsony online jelenlétére hamar fény derült. A kutatás célja éppen ezért, az elsődleges termelői élelmiszerboltok által használt digitális marketing eszközök elemzése. A reprezentatív mintán végzett főkomponens elemzéssel és a K-közép módszer alkalmazásával öt csoportot azonosítottunk. A vizsgálat alapját képező 375 termelői bolt adatai nyomán kijelenthetjük, hogy ezek az üzletek a weboldalaik és a közösségi média felületeik használatára csekély figyelmet fordítanak. Az elemzett boltok több, mint kétharmada nem üzemeltetett semmilyen honlapot, vagy nem tűntette fel azon a törvényileg előírt információkat, és csupán minden ötödik biztosított lehetőséget online vásárlásra (webshop). A digitális marketing nyújtotta lehetőségeket jól kihasználó (leginkább alkoholos termékek értékesítésére fókuszáló) üzletek alacsony száma a klaszterezés során vált igazán jól láthatóvá. A vizsgálati módszerek segítségével azt is megállapították a szerzők, hogy sok üzlet esetében a közösségi média használata jelentette az egyetlen online kapcsolatot a vásárlókkal, viszont még ezen felületek alkalmazása sem nevezhető általánosan bevett gyakorlatnak a német termelői boltok vonatkozásában. A digitális marketing hiánya rövid távon hátrányt, hosszabb távon akár a vevők számának és ezáltal a bevétel nagyságának csökkenését is eredményezheti.Tétel Szabadon hozzáférhető A hazai méhészeti ágazat helyzetének elemzése (termelés, kereskedelem)(Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2021-12-31) Feketéné Ferenczi, Aliz; Szűcs, István; Vida, Viktória; igenA világ méztermelése évről évre folyamatosan növekszik, de a méztermelők és más érintettek világszerte és Európában is hasonló folyamatokkal és nehézségekkel néznek szembe, amelyek tönkreteszik a mézpiacot. Szükséges lenne a mézhamisítás visszaszorítása, a méhegészségügyi helyzet javítása, egy átfogó adatbázis és monitoring rendszer működtetése, valamint a méhészek széleskörű támogatása. A méhészeti ágazat fenntarthatóságának biztosításához szükséges lenne a jó mezőgazdasági gyakorlatok kialakítására és alkalmazására, és a biodiverzitás megőrzése érdekében ehhez kapcsolódó vidékfejlesztési programokra és intézkedésekre. Ha az ágazat stabilizálódik (Magyarországon, az EU-28-ban és világszerte), akkor elérhetővé válna a méhészet hosszú távú fenntarthatósága; ökológiai jelentőségének megőrzése, és a méztermelő országokban a vidék vidékmegtartó szerepe is erősödhetne. A tanulmány célja az EU és Magyarország méztermelésének és kereskedelmének feltérképezése releváns szakirodalom és statisztikák segítségével, valamint a mézpiac jelenlegi helyzetének, nehézségeinek és kihívásainak bemutatása. A piaci helyzet és az ágazati folyamatok elemzése után SWOT-mátrixot készítettünk, amely tartalmazza a méhészeti ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezután javaslatokat tettünk a méhészeti ágazat jelenlegi helyzetének javítására.Tétel Szabadon hozzáférhető Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései(Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2021-12-31) Liska, Fanny; Kovács, Ildikó; Veres, Zoltán; nemAz étrend-kiegészítők fogyasztásával és a fogyasztók motivációival kapcsolatos korábbi kutatások kimutatták, hogy a szabadidős- és versenysportban széles körben elterjedt fogyasztásuk mögött különböző motivációk húzódnak meg. Jelen kutatás a főbb táplálékkiegészítő kategóriák fogyasztását vizsgálja, kapcsolatot keresve a különböző szabadidős sportok űzése és az étrend-kiegészítő fogyasztás között. A kutatás kitér az életkorral való összefüggések vizsgálta. A kérdőíves felmérést telefonon végeztük, főként szabadidősport tevékenységet végzők körében. Összesen 236 érvényes válasz érkezett. A minta nemek szerint kiegyensúlyozott, korcsoportonként pedig szándékoltan felülreprezentálja