A podocyták a vese glomerulusaiban található egyedi fenotípussal és funkcióval bíró, rendkívül differenciált sejtek, melyekről igen keveset tud még az irodalom. Csillag alakú sejttestjükből polipoid lábnyúlványok nőnek ki, melyek faágszerűen elágaznak és egymáshoz fésűfogszerűen illeszkedve beborítják a glomeruláris kapillárisok felszínét. A szomszédos podocyták egymással érintkező másodlagos lábnyúlványai között jön létre a résdiafragma, mely, egy szerkezetileg porózus terület, ami szelektíven képes visszatartani a nagy molekulatömegű plazmafehérjéket a képződő ultrafiltrátumból.
A podocyták az embrionális fejlődés során elveszítik osztódási képességüket, sejtciklusuk leáll és posztmitotikus állapotba kerülnek. A podocyák élettartama meglehetősen hosszú, a károsodott sejtek pótlására mai ismereteink szerint nincs, vagy csak meglehetősen korlátozott mértékben van lehetőség. A lábnyúlványok leválása a kapillárisok felszínéről egyértelmű jele a podocyták károsodásának és szorosan összefügg az albuminuria és a proteinuria megjelenésével. De vajon hogyan képesek ezek a sokrétű sejtek fennmaradni és hosszú időn át védekezni az őket érő citotoxikus behatásokkal szemben? Az irodalomban már régóta jól ismert hogy a hemolízissel járó betegségekben (PNH, HUS, malária, hemoglobinopathiák stb.) a Hb-ból szabaddá váló hem proinflammatorikus és prooxidatív tulajdonságai révén érkárosodást és vesekárosodást képes előidézni. A hem mellett az oxidált Hb-formákról is leírták, hogy akutan képesek szenzitizálni az endothelsejteket az oxidatív ágensekkel szemben és citotoxicitást kiváltani. Ugyanakkor az endothelsejtek krónikus vagy ismételt hem expoziciója kiválthatja a HO-1/ferritin rendszer indukcióját, mely védi a sejteket az oxidatív károsodással szemben.
Munkánk célja volt feltárni, hogy a vese glomerulusainak podocytái ugyanúgy reagálnak-e az őket érő oxidatív hatásokra, mint azt korábban az ér endothelsejtjeinél már leírták. Vajon a HO-1/ferritin rendszernek szerepe van-e a podocyták túlélésében? Munkánk az irodalomban elsőként szolgáltatott bizonyítékokat arra, hogy a podocyták az embrionális differenciálódás folyamata során alapvető morfológiai és funkcionális változásokon mennek keresztül, melyek az oxidatív stresszel szemben segítik a sejtek védelmi mechanizmusainak megerősödését, ellenállóvá és hosszú életűvé teszik a podocytákat. Az antioxidáns enzimek és a FtH egyaránt részét képezik a humán podocyták oxidatív stresszel szembeni védelmi mechanizmusainak és rávilágítanak ennek a fontos, de podocytákban ezideig nem vizsgált védelmi rendszernek a szerepére.

The podocyte is a representative cell type of the glomerulus displaying unique fenotype and functionality. There is a growing evidence about the cell biology of this highly differentiated cell type in the literature but it is still a lot to discover. Their arborizing, interdigitating foot processes outgrown from their stellated cell body cover the surface of the gomerular capillary network. Secondary foot processes of the neighbouring podocytes form the foot processes. The slit diaphragm has a porous structure and its high selectivity renders it to retain high molecular weight plasma proteins from the ultrafiltrate. During embryonic development, podocytes loose their ability to divide, quit the cell cycle and permanently stay in a postmitotic state. The life duration of the glomerular podocyte is fairly long, but the replacement of damaged cells is not resolved or just quite limited. Detachment of foot processes from the surface of the glomerular capillary is an unambiguous sign of podocyte injury and is closely related to the development of albuminuria and proteinuria. How can these multicharacteristic cells survive and defend themselves from injuries in such a citotoxic environment? It is now well established in the literature, that in hemolytic diseases (PNH, HUS, malaria, hemoglobinopathies, etc.) hemoglobin outside the red blood cell releases heme. Heme, owing to its proinflammatory and prooxidative properties causes vascular and kidney injury. Acutely, besides heme, oxidated forms of hemoglobin are also able to senzitize endothelial cells to oxidative injuries and cause citotoxicity. Chronically in the long term, when endothelial cells are regularly exposed to the prooxidant heme and the oxidated forms of hemoglobin, the heme oxygenase/ferritin system is induced. The heme oxygenase/ferritin system protects endothelial cells against oxidative injury. The aim of our work was to investigate the response of the glomerular podocyte to oxidative stimuli and correlate it to response of the vascular endothelial cell. We investigated whether the heme oxygenase/ferritin system is responsible for the survival of podocytes. Our work was the first to give evidence on podocytes going through fundamental morphological and functional changes during embrional differentation. These changes contribute to the reinforcement of defence mechanisms that make podocytes resistant against oxidative stress and assure them a long life. Antioxidant enzymes and FtH are integral part of the defence mechanisms of human podocytes against oxidative stress. They highlight the role of this important defence system, which has not yet been investigated in podocytes.