a fiatalabb szegmenseket. A kutatásban megkérdezett szabadidősportolók többsége a potenciálisan stabil fogyasztók közé tartozik. Mindössze 10% nem fogyaszt és nem is tervezi étrend-kiegészítők fogyasztását. A telefonos lekérdezés rögzítette a táplálékkiegészítők főbb típusait (vitaminok és ásványi anyagok; aminosavak, fehérjék; esszenciális zsírok stb.), valamint a preferált sportolási formákat (eszközmentes és eszközigényes aerob és kardió jellegű mozgásformák; fitnesz és csapatsportok). Az étrend-kiegészítők fogyasztásának céljáról elmondható, hogy a fő motiváló tényező az egészség megőrzése, ezt követi a fizikai közérzet javítása, a porcok védelme, az izomtömeg növelése, majd a teljesítmény fokozása. A kutatás többek között feltárta az étrend-kiegészítők fogyasztási motivációinak korcsoportonkénti különbségeit, a sporttípus és az étrend-kiegészítő fogyasztás közötti kapcsolatot. Az egészségmegőrzés mint motiváció átível a különböző korosztályokon, azonban a porcvédelem és a fizikai közérzet javítása inkább a 25+ és a 35+ korosztályra jellemző, míg az izomtömeg és a teljesítmény növelése céljából fogyasztott étrend-kiegészítők a minta fiatalabb oldalára tolódnak el. Sportáganként eltérő mintázatok jelennek meg, csak a vitaminkészítmények fogyasztásának kiemelkedő aránya azonos. Az eszköz nélküli aerob és kardió mozgásformát végzők 91%, az eszközigényes aerobic és kardió 88% és a fitnesz sportolók 85%-os arányban fogyasztanak naponta többször, naponta egyszer vagy hetente többször vitaminkészítményeket. Az eredmények arra utalnak, hogy az étrend-kiegészítők használatának elsődleges mozgatórugója az egészségmegőrzés, de fontos szempont a termékismeret is, hiszen a túlzott fogyasztás akár egészségkárosodáshoz is vezethet.Tétel Szabadon hozzáférhető A helyi termékek fogyasztói preferenciáinak vizsgálata(Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2021-12-31) dr. T. Nagy-Pető, Dorka; igenNapjainkban a helyi termékek és a rövid ellátási láncok szerepe felértékelődni látszik. A helyi termékek vásárlásával járó pozitív hatások élénkítik a fogyasztói elköteleződést ezen termékek irányába és a helyi gazdaságokra gyakorolt versenyképességét is. A kutatás a helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat vizsgálja, melyben azon tényezők feltárását végeztem el, amelyek a fogyasztókat alapvetően befolyásolják vásárlási döntéseik meghozatalakor. Nemcsak a helyi termék melletti, de azok vásárlása elleni érveket is számba veszi a kutatás, illetve azt is, hogy a helyi élelmiszerekkel kapcsolatban honnan tájékozódnak és mely típusokat keresik leginkább a helyi termelői piacokon. A kutatás egy országos 500 fős reprezentatív mintán alapul, a mintába kerülők kiválasztása véletlenszerű mintavételi eljárással történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a származási hely azonosíthatósága, az egészségesség és a helyi termelők támogatása a legfontosabb motiváló tényezők a megkérdezettek körében. Ezenkívül elmondható, hogy az igénybe vett információforrások között kiemelkedő szerep jut a közvetlen kapcsolatoknak – közvetlen referenciaszemélyeknek és a helyi termelőknek, míg a többi forrás alig meghatározó a vásárlási döntések mérlegelésekor. A termelői piacokon bizonyos árucsoportok kiemelkedően népszerűek (zöldség, gyümölcs, tojás), míg más termékkategóriáknál a hagyományos kiskereskedelmi vásárlás a domináns (állati eredetű vagy csomagolt termékek).Tétel Szabadon hozzáférhető A táplálkozás és testmozgás kiemelkedő szerepe az egészséges életmódban(Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, 2021-12-31) Szabó, Katalin; Kinczel, Antonia; Molnár, Anikó; Müller, Anetta; igenAz életmóddal összefüggő betegségek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri vagy stresszel összefüggő betegségek, illetve a csontritkulás mindenki számára jól ismertek, és megelőzésükben vagy kialakulásukban az életmódbeli elemek, mint például az étrend vagy a testmozgás kulcsszerepet játszanak. Ahhoz, hogy megelőzzük ezen fent említett betegségek kialakulását, kellő figyelmet kell fordítanunk az egészséges életmódra és a prevencióra. A mai modern világunkban már rengeteg olyan ismerettel rendelkezünk, amelyek nagyban hozzájárulnak az említett betegségek megelőzéséhez, ennek ellenére még mindig sokan küzdenek velük. Fontos tényező, hogy a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás hozzájárul az egészségesebb életmód kialakításához, és védelmet nyújt a betegségek széles skálájával szemben.Tétel Szabadon hozzáférhető Az európai országok nemzetközi piacszegmentációja sport- és egészségfogyasztás alapján(2020-12-31) Kiss, Marietta; Farkas, Noémi Dóra; igenKutatásunkban a háztartások egészségügyi, sport- és rekreációs kiadásai alapján szegmentáljuk az európai országokat, rámutatva arra, hogy e kiadások mértéke összefüggést mutat a fejlettség egyéb dimenzióival. Sportfogyasztás alapján az európai országok négy, egészségfogyasztás alapján pedig három klaszterét sikerült elkülöníteni, melyek olyan eltérő jellegzetességeket mutatnak, melyek akár a gazdaság- és társadalompolitika, akár az egészségügyi, sport- és rekreációs piacon tevékenykedő, nemzetközi terjeszkedést fontoló profitorientált vállalkozások számára hasznos tanulságokkal szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy mely piacokra érdemes első körben terjeszkedniük. A kelet- és közép-európai országok még mindig jelentős lemaradást mutatnak az életminőség, a gazdasági fejlettség, valamint a sport- és egészségfogyasztás területén is (így kevésbé vonzó piacot jelentenek az ezen a területen tevékenykedő vállalatok számára), ez alól kivételt és Magyarország számára egyfajta követendő példát jelent Szlovénia.Tétel Szabadon hozzáférhető Hitek és tévhitek a növényi alapú étrendről egy online kutatás eredményei alapján(2020-12-31) Keller, Veronika; Bocsková, Viktória; nemAz egészséges életmód terjedése napjaink egyik meghatározó trendje, ami egyben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását is jelenti. Azonban a növényi alapú étrend egészségességének megítélése nemcsak a lakosság számára, hanem a táplálkozásügyi szakértők számára sem egyértelmű. Online felmérés keretében vizsgáltuk a növényi étrenddel kapcsolatos ismereteket, hiteket és tévhiteket az online életmódcsoport tagok, valamint nem tagok körében. Összességében megállapítható, hogy nincs szignifikáns eltérés az online életmódcsoport tagok és nem tagok ismerete, attitűdje és percepciója között. A közösségi média felhasználók tisztában vannak a növényi alapú étrend különböző fajtáival (vegetáriánus, vegán) és annak pozitív, illetve negatív élettani hatásaival. Olyan asszociációkat társítanak ehhez az étrendhez, mint egészséges, környezetkímélő és drága. A magyar lakosság viszonylag szűk rétege követ növényi alapú étrendet. Ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök változatos fogyasztása, mindennapi étkezésekbe történő beiktatása nemcsak egészségügyi, hanem fenntarthatósági szempontból is lényeges lenne. Tudatos étkezéssel és a növényi alapú étrend gyakorlásával jelentősen hozzájárulnánk nem csak a saját egészségünk, hanem a Földünk megóvásához is.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói attitűd kognitív komponensének a pálinka imázsában betöltött szerepe(2020-12-31) Mucha, László; Oravecz, Titanilla; Totth, Gedeon; nemA kutatás célja a hazai pálinkafogyasztás, valamint a pálinkához kapcsolódó imázs megismerése volt. A korábbi hazai kutatásokhoz képest új megközelítést alkalmaztunk, melyben a fogyasztói attitűd komponensek imázs kialakító szerepét vizsgáltuk a bolti pálinkára, valamint a házi párlatra koncentrálva. A szakirodalom tanulmányozását követően kvalitatív vizsgálatot végeztünk, amely feltárta a kvantitatív kutatás legfontosabb aspektusait. A kvantitatív vizsgálat standard kérdőívezés volt, kvótás mintavétel módszerével, a minta 626 érvényes kitöltővel nem, korcsoport, és régió szempontjából megegyezik a 18 év feletti magyarországi lakosság összetételével. A Magyarországon legtöbbet fogyasztott égetett szeszes italokhoz kapcsolódó fogyasztói attitűd mérésére Fishbein attitűd modelljét alkalmaztuk. Az összehasonlításban a vizsgált hét ital közül a házi párlat rendelkezett a legkedvezőbb attitűddel, a bolti pálinka pedig a legkedvezőtlenebbel. A kereskedelmi pálinka gyártóinak további rossz hír, hogy a fogyasztói attitűd kognitív komponensét részletesen vizsgálva megállapítottuk, hogy a bolti pálinkának a házi párlatokhoz képesti rossz imázsa mögött ismereti, tudásbeli hiányosságok és tévedések húzódnak meg. A bolti pálinka helyzetének a javítása, a piaci szereplők versenyképességének a növelése átfogó marketingstratégiát igényel. Az attitűd komponensekre vonatkozó kutatásunk jelen tanulmánnyal összefüggő további eredményeit – melyben az attitűd affektív és konatív komponenseit vizsgáljuk a pálinkafogyasztás vonatkozásában – egy későbbi publikációban ismertetjük majd.Tétel Szabadon hozzáférhető Egyetemi hallgatók online élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata a TAM-modell alapján(2020-12-31) Piros, Edina; Fehér, András; igenNapjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk volt az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). Primer kutatásunk során kvantitatív eljárásként kérdőíves felmérést bonyolítottunk le. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának 501 hallgatóját tudtuk sikeresen bevonni a nem reprezentatív felmérésbe, melynek során törekedtünk minél több kultúra és nemzet felkeresésére. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Ehhez primer kutatásunk során a Technológia Elfogadás Modelljét (TAM) alkalmaztuk. Likert-skála segítségével mértük fel a hallgatók álláspontját a témában. Az elemzés alapjául szolgáló 18 állítást Radka és Martin (2018) kutatásaiból kerültek adaptálásra. S megbízhatósági vizsgálatot követően faktorelemzést végeztünk. A változókat három-három faktorba tömörítettük. A feltáró faktorelemzést és az adatredukciót, szakmai értelmezhetőség szempontjából külön választottuk. Az egy-egy faktorba tartozó állításokon főkomponens analízist hajtottunk végre. Ezt követően klaszterelemzést végeztünk, amelynek során négy-négy klasztert alakítottunk ki a magyar és külföldi hallgatókra vonatkoztatva. Az a feltételezés, hogy az FMCG-n belül az online élelmiszer-vásárlással szemben tanúsított attitűd a magyar egyetemisták esetében zárkózottabb, a külföldi hallgatókkal szemben, beigazolódott.Tétel Szabadon hozzáférhető Zöldség-gyümölcs fogyasztás vizsgálata a magyar fogyasztók körében(2020-12-31) Szabó, Imola; Lehota, József; nemE kutatás egy átfogó fókuszcsoportos vizsgálatsorozattal kereste a válaszokat a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás okaira, hogy láthassuk, az országosan alacsony szintű fogyasztás ellenére vannak elkötelezett rétegek, akiknek fontos, hogy megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcs fogyasszanak, de nem azért, hogy eleget tegyenek bármilyen ajánlásnak is. Maguk miatt teszik, mert szeretik e termékeket, és szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy ne fogyasszanak ezekből rendszeresen. E kutatás számos további kérdést is felvet, többek közt, hogy vajon egy termékhez vagy termékkategóriához való érzelmi kötődés hogyan alakítható ki, és mely életszakaszban valósítható meg? Az eredmények – még ha nem is reprezentatívak – elgondolkodtatóak a tekintetben, hogy szükséges-e a zöldségeket és a gyümölcsöket márkázni, és hogy a promóciós programokkal hogyan lehetne minél több fogyasztót elérni. Amit eddig sok kutató bizonyított már, az a tény most is megerősödött, magasabb iskolai végzettség és magasabb jövedelem magasabb elköteleződést mutat az egészséges életmód iránt. Az életszínvonal emelkedése hozhat életmód változást is, melynek része a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás.Tétel Szabadon hozzáférhető Az energiaitalok fogyasztói és szakértői megítélésének kvalitatív elemzése(2020-12-31) Berencsi, Alexa; Fehér, András; igenAz energiaitalok nagy népszerűségnek örvendő termékek, amit jól bizonyít magasan szárnyaló piaci értékük is. Azonban az italokat övező megítélések gyakran szélsőséges formákban jelennek meg fogyasztói és szakértői körökben egyaránt. Kutatásunk célja kvalitatív módszerek segítségével közelebb kerülni a szakértői és fogyasztói meglátásokhoz. A vizsgálat három fő részből tevődött össze: az első egy netnográfiai vizsgálat volt, mely során sikeresen elkülönítettünk egymástól 3 online fogyasztói csoportot. Ezt követően az egyes csoportok tüzetesebb vizsgálata következett. Három tudományterület négy jeles képviselőjével készítettünk interjút, melyek során a kávé és az energiaital közötti különbségekről, valamint a szervezetre gyakorolt hatásaikról kérdeztünk. Ezt követően a fogyasztói oldal megvizsgálása következett két 8-8 fős fókuszcsoportos beszélgetésen keresztül. Az egyik csoport résztvevői az energiaitalok fogyasztását támogatók, a másik csoportban pedig az energiaitalok fogyasztását ellenzők. Mind a két beszélgetés egyforma körülmények között zajlott hasonló forgatókönyv alapján, mely számos kérdést valamint projektív technikákat alkalmazó feladatokat tartalmazott. A kutatás eredményei közé sorolható az a megállapítás miszerint az energiaitalok megítélése számos egymásnak ellentmondó elemet tartalmaz, mégis a kutatás során a megkérdezettek, valamint a megismert szakirodalmi források is mind kihangsúlyozták a mértékletesség fontosságát.Tétel Szabadon hozzáférhető Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban(2020-07) Fehér, András; Farkas, Noémi Dóra; Boros, Henrietta Mónika; Véha, Miklós; Szakály, Zoltán; igenAz egészségtudatos életmód és az egészségesnek vélt élelmiszerek fogyasztása globális és hazai értelemben is egyre jelentősebb szegmensként jelenik meg. A digitalizációnak köszönhetően új és újszerű lehetőségek széles tárháza áll a fogyasztó rendelkezésére a számára hasznos információk megszerzésére. A kutatásunkban a legfőbb célkitűzésünk, hogy felmérjük a digitalizáció hatásait az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás terén. Jelen cikkben egy netnográfiai megfigyelés segítségével vonjuk górcső alá a közösségi média egyes platformjait (Facebook, Instagram és Youtube) és vizsgáljuk az influenszerek szerepét az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás esetében. A szekunder kutatás során tisztáztuk az alapvető definíciókat és feltérképeztük a legfrissebb és közeljövőbeli trendeket. A primer kutatásnál a netnográfiai felmérést két szakaszban bonyolítottuk le (2018. szeptember, október és 2019. december). A cél a két szakasz megfigyelési eredményeinek összehasonlítása mellett a kutatás kiszélesítése volt. A megfigyelésünket kizárólag magyar nyelvű oldalakon hajtottuk végre. Elemeztük az egészséges táplálkozással kapcsolatos Facebook-oldalakat és -csoportokat. A vizsgált témakörrel (pl. „egészséges életmód” és „tudatos táplálkozás”) kapcsolatos kifejezéseknél az esetek többségében ugyanazokat az oldalakat azonosítottuk. Tehát egy adott oldal több keresőkifejezésnél is megjelent. A csoportoknál pedig jellemző, hogy a csoport létrehozói egyszerre 4-5 kulcsszót is megadnak a címben. Felmértük az egészségtudatos, „mentes” és növényi alapú táplálkozással kapcsolatos ékezetes és ékezet nélküli hashtagek említés-számát. A vizsgált hashtagek többségénél megállapítottuk azt a tendenciát, hogy azok ékezetes változatai az elmúlt egy évben nagyobb növekedést értek el, mint az ékezet nélküliek. Továbbá rendszereztük a Youtube-csatornával rendelkező magyar influenszereket. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy hazánkban az egészséges táplálkozás és egészséges életmód témakörökben viszonylag kevés influenszer működtet nagyobb feliratkozószámmal rendelkező csatornát. Összességében elmondható, hogy a közösségi médiában az egészséges életmód említése komplex módon érvényesül, és kevésbé szűkíthető le csupán az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztásra.Tétel Szabadon hozzáférhető Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök vizsgálata(2020-07) Pető, Dorka; Fehér, András; Szakály, Zoltán; igenA kutatásunk legfőbb célkitűzése az egészségvédő élelmiszerek szerepének elemzése a mindennapi táplálkozás során. A szekunder kutatás során hazai és külföldi releváns szakirodalmak segítségével vizsgáltuk az egészség és egészségmagatartás általánosságait és jellemzőit. Részletesen ismertettük az egészségi állapot hazai tendenciáit. Elemeztük a funkcionális élelmiszerek legfontosabb jellemzőit és a személyre szabott táplálkozás tényezőit. A szakirodalmi áttekintésre alapozott primer kutatásunk során online kérdőíves felmérést hajtottunk végre, amelynek során 231 főt kérdeztünk meg. A megkérdezésünk nem tekinthető reprezentatívnak, azonban a nemek aránya a mintasokaság összetételét illetően közel azonos a hazai lakosságra vonatkoztatva. A kérdőíves felmérés során vizsgáltuk az egészségvédő élelmiszer-kategóriák fogyasztási gyakoriságát, majd elemeztük a válaszadók megítélését az egészségvédő élelmiszerek tényleges egészségre gyakorolt hatását illetően. Felmértük az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket. Vizsgálat alá vontuk a lehetséges egészségügyi kockázatok és problémák megítélését a fogyasztók szemszögéből. Mértük a különböző egészségvédő tényezők befolyásoló szerepét a vásárlások során. Továbbá feltérképeztük a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos programokban való részvételi szándékot. Eredményeink alapján kiderült, hogy az elemzés alá vont egészségvédő élelmiszerek jelentős részét heti 1-2 alkalommal fogyasztják a válaszadók. Megállapítható, hogy a megkérdezettek kevésbé tartják tudományosan megalapozottnak a vizsgált élelmiszer-kategóriákat. A válaszadóknál egyértelműen azonosítható a különféle egészségügyi problémákkal szembeni preventív magatartás. Azonban bizonytalanság is tapasztalható, hiszen nehezen tudják eldönteni a válaszadók, hogy amit tesznek a betegségek megelőzése érdekében, az elegendő-e vagy sem. Ebben a bizonytalan helyzetben kizárólag a témakörben járatos szakemberek nyújthatnak számukra tényleges segítséget.Tétel Szabadon hozzáférhető A földrajzi árujelzős termékek helyzete a magyarországi élelmiszerdiszkontokban(2020-07) Jantyik, Lili; Török, Áron; nemTöbb mint 25 évvel ezelőtt az Európai Unió (EU) létrehozta a saját, sui generis földrajzi árujelzős rendszerét azon termékek nyilvántartásához, amelyek minősége, hírneve vagy egyéb meghatározó jellemzői összefüggnek földrajzi eredetükkel. 2018 végén az Európai Bizottság hivatalos nyilvántartása (a DOOR adatbázis) 1 448 regisztrált, földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszert tartalmazott, melyek száma továbbra is dinamikusan növekszik. Tanulmányunkban több okból kifolyólag is a Magyarországon működő élelmiszer diszkontáruházakat vizsgáltuk annak érdekében, hogy megbecsüljük a földrajzi árujelzővel ellátott termékek piacméretét és árszínvonalát. Először is, a diszkontáruházak részesedése a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben folyamatosan növekszik és az átlagos magyar fogyasztók többsége számára elérhetőek. Továbbá jellemzőjük, hogy kínálatuk szinte állandó és korlátozott, a diszkontáruházak leginkább az árérzékeny fogyasztókat célozzák meg, tehát a diszkontokban az árprémium minimális szintje határozható meg. Ebben a tanulmányban alulról szeretnénk megbecsülni a magyar földrajzi árujelzővel ellátott termékek piacméretét és árprémiumát a közvetlen helyettesítő termékeikhez viszonyítva. Ahhoz, hogy valós piaci adatokat gyűjthessünk, minden hónapban (2018. január-december) próbavásárlást végeztünk egy-egy Budapesten található Aldi, Lidl és Penny Market kiskereskedésben. Összegyűjtöttük a rendelkezésre álló földrajzi árujelzővel ellátott termékek és azok legközelebbi helyettesítő termékeinek adatait, amelyek a boltokban elérhetők voltak, majd az így előálló, több száz megfigyelésből álló adatbázist elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar diszkontokban elérhető földrajzi árujelzős termékek száma korlátozott, ám kínálatuk időben állandó. A magyar diszkontokban elérhető földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszerek többsége olasz, és az átlagos árprémiumuk pedig 43% körüli, azonban jelentős különbségekkel. Eredményeink azt mutatják, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszerek jelenleg korlátozott jelentőséggel bírnak a magyar élelmiszerpiacon, mivel korlátozottan kaphatók. Másrészt, a földrajzi árujelzők valódi árprémiummal rendelkeznek Magyarországon is, és egy kevésbé árérzékeny fogyasztókat megcélzó kiskereskedelmi áruházban ennél magasabb árprémium is várható.Tétel Szabadon hozzáférhető Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata(2020-07) Foltin, Bianka; Kiss, Virág Ágnes; igenNapjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni. Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek. Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.Tétel Szabadon hozzáférhető Az élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetben – Szakirodalmi áttekintés(2020-07) Piros, Edina; Fehér, András; igenNapjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). A kérdéskör vizsgálatára a szekunder kutatás során széleskörű szakirodalmi elemzést folytattunk hazai és nemzetközi forrásokat használva. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Összességében az online kiskereskedelmi környezetben a fogyasztók körében a legelőnyösebb termékkategóriák között az utazás, a könyvek, a zene, az események, a divat, az informatika és az elektronika szerepel. Az online élelmiszer-vásárlás az eddigi elhanyagolt helyzetéből a világ egyik leggyorsabban növekvő területévé vált. A növekvő fogyasztói érdeklődés mögött a kényelem, a házhozszállítás lehetősége, az online áruházak 24 órás elérhetősége és a sorbaállás elkerülhetősége áll. Továbbá az ügyfelek könnyen információkhoz juthatnak, a különféle marketingkommunikációs eszközök segítségével mielőtt rendelnének. A leggyakoribb információgyűjtő eszközök a digitális csatornák.Tétel Szabadon hozzáférhető A koronavírus-járvány és felvásárlási láz néhány összefüggésének vizsgálata Győrben(2020-07) Huszka, Péter; Huszka, Péter Barnabás; Lőre, Vendel; nemJelen publikáció megszületését napjaink eseményei generálták. A járványt övező vásárlási hullám ugyanis felkeltette érdeklődésünk – és jelen publikációban (egy feltáró publikáció keretében) néhány kérdés megválaszolását tűztük ki célul. Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy ebben az időszakban sokan tartalékkészleteket halmoztak fel a különböző termékekből. A legnagyobb mértékben a liszt felvásárlása növekedett, de például baromfihúsból és tésztafélékből is jelentősen többet vásároltak a megkérdezettek. A többnyire széles áruválasztékkal rendelkező nagyobb bolttípusok erre messzemenőkig alkalmasak voltak. Az adatok azt is jelzik számunkra, hogy jelentősen többet vásároltunk azokból a termékekből is, amelyek szükségesek egy háztartásban vészhelyzet idején és raktározásuk is könnyen megvalósítható. Ide tartoznak többek között a főzéshez nélkülözhetetlen zsiradékok, a tartós élelmiszerek (szalámik, konzervek, a rizs és az ásványvizek) is.Tétel Szabadon hozzáférhető Az egészséges táplálkozás fogyasztói megítélése – Egy feltáró kutatás eredményei(2020-07) Farkas, Noémi Dóra; Kiss, Marietta; igenJelen kutatás legfőbb célkitűzése az volt, hogy feltárja a debreceni, vagy Debrecenben élő fogyasztók attitűdjeit az egészséges táplálkozással kapcsolatban, illetve az egészséges táplálkozás kivitelezhetőségét mindennapi életükben. A primer adatgyűjtés módszere a fókuszcsoportos interjú volt, két fókuszcsoportban eltérő (egészségpreventív és egészségrizikó) egészségmagatartással rendelkező, Debrecenben élő fogyasztók vettek részt. A két csoport eredményei rendkívül jól tükrözik, hogy a különböző egészségmagatartást mutató fogyasztók milyen eltérő véleménnyel rendelkeznek azonos kérdésekben. Az egészségpreventív csoport tagjai szerint az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik az egészségmegőrzésben és segít fenntartani testi, lelki jólétünket. Ezen csoport tagjairól elmondható, hogy igen tudatosak, ha az egészségük megőrzéséről van szó. Lehetőség szerint változatosan étkeznek, különös figyelmet fordítva az élelmiszerek összetételére, minőségére és frissességére, rendszeresen végeznek valamilyen sporttevékenységet és kerülik az egészségre ártalmas viselkedésformákat. Ezzel szemben az egészségrizikó magatartású fogyasztók úgy vélik, hogy az egészséges táplálkozás drága és rendkívül körülményes, mind a beszerzést, mind az elkészítést illetően. Emellett – habár elismerik, hogy szerepe egyre inkább felértékelődik és a médiában is egyre nagyobb figyelmet kap – szerintük ezt a fajta táplálkozást manapság szinte lehetetlen kivitelezni. Jelen kutatás korlátja, hogy feltáró jellegű, ennek megfelelően kismintás fókuszcsoportos vizsgálat történt, amely kvalitatív információkat szolgáltatott. Így az eredmények nem általánosíthatók a teljes sokaságra, viszont jól megalapoznak további jövőbeli kvantitatív vizsgálatokat, melynek során a feltárt összefüggéseket kérdőív segítségével lehet majd számszerűsíteni.Tétel Szabadon hozzáférhető A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fogyasztói megítélése(2015-12-31) Kovács, Ildikó; Lehota, József; Komáromi, Nándor; nemKutatómunkánk során átfogó piackutatást végeztünk a vállalatok fenntartható fejlődés érdekében tett lépéseinek fogyasztói megítéléséről. Célunk a hazai lakosság fenntartható fogyasztás előmozdítását segítő vállalati kezdeményezésekkel összefüggő ismereteinek, attitűdjeinek és preferenciáinak részletes feltárása volt. Eredményeink szerint a fogyasztói igények között, a fenntarthatósághoz való hozzájárulás iránti elkötelezettség és a termelők fenntartható működésének figyelembe vétele, valamint az etikus terméktulajdonságok iránti igények erősödése is megjelenik. A kutatásunkban bemutatott fogyasztói csoportokban a fenntartható fogyasztással kapcsolatos pozitív fogyasztói attitűdök és a felelős vállalati magatartás fogyasztói döntésekben való megjelenése igazolhatók. Az eredményekből levonható következtetések irányt mutathatnak az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok számára a fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoportok jellemzőinek megismeréséhez, amelyben megjelenik a vállalatok fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseinek megítélése, valamint az ehhez kapcsolódó információk követése.